Az Odüsszeia több mint 2700 éve foglalkoztatja az embereket, és Odüsszeusz története megmutatja, milyen elszántan küzd és győzi le az akadályokat az istenek segítségével és anélkül is. A történet i. e. 1000 előttre nyúlik vissza (The Modern Library, 1950, VI. o.) Kreatív és ravasz taktikája a történet során végig mutatja elszántságát, hogy elérje hazáját, Ithakát. Miután legyőzte a trójai háborút, Odüsszeusznak Poszeidón azt mondta: “az ember semmi az istenek nélkül”. Poszeidón úgy érezte, hogy Odüsszeusz nem volt hálás Poszeidón segítségéért a trójai háború csatájában.
Úgy érezte, hogy Odüsszeusznak meg kell leckéztetnie, hogy hálásabb legyen az isteneknek a segítségükért. Odüsszeusz igazságosnak tűnt, és kárörvendett, hogy egyedül hódította meg Tróját. (Hallmark Home Entertainment, 1997, 1. jelenet) A trójai háború alatt Odüsszeusz megalkotta a trójai lovat, amely lehetővé tette, hogy a sereg behatoljon Trója nagy falai közé, de Poszeidón volt az, aki megengedte a zavarást. Poszeidón a tengeri kígyóval terelte el a trójaiak figyelmét a trójai seregre, és a trójai lovat nem vizsgálták meg teljesen. Ezért Odüsszeuszt és az embereit átengedték Trójába.
Poseidon nagyon megharagudott a hálátlanságára, és azt mondta neki, hogy soha többé nem juthat el hazájába, Ithakába, és nem láthatja a családját. Az istenek nélkül Odüsszeusz nem lett volna az a nagy harcos és híres az ember és a természet sok konfliktusáról. A Poszeidónnal, a küklopszokkal és az ithakai kérőkkel való konfliktusok lehetővé tették számára, hogy erősebb, elviselhetőbb emberré váljon, és ezeket a konfliktusokat az istenek állították elő. Mivel Odüsszeusz annyi vereséget vívott ki, és mégis hazatalált Ithakába és a családjához, a neve és az Odüsszeia évszázadokon át fennmaradt.
Az első konfliktus, amelyet bemutatok, a Poszeidónnal való kezdeti konfliktus. A trójai háború során Odüsszeusz és Poszeidón nem értett egyet abban, hogyan hódították meg Tróját. Odüsszeusz megalkotta a trójai lovat, de Poszeidón megengedte a trójai sereg elterelését. Odüsszeusz kárörvendett, hogy a vereséget egyedül “egy halandó” okozta. Nem mondott köszönetet Poszeidónnak a segítségért, és azt mondta, hogy bármilyen eléje állított feladatot képes legyőzni. Poszeidón dühös lett, és közölte Odüsszeusszal, hogy megbüntetik, és soha többé nem láthatja Ithakát. Odüsszeusz nem mutatott megbánást, biztos volt benne, hogy visszatér Ithakába.
Poseidon kalandos és zűrzavaros útra indította Odüsszeuszt, és megpróbálta megakadályozni, hogy Odüsszeusz hazaérjen. Ez a háború Poszeidónnal feldühítette Odüsszeuszt, és még elszántabbá tette, hogy halandóként is bizonyítsa okosságát. Odüsszeusz minden egyes konfliktussal, amely Odüsszeusz elé kerül, egyre erősebbé és elszántabbá válik. A második konfliktus, amelyet bemutatok, a Küklopsz-sziget konfliktus volt. Odüsszeusz és emberei megérkeztek a Küklopsz-szigetre; egy barlangban kerestek menedéket. A barlangban lakott Poliphemosz, Poszeidón fia. Poliphemosz, a küklopsz azzal fenyegetőzött, hogy megeszi az emberek agyát. Az embereket egy hatalmas szikla tartotta a barlangban, amely eltakarta a barlang nyílását.
Ciklopsz volt az egyetlen, aki elég erős volt ahhoz, hogy elmozdítsa a sziklát. Odüsszeusz bort kínál a küklopsznak ajándékba, és cserébe azt mondja neki, hogy ő lesz az utolsó, aki meghal. Odüsszeusz túljárt Poliphemosz eszén azzal, hogy azt mondta neki, hogy a neve “senki” (Fagles, 1996, 223. o.). Odüsszeusz bort ajándékozott neki, ő élvezte és még többet kívánt, majd a férfiak megvárták, hogy elaludjon. Odüsszeusz harcosai segítségével megvakította a küklopszot, amíg az aludt. Amikor a küklopsz tehetetlenül kiabált, hogy valaki segítsen, fájdalmában azt kiabálta, hogy “Senki” nem bántja, és megvakította őt (Fagles, 1996, 224. o.).
A küklopsz dühében és haragjában elgurította a hatalmas követ, lehetővé téve a férfiak menekülését (Fagles, 1996, 223. o.). Odüsszeusz ismét büszke volt arra, hogy újabb próbatételen van túl. Az egója nőtt, és a büszkesége erőt adott neki, hogy folytassa útját Ithaka felé. Ebben a jelenetben Odüsszeusz a “Noman” vagy “Senki” trükkös nevet használta. Amikor a szörny segítségért kiáltott, és azt mondta, hogy senki sem bántja, nem kapott segítséget, mert az általa kiáltott név a “senki”. Ez a név egy szójáték volt, de mint olvasó, komikusnak találtam a nevet. A szörny még hiszékenyebbnek tűnt, mint amilyennek eredetileg tűnt.”
Odüsszeusz nem kapott segítséget a küklopszok legyőzéséhez, hanem Poszeidón isten segítségével vezették el erre a próbatételre. Mivel a küklopszok sziklákat dobáltak a hajóra, végül a kívánt irányba, Ithaka felé vitorláztak. A harmadik konfliktus Odüsszeusz visszatérése volt Ithakába. Koldusnak álcázva tért vissza, hogy visszavegye trónját és visszaszerezze Pénelopét. Ezzel a példával ismét egy istentől, Athéné istennőtől kapott segítséget (Fagles, 1996, 300. o.). Húsz év után Odüsszeusz visszatért Ithakába, ahol megtudta, hogy kérők foglalták el az otthonát, hogy megpróbálják ellopni a trónját és visszaszerezni Pénelopé kezét.
Amikor Odüsszeusz partra szállt Ithaka homokján, Athéné elmondta neki, hogy van egy terve a megsegítésére, és figyelmeztette őt a palotájában történt megpróbáltatásokra és szenvedésekre (Fagles, 1996, 296. o.). Athéné hosszú évekre eltűnt, és ő óvakodott a szavaitól, azt mondta neki, hogy “gúnyolódsz velem”, és úgy érezte, hogy Ithaka csak egy újabb királyság, és ez csak egy újabb próba (Fagles, 297. o.). Athéné megsimogatta Odüsszeuszt a pálcájával. Összeszárította a bőrét, és testét tetőtől talpig egy öregember ráncos bőrével borította be. Adott neki egy botot, egy eggar zsákját, szakadt és szakadt, és elküldte Telemakhosszal, hogy visszaszerezze a dobottját. Azt mondta neki, hogy ott lesz mellette, hogy visszaszerezze a trónját (Fagles, 1996, 299. o.). Athéné gyakori távolléte Odüsszeuszról ellentmondott az idézetnek: “az ember semmi az istenek nélkül”. Athéné világiasan és önimádóan bókolt Odüsszeusznak. Hozzátette, hogy nem tudott harcolni apja testvérével, Poszeidónnal. Úgy vélem, amikor Athéné segített Odüsszeusznak a koldus álruhájában, hogy megjutalmazta őt kitartásáért és az istenek elleni folyamatos győzelemért folytatott harcáért.
Odüsszeusz belépett a kapun; meglátta kutyáját, Argoszt, és koldusként folytatta útját. Figyelte a kérőket, és türelmesen várta a megfelelő pillanatot, hogy felfedje valódi kilétét. Az íj felhúzásának próbája során Odüsszeusz megmutatta kilétét azzal, hogy sikeresen felhúzta az íjat, és mind a tizenkét fejszét eltalálta. Legyőzte a kérőket, és visszavette pozícióját Ithaka királyaként. Athéné istennő nélkül valószínűleg megölték volna, mielőtt elérte volna a királyságot. A kérők ekkor már nagyon mohók voltak, hogy semmi sem állította volna meg őket, hogy megakadályozzák a visszatérését.
Azért is hajlandóak voltak megölni Télemakhoszt, mert visszatért az apja kereséséről. Athéné segítségével, az álruha és a bátorítás lehetővé tette Odüsszeusz számára, hogy teljesítse feladatát. “Az ember semmi az istenek nélkül” nem csak a görög mitológia állítása, hanem egy olyan hiedelem, amelyet évszázadokon át gyakoroltunk az életünkben. Aki hisz abban, hogy az életnek, a természetnek és az életnek van egy nagyobb ereje, az tudja, hogy minden, amink van és amit teszünk, az előttünk álló istenek eredménye. Istenünkhöz fordulunk, hogy útmutatást kapjunk mindennapi életünkben, és néhányan hálát és dicséretet adnak azért, amit nekünk adományoztak.
A korábbi nemzedékek példáit nézzük, hogy életmódunkat fejlesszük. Odüsszeusz története az ember az ember ellen, illetve az ember a természet ellen kezdeti fejlődését képviseli. Mivel ez a történet megírásra került, értékelhetjük, hogy az Odüsszeia hatással volt a mai világunkra. Hivatkozások Fagles, R. (1996). Homérosz az Odüsszeia (I. kiadás). Harmondsworth, Middlesex, Anglia: Viking Penguin. Hallmark Home Entertainment (1997). Az Odüsszeia film. The Modern Library (1950). Az Iliász és az Odüsszeia (I. kiadás). New York: Random House,