Az állatokhoz és az emberekhez hasonlóan a növények is megbetegedhetnek. Valójában a növényi betegségek száma sokkal nagyobb, mint az emberi vagy állati betegségeké, egyszerűen azért, mert a mezőgazdaságban, kertészetben és erdőgazdálkodásban több növényfaj érintett, mint az orvoslásban vagy az állatorvoslásban.
A növényi betegségekkel foglalkozó tudományt növénypatológiának vagy fitopatológiának nevezik. Sokféle mikroorganizmus, például gombák, baktériumok, vírusok és fonálférgek okozzák ezeket a betegségeket. Az ilyen kórokozók által okozott betegségeket gyakran nevezik biotikus betegségeknek. Emellett a környezeti feltételek, például a téli károk vagy a szárazság okozta stressz is okozhat betegségeket a növényekben. Az ilyen tényezők által okozott betegségeket gyakran abiotikus betegségeknek nevezik.
A növénypatológusok feladata a növényi betegségek tanulmányozása, és tanulmányaik a növényi betegségek különböző aspektusaira terjednek ki, például a növényekben betegséget okozó organizmusokra és környezeti feltételekre, azokra a mechanizmusokra, amelyek révén ezek a tényezők betegséget okoznak, a kórokozók és a növény közötti kölcsönhatásokra, valamint a növényi betegségek kezelésére vagy ellenőrzésére szolgáló módszerekre.
A növénypatológia tudománya szorosan kapcsolódik más tudományokhoz, mint például a botanika, a mikológia, a mikrobiológia, a genetika, a kémia, a kertészet, az agronómia és a talajtan. A növénypatológusok számos ilyen tudományból származó információt integrálnak és használnak fel, hogy betekintést nyerjenek a betegségek kialakulásába és a betegségek elleni védekezésbe.
Miért fontos a növénypatológia?
A Kanadában vagy máshol termesztett növények között kevés olyan van, amelyet a növénypatológusok erőfeszítései nélkül nyereségesen lehetne termelni. A gazdák a növénypatológusoktól várják a betegségkezelési stratégiákkal kapcsolatos tanácsokat, hogy megbízható, jó minőségű termést tudjanak termelni. A kanadai növénypatológusok élen járnak a betegségek elleni védekezés új, környezetileg elfogadható módszereinek kifejlesztésében.
A kanadaiak a tudományos munkaerőt érintő viszonylag kis befektetésekért a betegségeknek ellenálló új növényfajtákat és a növényi betegségek elleni védekezést segítő új termékeket kaptak. Becslések szerint például Kanadában a szárrozsdabetegségnek ellenálló búzafajták előállítására fordított viszonylag szerény éves közkiadások évente több mint 216 millió dollárnyi hasznot hoztak (a terméshozam növekedésében).
A növénybetegségek történelmi hatásai
Éhínség! Az éhínséghez vezető elég súlyos élelmiszerhiány ma már ritka, de az éhínség a múltban elég gyakori jelenség volt. Például számos bibliai utalás van az éhínségre, és jó bizonyítékok utalnak arra, hogy ezen éhínségek közül sok a növénybetegségek pusztító járványainak következménye volt. Több mint kétezer évvel ezelőtt a görög filozófus Theofrasztosz tanulmányozta (kétségtelenül az élelmiszer-kínálatra és -árakra gyakorolt hatások miatt) a gabonafélék és hüvelyesek betegségeit.
Az egyik leghírhedtebb emberi katasztrófa, amely a növényi kórokozók által okozott élelmiszerkészletek pusztulásából ered, az ír burgonyaéhínség. A burgonya kései foltosság betegségét okozó növényi kórokozó, a Phytophthora infestans ma is veszélyt jelent a burgonyatermesztésre.
A kanadai növénypatológia történetének áttekintését lásd: “Essays on the History of Plant Pathology and Mycology in Canada”, R. Estey. Ez a könyv sok könyvtárban elérhető – vagy megvásárolható.
Plant Disease in the Modern World
A növénypatológia megdöbbentően sikeres volt abban, hogy a gazdáknak módszereket adjon a növénybetegségek kezelésére. Ez a siker az egyik oka annak, hogy az éhínség a mai világban viszonylag ritka és elszigetelt esemény. Ennek ellenére a növénybetegségek továbbra is súlyosan érintik a növénytermesztést és az élelmiszertermelést.
A betegségek évente több milliárd dollárnyi termelési veszteséget okoznak világszerte, és évente több mint 500 millió tonnával csökkentik a terméshozamot. Ezek a veszteségek csökkentik a gazdálkodók nyereségét, és felhajtják a fogyasztók által vásárolt élelmiszerek árát. Ráadásul a jelenlegi járványvédelmi intézkedések egyes esetekben költségesek és nem hatékonyak.
A növénypatológusok világszerte azon dolgoznak, hogy új, hatékonyabb és környezeti szempontból fenntartható módszereket dolgozzanak ki a növényi betegségek kezelésére. A világ élelmezési helyzetéről szóló aktuális információkért látogasson el az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének honlapjára.
Növénypatológia oktatása
A CPS-SCP számos tagja aktívan részt vesz a növénypatológia oktatásában általános iskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Társaságunk különböző tagjai oktatási segédanyagokat dolgoztak ki, amelyeket a tanárok és a tagok számára a honlap Oktatási segédanyagok szakaszán keresztül tesznek elérhetővé.
Letölthető poszter a növénypatológiáról
Ez az illusztrált poszter a növénybetegségek öt mai példáját mutatja be, és röviden elmagyarázza, hogy mik a növénybetegségek, és miért fontosak a kanadaiak számára. A poszter közvetlenül letölthető “pdf” fájlként, és közvetlenül a számítógép képernyőjén megtekinthető, vagy kinyomtatható, és poszterbemutatóként használható. A letöltéshez kattintson az alábbi linkre: Növénypatológia az osztályteremben. A növények is megbetegszenek!
A pdf fájl megtekintéséhez olyan szoftverre lesz szüksége, mint az Adobe® Acrobat® Reader® szoftver. Ez a szoftver ingyenesen letölthető.