Perszephoné
|
|
Az újjászületés istennője
|
, Tavasz és az alvilág
|
Társnője
|
Hádész (férje/bácsikája)
|
Szülei
|
Khriszothemisz, Ploutos, Despoine, Areion, A Moirae, A Nymphai, A Horae, A Kharites, A Múzsák, Apollo, Artemis, Hebe, Ares, Hephaistos, Eilithyia, Athena, Hermes, Dionysos, Ate, A Litai, Kaerus, Britomartis, Pandia, Ersa, Aegipan, Palici, Agdistis, Manes, Perseus, Minos, Rhadamanthys, Sarpedon, Helené, Polydeukes és Tantalus
|
Szülők
|
Zeusz, Demeter
|
gyermekek
|
Melinoe
Erinyes (Egyes történetekben) Makaria Zagreus Plútosz (Egyes történetekben) |
Szimbólumok
|
Granátalma, Fáklya
|
Szent növények
|
Aszfodél
Búza, nárcisz, fűzfa, liliom, borostyán, gyöngyvirág, keleti liliom, leánykökörcsin, százszorszép, és levendula |
Szent állatok
|
denevérek, fekete kosok, papagájok és minden beszélő madár, Majmok
|
Más nevek
|
Prosperina
Proserpine Kore Cora |
Perszephoné a tavasz és a szüzesség görög istennője, és az alvilág királynője. Hádész felesége, aki egyben a nagybátyja is. Római neve Proserpine.
Mítoszok Perszephonéról
Születés és gyermekkor
Perszephoné Zeusz és az aratás-istennő, Demeter gyermekeként született, és az alvilág királynője lett. Zeusz azonban nem törődött Perszephonéval, és mindkettőjüket elhagyta. Demeter ezután egyedül nevelte Perszephonét.
Házasság
Mihelyt Perszephoné megérett, sok kérőt szerzett. Ő azonban szűz maradt. Egy reggel éppen virágot szedett, amikor Hádész fekete lovak által húzott aranyszekéren lovagolva berobbant a Földre. Aznap korábban meglátta a lányt, és beleszeretett. Megragadta a csuklójánál és a derekánál fogva, bevitte a szekérbe, és le az Alvilágba.”
Perszephoné egy évet töltött ott. Ez idő alatt az első kilenc napban anyja, Demeter kétségbeesetten kereste őt. Hekaté a kilenc nap egyikén meglátta őt, és szólt Déméternek. Demeter intenzíven elszomorodott, és már nem törődött a természettel és a Földdel. Ez okozta a természet pusztulását, és az első tél bekövetkeztét.
Perszephoné barátra vágyott, és gyűlölte Hádészt. Hamarosan azonban hozzánőtt, és megtapasztalta az igazi szabadságot (Hádészban legalábbis). Hamarosan Hekaté is leszállt, és összebarátkozott vele, Hádész pedig örült Perszephonénak.
Zeusz ekkor megparancsolta Hádésznak, hogy adja vissza Perszephonét, de Hádész csodálatos ajándékot küldött Zeusznak. Perszephoné hat gránátalmát is megevett, ami megátkozta, hogy hat hónapig ott maradjon. Zeusz el volt ragadtatva az ajándéktól, de szakadt az ajándék és a természet között. Ő, Demeter és Hádész megegyezésre jutottak: Perszephoné az év háromnegyedét Hádészban, egynegyedét pedig a Földön/Olymposzon tölti Demeterrel.
Más néven
- Proserpine vagy Prosperpina
- Az alvilág királynője
- A vegetáció istennője
- Kore
Tulajdonságok
- A gránátalma
- gabona
- virágok
- tavasz
- termékenység
- vegetáció
szülők
.
- Zeusz (Atya) & Demeter (Anya)
gyermekek
- Makaria (Hádész lánya)
- Melinoe (Hádész lánya)
- Zagreus (Hádész fia)
- Pullouts (Hádész fia)
Trivia
- Persephone a Mátrix filmek egyik szereplőjének neve. Felesége a Meroving, az alvilág hatalmas ura. (Hmm, vajon honnan vették ezt az ötletet?)
- Egyes mítoszokban az Erin yes (más néven az Eumenidák vagy a Fúriák) Perszephoné és Hádész lányai.
- Mary Shelley férje, Percy Shelby Shelley segítségével megírta a Proserpine című drámát, amely a mítosz Ovidius-féle változatán alapul. Gondolhatjuk, hogy rajongott a halál és a feltámadás témáiért, tekintve híres regényét, a Frankensteint.
- Egy történetben Perszephoné megváltoztatja Min-the-t, Hádész szerető nimfáját az általunk mentaként ismert növénnyé, mindezt azért, mert a nimfa azzal kérkedett, hogy jobb, mint Perszephoné.
- Egy homályos mítoszban Perszephoné felelős az emberiség megteremtéséért.
Szimbólumok
Hozzáadás képet a galériához
Perszephoné galériája
.
Fotó hozzáadása ehhez a galériához
- ‘Az út Eleusziszba: Unveiling the Secret of the Mysteries By R. Gordon Wasson, Albert Hofmann, Carl A. P. Ruck, ‘A halál királynője, Perszephoné volt az, aki maga győzedelmeskedett a női lét khtonikus élménye felett azzal, hogy fiút szült Hádésznak, a halál urának, és ezzel a pusztítót a saját és az emberiség megmentőjévé változtatta. Az ő neve Plútosz volt, a gazdagság, amelyet az eleuszi látomás biztosított a beavatottak számára, mint házi vendégük, mert a halál annyira ismerős lett, hogy barátságos jelenléte állandó jólétet biztosított, amely az élet és a halálban rejlő forrásai közötti egészséges összhangból fakadt.