A poszttraumás stressz zavar (PTSD) egy súlyos mentális betegség, amely rendkívül megterhelő események, például baleset, konfliktusok, bűncselekmények, szeretteink elvesztése, természeti katasztrófák, fizikai vagy szexuális bántalmazás átélése vagy tanúja után alakul ki. A PTSD-vel szembesülő egyéneknek átmenetileg nehézséget okoz a mindennapi rutinokkal való megbirkózás és az azokhoz való alkalmazkodás. Azoknak az embereknek, akik tanúi voltak vagy átéltek félelmetes traumatikus eseményeket, kontrollálhatatlan gondolataik lesznek az eseményről. A poszttraumás stressz zavarban szenvedő egyénben erős érzések alakulnak ki, például félelem, sokk, bűntudat és düh.
Mi a PTSD okai?
A poszttraumás stressz zavar kialakulhat egy nyomasztó múltbeli esemény miatt. A PTSD kiváltó oka bizonyos okokon alapulhat, amelyek közé tartoznak:
Pszichológiai stressz: Bizonyos típusú figyelemre méltó mentális betegségek, például extrém stressz, düh, depresszió és szorongás okozhatnak PTSD-t.
Genetika: A poszttraumás stressz zavar a családban előforduló depresszió és szorongásos zavarok miatt alakulhat ki. A mentális egészségügyi problémák fokozhatják a szervezet stresszválaszát, ami a PTSD kialakulásához vezet.
Agykémia: Az agy szabályoz bizonyos vegyi anyagokat és hormonokat, amelyek az érzelmekért, például a félelemért, a szorongásért és a depresszióért felelősek. Az ezeket a tipikus érzelmeket szabályozó agyi vegyi anyagok bármilyen egyensúlyhiánya poszttraumás stresszbetegséget (PTSD) okozhat.
A poszttraumás stresszbetegség tünetei:
A poszttraumás stresszbetegség tünetei egyénenként változnak. A poszttraumás stressz zavar tünetei fokozatosan alakulnak ki, ami általában hónapokig vagy több évig is eltarthat. A PTSD tünetei a következők:
- A traumatikus esemény gondolatának kerülése
- A traumatikus eseményre utaló emberek, helyek kerülése, és tevékenységek, amelyek a traumatikus eseményre emlékeztetnek
- Érzelmi zsibbadtság érzése
- Emlékezeti problémák
- Nemkívánatos és visszatérő emlékek
- Problémák a szoros kapcsolatok fenntartásában
- Depresszió
- Szorongás
- Az érdeklődés hiánya bizonyos tevékenységek iránt
- Agresszív viselkedés
- Extrém ingerlékenység
- Rémisztő álmok a traumatikus eseményről
- Zavaros, öngyilkossági gondolatok
.
A poszttraumás stressz zavar kockázati tényezői:
A rizikófaktorok megléte nem feltétlenül játszik fontos szerepet a poszttraumás stressz zavar kialakulásában, de csak növelheti a betegség kialakulásának esélyét. A poszttraumás stressz zavar kialakulásának fokozott kockázatának kitett egyének közé tartoznak:
- Azok, akik korábbi életük során traumát éltek át, például gyermekkorukban fizikai bántalmazást
- Mentális betegséggel küzdő személyek, mint például depresszió és szorongásos zavarok
- Egyének, akik egy traumatikus eseményt követően nem kapnak támogatást a közeli hozzátartozóiktól
- Egyének, akiknek a családjában a traumára adott neurobiológiai vagy pszichofiziológiai válaszreakciók már előfordultak
- Egyének, akik rendkívül érzékenyek
- A traumatikus eseményeknek való munkahelyi kitettség, például a hadseregben dolgozók
- Azok, akiknek problémáik vannak a szerekkel való visszaéléssel, például túlzott alkoholfogyasztással vagy drogfüggőséggel
- A családtagjaik érzelmi támogatására támaszkodó emberek, különösen, ha elköltöznek vagy távol maradnak tőlük
A poszttraumás stressz zavar szövődményei:
A poszttraumás stressz zavar óriási hatással van az egyén életére. . Ha a PTSD tünetei hosszabb ideig kezeletlenül maradnak, az megzavarhatja az egyén személyes életét. A poszttraumás stressz zavar szövődményei közé tartoznak:
- A szélsőséges depresszió és szorongás
- A szerhasználat kialakulása
- Az étkezési zavarok kialakulása
- Alvászavarok és rémálmok
- Nehézségek a stabil kapcsolatok fenntartásában
- Megismételt ál-…hallucinációk
- Kár okozása önmagának (öngyilkossági hajlam)
- Társadalmi elszigeteltség és fóbia
Poszt-traumás stressz zavar diagnózisa:
Az állapot diagnosztizálásához az orvos megérti a tünetegyüttest a betegtől vagy a kísérőtől, aki röviden tájékoztathat a beteg meglévő állapotáról. Az orvos rákérdez a traumatikus eseményekre is, amelyek hatást gyakoroltak a beteg személyes életére. Az orvos a következő jeleket veszi figyelembe a poszttraumás stressz zavar azonosításához. Ezek közé tartoznak:
- A személy traumára adott válasza
- Viselkedési problémák
- A tolakodó gondolatok gyakorisága
- Emlékképek/visszaemlékezések
- Rémálmok/hallucinációk
A poszttraumás stressz zavar kezelése:
Az állapot hatékony kezelése és kezelése időben csökkentheti a PTSD tüneteit. Emellett javítja az egyén képességét a rendszeres tevékenységek végzésére. Az orvos a kórtörténetről és az esetleges betegségek kezelésére alkalmazott, folyamatban lévő gyógyszerekről is érdeklődik.
A kezelés magában foglalja a múltbeli traumatikus eseményekkel kapcsolatos ingerek elkerülését, amelyek közé tartoznak:
- A traumával kapcsolatos beszélgetések kerülése
- Távol tartjuk magunkat azoktól az emberektől/helyektől/tevékenységektől, amelyek a múltbeli traumatikus eseményekre emlékeztetnek
- Az érdeklődés mutatása és szociális tevékenységekben való részvétel
- A szeretteitől való távolságtartás elkerülése
Gyógyszerek
A PTSD tüneteinek csökkentésére felírt gyógyszerek közé tartoznak:
- Antidepresszánsok: Ezek a gyógyszerek segítenek a koncentrációs és alvászavarok javításában. Az orvos antidepresszánsokat írna fel a depresszió és a szorongás tüneteinek csökkentésére. Az olyan gyógyszereket, mint a paroxetin és a szertralin, a poszttraumás stressz zavar kezelésére írják fel.
- Alfa-blokkolók: A prazosint a visszatérő rémálmokkal járó álmatlanság tüneteinek csökkentésére vagy elnyomására írják fel.
- Szorongáscsökkentő gyógyszerek: Az orvos szorongáscsökkentő gyógyszereket ír fel a súlyos szorongás tüneteinek enyhítésére. Ezeket a gyógyszereket rövid ideig kell alkalmazni, mivel fennállhat a visszaélés lehetősége.
Pszichoterápia
A következőkben a PTSD kezelésében alkalmazott különböző pszichoterápiás módszereket ismertetjük. Ezek közé tartoznak:
- Kognitív terápia: Beszélgetéses terápia, amely segít megszüntetni a múltbeli traumatikus helyzetekhez kapcsolódó negatív hiedelmeket.
- Expozíciós terápia: Az expozíciós terápia jótékonyan hat a flashbackek és rémálmok kezelésére. Ez egy viselkedésterápia, amely segít megbirkózni a múlt ijesztő eseményeivel.
- Szemmozgásos deszenzibilizáció és újrafeldolgozás (EMDR): Az expozíciós terápiával kombinálva alkalmazzák, ahol szemmozgások sorozatát végzik a traumatikus emlékekkel szembeni felfogás megváltoztatása érdekében.
Tippek a poszttraumás stressz zavar kezeléséhez:
A következő intézkedések segítenek a poszttraumás stressz zavar kezelésében:
- A beteget tanácsadással és erkölcsi támogatással kell ellátni, miután szembesült egy traumatikus eseménnyel
- El kell érni, hogy a beteg kijöjjön a traumatikus emlékekből, különböző tevékenységekbe való bevonásával
- Bátorítani kell a beteget a stresszmentes életre, jóga és meditáció gyakorlásával
.