Discussion
A növekvő nyirokcsomók zavarják a betegeket mind a felnőtt, mind a gyermek korosztályban, és gondos orvosi értékelést igényelnek. A legtöbb jóindulatú és általában spontán vagy kezelés hatására visszafejlődik. Az orvosi kezeléssel nem kezelhető, rosszindulatú benyomást keltő nyirokcsomók esetében azonban a kimetszési biopszia a legpontosabb diagnosztikai megközelítés. Van olyan nézet, hogy az adott kezeléseket 2 hétre kell korlátozni, hogy ne hosszabbítsák meg a diagnosztikai folyamatot . A finom tűs aspirációs biopszia vagy a metszéses biopszia gyakran nem biztosítja a nyirokcsomó patológiai diagnózisát. A beteg számára elvesztegetett idő és az eljárástól függően esetlegesen fellépő szövődmények miatt sem előnyös . Az előre meghatározott malignitási prediktív értékek ismerete lehetővé teszi a klinikusok számára a gyors és pontos diagnózis felállítását.
Vizsgálatokat végeztek a nyirokcsomóbetegségek malignitási kritériumainak meghatározására. A Çelenk és munkatársai által végzett vizsgálatban az előrehaladott életkor és a férfi nem társult a malignitással, a hosszú távú és kétoldali nyirokcsomók pedig a jóindulatú elváltozásokkal . A 251 beteg többváltozós regressziós elemzésében az előrehaladott életkor, a generalizált lymphadenopathia, az ismert rosszindulatú daganat jelenléte és a rögzített elváltozás rosszindulatúsággal társult . Egy másik vizsgálatban, amelyben 550 beteget vizsgáltak, az idősebb életkor, a férfi nem és a fehér faj magasabb kockázatot jelentett a rosszindulatúság szempontjából . A gyermekkori korcsoportban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a supraclavicularis terület, a >2 cm-es nyirokcsomó-megnagyobbodás és a többszörös regionális elváltozások összefüggést mutattak a rosszindulatúsággal . A jelenlegi vizsgálatban az életkor statisztikailag szignifikáns volt a malignitás előrejelzése szempontjából. Továbbá a malignitás aránya magasabbnak bizonyult a supraclavicularis területen, a merev és ≥3 cm-es nyirokcsomókban, bár statisztikailag nem volt szignifikáns. Ezen eredmények szerint a kimetszett nyirokcsomók 54%-a jóindulatú volt, és ez az arány magas. Megállapítható, hogy a nyirokcsomó kimetszése előtt részletesebb vizsgálatot kell végezni.
A lymphadenopathiák értékelésében a klinikai jellemzők mellett jelenleg széles körben alkalmazzák a radiológiai vizsgálatokat. Az ultrahangvizsgálat (USG) az elsőként elvégzendő radiológiai vizsgálat, különösen azért, mert nem invazív és könnyen alkalmazható. Ezért az USG a legszélesebb körben alkalmazott képalkotó módszer a lymphadenopathiás betegeknél. A jelenlegi vizsgálatban a betegek 73,5%-ánál végeztek ultrahangvizsgálatot. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy bizonyos USG-leletek (hipoechoikus mintázat, retikuláris mintázat, meszesedés, alacsony reziduum és pulzálhatóság) felhasználhatók a malignitás előrejelzésére .
Ebben a tanulmányban olyan paramétereket vizsgáltak, amelyek felhasználhatók a malignitás előrejelzésére lymphadenopathiás betegeknél. Az eredmények azt mutatták, hogy a malignitás kockázata magasabb a > 40 éves betegeknél. Szintén magasnak találták a malignitás kockázatát a supraclavicularis területen, a merev és ≥3 cm-es lymphadenopathiákban, ami statisztikailag nem volt szignifikáns. A statisztikai szignifikancia hiánya ezekben a paraméterekben a betegek alacsony száma miatt lehetett. Ezért a nagyobb betegpopulációval végzett további vizsgálatok átfogóbb eredményeket szolgáltathatnának.
FELHÍVÁSOK
Ez a kutatás nem részesült külön támogatásban állami, kereskedelmi vagy nonprofit szektorbeli finanszírozó szervezetektől.