Abstract
A pszichológiai állapotok a mítosz (to pattern after; mint a) megidézésére összpontosítanak, amelyben a karakter gondolatai és érzelmei a kollektív tudattalanból törnek elő. A különböző pszichikai tájak felfedezései egyetemes témákra összpontosítanak, amelyek kettősségei felerősített történetmesélést váltanak ki. Az archetípusok a felnagyított viselkedésmintákon keresztül bukkannak fel, lehetővé téve a színész számára, hogy e prototípusok feltárása közben egy kibővített én-érzést fogadjon el. A maszkok, bábok és más transzformatív tárgyak bevonásával a képzelet még inkább bekapcsolódik a játék felfokozott és szimbolikus világaiba. Minden egyes állapot egy univerzális témában rejlő lehetséges polarizációt hangsúlyoz: Túlélés (élet és halál), kapcsolat (vonzás és taszítás), hatalom (erő és gyengeség), szeretet (együttérzés és kegyetlenség), kommunikáció (szabad akarat és cenzúra), tudatosság (tudatosság és feledés) és sors (remény és kétségbeesés). A belső pszichés tartalmak és a külső események kölcsönhatása olyan archetípusokat hoz létre, amelyek közé tartozhat a harcos, a szerető, a koldus, a tápláló, a lázadó, a látnok és a hős.