Freshman
A modern angol nyelv gyermeke, a “freshman” a 16. század közepéig nyúlik vissza, ahol változatlanul vagy “újoncot” vagy “kezdőt” jelentett. Használata az “elsőéves egyetemi hallgató” megjelölésére szintén az 1590-es évekből származik.
Sophomore
A sophomore valószínűleg két görög kifejezés, a sophos, azaz “bölcs” és a moros, azaz “ostoba, buta” népi használatából származik, a sophomore eredetileg valószínűleg bölcs idiótát jelentett! Az 1650-es évekre visszamenőleg, az 1680-as évekre a kifejezést a második évfolyamos egyetemi hallgatók, valamint az “érvelő” megjelölésére használták – ez utóbbi használat a “dialektikus gyakorlatokra utal, amelyek az oktatás nagy részét képezték a középső években.”
Junior
A junior a 13. század végéig visszamenőleg mindig is a fiatalabbat, pontosabban a “kettő közül a fiatalabbat” jelentette. A tanultabb felsőbbévesekhez való viszonyukban meghatározva, a juniorokat már korán “Junior Soph”-nak nevezték, a seniorokat pedig “Sophester”-rel jelölték.
Senior
A senior szót a 14. század közepe óta használják az angolban, hogy idősebb vagy tekintélyes személyt jelöljön. Az azonos írásmódú (idősebbet jelentő) latin melléknévből származtatva a 17. század elejére már a “haladó diák” megnevezésére használták, 1741 óta pedig “negyedéves diákot” jelent.”