A török jegybank elnöke szerdán ragaszkodott ahhoz, hogy a bank határozottan reagált a líra lejtmenetére, még akkor is, amikor a valuta újabb rekordalacsonyra süllyedt.
Murat Uysal elismerte, hogy a líra, amely idén mintegy 28 százalékot esett a dollárral szemben, a geopolitikai feszültségek és más tényezők miatt “volatilitást” szenvedett el. Szerdán akár 1,6 százalékot is esett, és eddigi leggyengébb szintjét 8,3211 dolláron állította be.
De Uysal úr azzal érvelt, hogy a bank “erős szigorítást” hajtott végre a múlt heti monetáris politikai ülésen, amely csalódást okozott mind a török, mind a külföldi befektetőknek, miután a bank úgy döntött, hogy a fő kamatláb helyett egy homályos vészhelyzeti eszközön keresztül emeli a hitelfelvétel költségét.
“Ne úgy értsük ezt, hogy a központi bank nem reagált – éppen ellenkezőleg, a központi bank reagált” – mondta Uysal úr egy isztambuli sajtótájékoztatón.
A Törökország és hagyományos nyugati szövetségesei közötti növekvő feszültségek a monetáris politikai aggodalmakkal párosulva fokozták az eladási nyomást az elmúlt napokban, ami az országot 2018-ban sújtóhoz hasonló, teljes körű valutaválsággal kapcsolatos aggodalmakat váltott ki. Befektetők és elemzők arra figyelmeztettek, hogy a központi banknak esetleg sürgősségi kamatemelést kell bejelentenie, ha a valuta tovább zuhan.
A kormányzó nem kívánta kommentálni a rendkívüli kamatdöntő ülés kilátását, de jelezte, hogy a központi bank által a török pénzügyi rendszernek nyújtott finanszírozás átlagos költsége – amely 12.87 százalékon állt kedden – a következő hetekben tovább fog emelkedni, támogatva a lírát.
Mondta, hogy még mindig van “némi mozgástér” a monetáris politika további szigorítására, amit a késői likviditási ablak kamatlába mutat, amely a múlt heti emelés után most 14,75 százalékon áll.
“Amire szükség van, azt megtesszük, mind a pénzügyi stabilitás, mind az árstabilitás megőrzése szempontjából. Ez teljesen világos” – mondta.”
A befektetők aggodalmukat fejezték ki a magas kamatlábak elkötelezett ellenzőjének, Recep Tayyip Erdogan elnöknek az irányítása alatt folytatott gazdaságpolitikával és a névlegesen független intézmények, például a központi bank feletti befolyásával kapcsolatban. Uysal úr ragaszkodott ahhoz, hogy a bank “szabadon használhatja eszközeinket”.
Hozzátette: “Rendkívüli időket élünk át . . . Ez arra késztetheti az embereket, hogy megkérdőjelezzék a központi bank iránti hitelességet vagy bizalmat”.
A bank azonban “folytatni fogja az erős monetáris politikai irányvonalunkat, és többet fogunk kommunikálni, és azt hiszem, ez erősíteni fogja az intézményeinkbe vetett bizalmat” – mondta.
Uysal úr ugyanakkor azt is elismerte, hogy az infláció 2020 végén sokkal magasabb lesz, mint az alig három hónappal korábban bejelentett év végi előrejelzés. Az előrejelzést 3,2 százalékponttal 12,1 százalékra emelte.
A felülvizsgálatra reagálva Hakan Kara, aki a központi bank vezető közgazdásza volt, amíg tavaly el nem távolították posztjáról, a Twitteren azt írta: “Ha nem tudod megcélozni az inflációt, akkor infláld a célt.”
Mr Uysal ragaszkodott ahhoz, hogy a bank nem célzott meg egy konkrét árfolyamot a török lírára, annak ellenére, hogy a közgazdászok és elemzők között egyetértés van abban, hogy a bank a török állami bankokon keresztül több milliárd dolláros deviza intervenciót hajtott végre az elmúlt 18 hónapban, ami súlyosan megviselte az ország devizatartalékait.
A kormányzó látszólag megerősítette a kereskedők és elemzők jelentését, miszerint az állami bankok az elmúlt hetekben folytatták a devizát támogató beavatkozást. “Még mindig látunk némi állami banki aktivitást, bár nem olyan nagymértékűet, mint korábban” – mondta.
Elmondta, hogy Törökország tartalékai, amelyek a Moody’s hitelminősítő szerint a múlt hónapban 20 éves mélyponton voltak, “jelenleg több mint megfelelőek a rövid távú kötelezettségeink teljesítéséhez”.