A Tritrichomonas foetus, egy mikroszkopikus egysejtű, flagellált protozoon parazita, amelyet hagyományosan a szarvasmarhák reprodukciós betegségének okaként azonosítottak, a macskák hasmenésének fontos okozójaként mutatták ki. A közelmúltig nem azonosították a macskák Tritrichomonas foetusának hatékony antimikrobiális kezelését. Mivel a Tritrichomonas foetusszal fertőzött macskáknál az antimikrobiális szerek ajánlott dózisai nem váltak be, és az in vitro vizsgálatok többszörös gyógyszerrezisztenciát mutattak ki, a hatékony kezelés megtalálására irányuló vizsgálatok folytatódnak. Egy bizonyos Dr. Jody Gookin által végzett tanulmány nem észlelt klinikopatológiai eltéréseket vagy mellékhatásokat a ronidazol alkalmazásával kapcsolatban, és a kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a ronidazol szájon át, naponta kétszer 30-50 mg/kg adagban, 2 héten át szájon át adagolva képes volt a hasmenés megszüntetésére és a Tritrichomonas foetus fertőzés felszámolására macskákban. A ronidazol klinikai alkalmazása reverzibilis, valószínűleg dózisfüggő neurotoxicitást mutatott ki. A ronidazolt kapó macskákat figyelni kell a nystagmus, ataxia vagy viselkedésváltozás jeleire, és a ronidazolt azonnal abba kell hagyni, ha e jelek bármelyikét észlelik. Sok vegyes gyógyszerész elkezdett tiszta ronidazolport készletezni, hogy állatorvosi recepteket készítsen a Tritrichomonas foetus kezelésére. A ronidazol adagjait általában kapszulaként készítik, ami a legkívánatosabb adagolási forma, mivel (1)a kapszulák elfedik a ronidazol rendkívül keserű ízét, (2)a pontos adagolás csökkenti a neurotoxicitás kockázatát, amelyről nagyobb adagok esetén már beszámoltak, és (3)a tulajdonos biztos lehet abban, hogy a kapszula beadása után a macska a teljes adagot lenyeli.