Sárgaság

Mi a sárgaság?

A májat ábrázoló ábra

A sárgaságot a szervezet szöveteiben felhalmozódó bilirubin nevű vegyi anyag okozza. A bilirubin a szervezet normális kémiai anyag, de különböző betegségek esetén kórosan magas szintre emelkedhet.

Sárgaság

A bilirubin megismerése – a sárga szín oka

Vérében több millió vörösvértest található. Minden egyes vérsejt körülbelül 120 napig él, majd a szervezetben lévő sejtek különböző hulladékkémiai anyagokra bontják le. (A lebomló vörösvértestek helyettesítésére folyamatosan újak keletkeznek.) A bilirubin az egyik olyan vegyi anyag, amely a lebontott vörösvértestekből származik.

A felső has az epevezetékeket mutatja

A májsejtek a konjugált bilirubint apró csövekbe, az epevezetékbe vezetik ki. A bilirubin tehát már az epe része. Az epe a májsejtek által kiürített különböző hulladékkémiai anyagok keveréke. (A májsejtek egyik feladata, hogy megszabaduljanak az epében lévő különféle hulladékkémiai anyagoktól.)

A májban epevezetékek hálózata van. Ezek összekapcsolódnak (mint egy fa ágai), hogy a nagyobb közös epevezetéket alkossák. Az epe folyamatosan lecsorog az apró epevezetékeken, a közös epevezetékbe és a bél első részébe (vékonybél), az úgynevezett nyombélbe.

A máj alatt található az epehólyag. Olyan, mint egy tasak a közös epevezetékből, amely az epét tárolja. Az epehólyag összenyomódik (összehúzódik), amikor eszünk. Ezáltal a tárolt epe visszaürül a közös epevezetékbe és a nyombélbe. Az epében lévő bilirubin adja a széklet (széklet) jellegzetes barna színét.

A bilirubintól való megszabadulás tehát normális folyamat. Akkor válik sárgasággá, amikor kóros mennyiségű bilirubin halmozódik fel a vérben. Ez pedig sokféle okból történhet.

A sárgaság okai

A sárgaság okait célszerű négy általános területre osztani:

• A vörösvértesteket érintő betegségek.
• A májsejteket érintő betegségek.
• A májban lévő apró epevezetékeket érintő betegségek.
• A májon kívüli közös epevezetéket érintő betegségek.

A vörösvértesteket érintő betegségek

Változatos állapotok okozzák a vörösvértestek fokozott lebomlási sebességét. Ennek következtében a szokásosnál több bilirubin keletkezik, amely aztán a vérben kering. A májsejtek nem képesek lépést tartani és feldolgozni az extra bilirubint. Ezért a vérben felhalmozódik a bilirubin hátraléka, amely arra vár, hogy a májsejtek feldolgozzák. Ez a megnövekedett bilirubinmennyiség aztán a test szöveteibe ömlik, és sárgaságot okoz. A vörösvértestek fokozott lebomlási sebességét okozó állapotok közé tartoznak:

• Egyes genetikai betegségek, mint például a sarlósejtes vérszegénység, a talasszaemia, a szferocitózis és a glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány. A genetikai azt jelenti, hogy az állapot a családokon keresztül öröklődik a sejtekben lévő speciális kódokon, az úgynevezett géneken keresztül.
• Haemolitikus urémiás szindróma.
• Malária.

A májsejteket érintő betegségek

A májsejteket érintő számos betegség létezik.

• Egyik betegségben a májsejtek nem tudják jól felvenni a bilirubint, így a bilirubin felhalmozódik a véráramban.
• Máskor a májsejtekben lévő, a bilirubint feldolgozó vegyi anyagokkal (enzimekkel) van probléma.
• Néha azzal van probléma, ahogyan a májsejtek a feldolgozott bilirubint az epevezetékbe juttatják.
• Néha a májsejtek egyszerűen csak károsodnak, és a sejt minden folyamata nem működik jól, vagy a működő májsejtek száma csökken.

Ezeknél a problémáknál a bilirubin a véráramba kerülve sárgaságot okozhat.

A májsejteket érintő, sárgaságot okozó betegségek közé tartoznak:

• Hepatitisz. Ez a máj gyulladását jelenti. Számos oka lehet, például:
• A hepatitiszvírusok valamelyikével való fertőzés.
• Egyes baktériumfertőzések (bakteriális fertőzések).
• Alkoholtartalmú hepatitis.
• Autoimmun hepatitis.
• Mérgek által vagy egyes gyógyszerek mellékhatásaként okozott gyulladás.
• Cirrózis. Olyan állapot, amikor a normális májszövetet hegszövet (fibrózis) váltja fel. Hajlamos lassan előrehaladni, és korai stádiumában gyakran nem okoz tüneteket. Ahogy azonban a máj működése fokozatosan romlik, súlyos problémák alakulhatnak ki, és sárgaság léphet fel.
• A májsejtekben a bilirubint feldolgozó enzimek öröklött (örökletes) hibái. Ezek közé tartozik a Gilbert-szindróma, a Dubin-Johnson-szindróma, a Crigler-Najjar-szindróma és a Rotor-szindróma. A Gilbert-szindróma nagyon gyakori, körülbelül minden 20. embert érint. Általában csak időnként nagyon enyhe sárgaságot okoz. A többi örökletes rendellenesség ritka.

Az apró epevezetékeket érintő betegségek

Ha a májban lévő apró epevezetékek károsodnak vagy beszűkülnek, akkor az epe áramlása korlátozott. A visszamaradt epe (amely bilirubint tartalmaz) ekkor a véráramba ömlik. Különböző állapotok befolyásolhatják vagy károsíthatják az epeutakat ilyen módon. Ilyen például a primer epecirrózis, a primer szklerotizáló cholangitis és egyes gyógyszerek mellékhatásaként.

A közös epevezetéket érintő állapotok

A máj összes apró epevezetékéből az epe a közös epevezetékbe folyik. Ha a közös epevezeték beszűkül vagy elzáródik (elzáródik), akkor a bilirubint tartalmazó epe a véráramba szivároghat és sárgaságot okozhat. Ezt néha obstruktív sárgaságnak vagy poszthepatikus sárgaságnak nevezik (a máj egy másik szó a májra). Az ezt okozó állapotok közé tartoznak:

• Epekövek. Ezek akkor fordulnak elő, amikor az epe, amely normális esetben folyékony, köveket képez. A legtöbb epekő az epehólyagban alakul ki, és nem okoz problémát. A sárgaság az epekövek ritka szövődménye. Akkor fordul elő, ha egy epekő kijön az epehólyagból, de megreked a közös epevezetékben. Az epe ekkor nem tud a bélbe jutni, és így a véráramba szivárog. További részletekért lásd az Epekő és epe című külön tájékoztatót.
• Hasnyálmirigyrák a hasnyálmirigy fejében, amely elzárhatja az epe áramlását. További részletekért lásd a Hasnyálmirigyrák című külön tájékoztatót.
• A hasnyálmirigy gyulladása (pancreatitis). Ez a hasnyálmirigy duzzanatát okozhatja, ami elzárhatja az epe áramlását. További részletekért lásd az Akut hasnyálmirigy-gyulladás és a Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás című külön tájékoztatót.
• Epeúti atrézia. Ebben az állapotban az epeutak egy része vagy mindegyike begyullad. Ez aztán hegesedéshez (fibrózis) és az epeutak szűküléséhez és elzáródásához vezet. Az ok nem egyértelmű.
• Az epehólyag rákja. Ez úgy növekedhet, hogy elzárja a közös epevezetéket.

Sárgaság tünetei

A sárgaság kialakulásakor gyakran a szemfehérje az első szövet, amelynek sárgulását észreveszi. Ha a bilirubinszint csak enyhén magas, akkor ez lehet az egyetlen testrész, ahol sárga színt észlelhet. Magasabb bilirubinszint esetén a bőr is sárgává válik.

A sárgasággal járó egyéb tünetek az októl függnek, de a következők közül egy vagy több is előfordulhat: túlzott fáradtság (kimerültség), hasi (hasi) fájdalom, fogyás, rosszullét (hányás), viszketés, magas hőmérséklet (láz), sápadt széklet (széklet) és sötét vizelet.

Milyen értékelések és vizsgálatok végezhetők?

Sárgaság esetén forduljon orvoshoz. Mint fentebb tárgyaltuk, ennek különböző okai lehetnek. Egyesek gyakoribbak, mint mások, és egyesek súlyosabbak, mint mások.

Létfontosságú a helyes diagnózis felállítása, mivel a kezelés és a kilátások (prognózis) az okoktól függően nagyon eltérőek lehetnek. Néha azonban az ok megtalálása egy kis detektívmunkával járhat, és nem mindig könnyű vagy egyértelmű.

Az orvosa valószínűleg különböző kérdéseket fog feltenni, ha Ön sárgaságot tapasztal. Meg is fogja vizsgálni Önt. A felmérés alapján világossá válhatnak a lehetséges okok, mivel bizonyos tünetek és jelek a sárgaság egyes okaihoz társulnak, másokhoz pedig nem.

A pontos diagnózis megerősítéséhez azonban általában vizsgálatokra van szükség:

• Különböző vérvizsgálatokat szoktak végezni:
• Ezekből kiderül, hogy a megemelkedett bilirubinszint nem konjugált vagy konjugált (mint korábban tárgyaltuk). Ez segíthet leszűkíteni a sárgaság lehetséges okait.
• A vérvizsgálatok, az úgynevezett májfunkciós tesztek, különböző májenzimeket is mérhetnek, amelyek segítenek megmutatni, hogy a máj gyulladt vagy jól működik.
• A vérvizsgálatok bizonyos vírusokat vagy más fertőzések markereit is kimutathatják, amelyek hatással lehetnek a májra.
• Változatos egyéb részletesebb vérvizsgálatokra lehet szükség.
• A vizeletvizsgálatok segíthetnek kimutatni, ha a vérben a különböző vegyi anyagok szintje emelkedett. Ez segíthet leszűkíteni a sárgaság lehetséges okait.
• A máj, a közös epevezeték és a hasnyálmirigy ultrahangvizsgálata azonosíthatja az okot. Különösen a közös epevezeték esetleges elzáródásának okát tudja gyakran azonosítani. Például epekő vagy hasnyálmirigyrák.
• A máj mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálata (MRI) hasznos lehet.
• Mintavétel a májból (májbiopszia). Ezt azért veszik, hogy mikroszkóp alatt megvizsgálják.
• Más, összetettebb vizsgálatokra is szükség lehet, ha a diagnózis még mindig kétséges.

Sárgaság újszülötteknél

A sárgasággal küzdő csecsemőhöz mindig forduljon orvoshoz. Gyakran nem súlyos, de egyes esetek súlyosak, és további vizsgálatokat és kezelést igényelnek. Az újszülöttek sárgasága felosztható közönséges egyszerű (fiziológiai) sárgaságra és egyéb okokra.

Fiziológiai sárgaság

Az újszülötteknél gyakori, hogy 2-3 napos korukban enyhe sárgaság alakul ki. Ennek oka a vörösvértestek lebomlásának enyhe fokozódása a még nem teljesen működőképes májjal együtt. A máj hamarosan megérik, és a sárgaság az első hét vége felé kezd eltűnni, és a 10. napra megszűnik. A baba jól van, és nincs egyéb problémája.

Más okok

A sárgaságnak számos egyéb oka van az újszülötteknél. Némelyik a vér vagy a máj súlyos betegségéből vagy más problémákból adódik. Általában nem valószínű, hogy a sárgaság fiziológiás sárgaság, ha a csecsemő rosszul érzi magát és/vagy a sárgaság a születést követő első 24 órában jelentkezik, vagy 10 napnál tovább tart.

Bővebb információért lásd az Újszülöttkori sárgaság című külön tájékoztatót.

Sárgaság kezelése

A gyermekek és felnőttek sárgaságára nincs specifikus kezelés. A kezelés az októl függ. Lásd a sárgaságot okozó különböző betegségekről szóló külön tájékoztatót, többek között:

• Alkohol és májbetegség.
• Epekő és epe.
• Hepatitis, Hepatitis A, Hepatitis B.
• Mirigyláz (fertőző mononukleózis).
• Hasnyálmirigyrák.
• Primer májrák.
• Nem alkoholos zsírmájbetegség.
• Autoimmun hepatitis.
• Leptospirosis és Weil-kór.
• Primer szklerotizáló cholangitis.
• Gilbert-szindróma.
• Örökletes szferocitózis.
• Szülészeti cholestasis.