Tony Stark egyedülálló a szuperhősök között. Semmi mást nem használva, csak a saját két kezét, sikerült néhány darab fémből a galaxis egyik legerősebb fegyverét varázsolnia, bebizonyítva a világnak, hogy nincs szükséged radioaktív pókokra vagy díszes asgardi génekre ahhoz, hogy hős legyél. Egy kis kemény munkával és egy csipetnyi észjárással még egy szánalmas ember is válhat Bosszúállóvá.
De Tony Stark nem csak ettől más. A többi Bosszúálló többsége két lábon járó etikai tankönyv – olyan átkozottul jók, hogy az már fáj. De Vasember nem. A fenébe is, mielőtt szuperhős lett volna, tömegpusztító fegyvereket tervezett. Mint a legtöbbünk, ő is hibás, a jó és a rossz határán mozog, és gyakran küzd, hogy egyensúlyba hozza önzőségét és a jóra való törekvését. Ezért csodáljuk őt – mert ő alapvetően emberi, az emberiséget meghatározó összes kapcsolódó erősséggel és gyengeséggel.
Frissítve: 2020. december 2., Zach Gass: Azt mondani, hogy Tony Stark csak egy zseniális milliárdos-playboy-filantróp, aligha karcolja a vasruhás ember felszínét. Valójában az előkelő Mr. Stark egészen lenyűgöző metamorfózison ment keresztül, mióta 2008-ban először rakétázott a mozivászonra. Több mint egy évtizednyi fejlődéssel és fejlődéssel a háta mögött Tony számos különböző filmben örökítette meg a közönségnek a sajátos szellemességét és bölcsességét. Talán a fotel-filozófus címet is fel kellene vennie a lenyűgöző címek listájára? Íme további 5 a leginspirálóbb idézetei közül.
- 15 Rájöttem, hogy többet tudok nyújtani ennek a világnak, mint hogy csak felrobbanó dolgokat készítek.
- 14 Mindenki boldog véget akar, igaz? But It Doesn’t Always Roll That Way.”
- 13 Soha nem vásárolt pénz egy másodpercnyi időt.
- 12 Nem arról van szó, hogy mennyit veszítettünk, hanem arról, hogy mennyi maradt nekünk.
- 11 A közhiedelemmel ellentétben pontosan tudom, mit csinálok.
- 10 Ha nem tudjuk elfogadni a korlátokat, akkor nem vagyunk jobbak a rosszfiúknál.
- 9 If You’re Nothing Without This Suit Then You Shouldn’t Have It.
- 8 Sometimes You Gotta Run Before You Can Walk.
- 7 Tudod, az ilyen időkben jönnek rá, milyen szuperhős vagyok.
- 6 A követés nem igazán az én stílusom.
- 5 Mi értelme versenyautót birtokolni, ha nem tudod vezetni?
- 4 Mi teremtjük a saját démonainkat
- 3 Tankönyvi nárcizmus? Egyetértek.
- 2 Van egy dolog, amit soha nem vehetsz el tőlem: I Am Iron Man.”
- 1 Ügyes dolgokat építek, van egy remek csajom, néha megmentem a világot. Akkor miért nem tudok aludni?
15 Rájöttem, hogy többet tudok nyújtani ennek a világnak, mint hogy csak felrobbanó dolgokat készítek.
Tony Stark élő példája a “megtanult lecke jobb, mint elmondott” mondásnak. Amit egyes Marvel-rajongók elfelejtenek, hogy Tony a rendkívül pusztító fegyverek gyártásával kezdte, olyan fegyverekkel, amelyek képesek tömeges halált és vérontást okozni.
Ergo, Tony számtalan ember haláláért felelős, akik elestek a teremtményei által. Szerencsére képes belátni a hibáit, és a legyőzhetetlen Vasemberként elkezdi jóra használni az erejét. Ez az idézet lényegében kevesebb mint húsz szóval foglalja össze a férfi változását lényegében háborús profiból az igazáért harcoló szuperhőssé. Tony talán nem rajzolja ki az univerzumot egy nagyszabású vázlatban az irodájában, vagy ilyesmi, de van annyi tisztesség, hogy megkülönböztesse a helyeset a könnyűtől.
14 Mindenki boldog véget akar, igaz? But It Doesn’t Always Roll That Way.”
Tony hírhedten híres arról, hogy egyenesen a lényegre vág, még a férfi halálakor lejátszandó videón is. Ez az idézet, bármilyen egyszerű is, nem szórakozik semmilyen szívhez szóló üzenettel a jól megélt életről, zabvarrásról, miegymásról, egyszerűen csak simán kimondja. Azonban nem csak a gyászolói nézik, és ezt a Marvel is tudta.
Nem csak a halála utáni videójának nézőit szólította meg, hanem az összes rajongót a nézőtéren, akik elvesztettek valakit, akár az MCU-ban, akár máshol. Ez nem az a tipikus lelkesítő beszéd a milliónyi poén emberétől, amit a közönség már megszokott. Viszont rengeteg bátorítást nyújt, miközben visszatér egy összetört univerzumba.
13 Soha nem vásárolt pénz egy másodpercnyi időt.
Nem akarok a halandóság zord témájára térni, amit az MCU-ban meglepően jól lefed, de kevés ennél igazabb mondat van. Ami ebből az idézetből kiemelkedik, a fájdalmasan nyers őszinteségen kívül, az a szellemessége és Tony helyzetének iróniája.”
Az igazat megvallva, a fickónak több pénze van, mint amennyivel tudna mit kezdeni, az időörvény létrehozásához szükséges technológiával együtt. Minden elképesztő technológiájától eltekintve, száz százalékig igaza van. Semmilyen Stark vagyonból nem lehet visszavásárolni a barátaival, családjával, vagy legfőképpen a saját apjával töltött időt. Egyszerűen fogalmazva, az idő értékes és aranyat ér. Ne pazarold, ne szűkölködj.
12 Nem arról van szó, hogy mennyit veszítettünk, hanem arról, hogy mennyi maradt nekünk.
Néha könnyű találkozni azokkal a ritka szép idézetekkel, amelyek egyszerre szívszorítóak és szívszorítóak. Nem véletlenül hívják Vasembert, Thort és a legénységet Bosszúállóknak. ha nem tudják megmenteni a világot, biztos, ami biztos, megbosszulják. Bár ez a sor arról szól, hogy meg kell védeni azt, ami egy bizonyos kataklizmikus esemény után megmaradt, mégis van egy fényesebb oldala is.
Egyrészt ez egy hadüzenet a gonosz erőinek. Másrészt viszont egy meglehetősen optimista nézet arról, hogyan lehet megvédeni és hálásnak lenni azért, ami megmaradt, sőt, amit bizonyos körülmények között megszereztünk.
11 A közhiedelemmel ellentétben pontosan tudom, mit csinálok.
Ha volt valaha egyetlen idézet, ami összefoglalta Tony Starkot, testét, lelkét, akkor ez az egy. Az MCU-sorozat során nem egyszer úgy tűnik, hogy Tony elsősorban a vágy, a büszkeség, vagy egyszerűen csak a saját ostobaságai miatt cselekszik. Ennek ellenére könnyű elfelejteni, hogy valójában mekkora zseni és stratéga is ő valójában. Elvégre ő találta fel a módját annak, hogy a Hulk lecsillapodjon… ha csak egy percre is.
Elképzelhető, hogy nem a világ legkönnyebb feladata, hogy tervet dolgozzon ki különböző gonosztevőkkel szemben, miközben egy mech-ruhában, az égen átrepülve ellenséges tüzet kap, de Tony úgy tűnik, hogy ez elég jól megoldhatónak tűnik.
10 Ha nem tudjuk elfogadni a korlátokat, akkor nem vagyunk jobbak a rosszfiúknál.
Bár ő volt az antagonista az Amerika Kapitányban: Polgárháborúban, Tony Stark elképzelésének a Bosszúállókról megvoltak a maga érdemei. Úgy vélte, hogy valamilyen nagyobb szervezetnek kellene elszámoltathatóvá válniuk, míg Amerika kapitány azt akarta, hogy a csapat tartsa meg az irányítást a tevékenységei felett.
Bár Amerika kapitány álláspontja első pillantásra értelmes – ki adná fel önként a szabad akaratát, különösen, ha a világ forog kockán? – azzal is lehet érvelni, hogy egy nem megválasztott önbíráskodókból álló csapatnak nincs joga élet-halál döntéseket hozni a világ lakossága számára. De aztán megint csak nehéz elképzelni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeüljön, hogy megvitassa, hogy beavatkozzon-e egy varázsló nyakláncának ellopására irányuló idegen tervbe, szóval kik vagyunk mi, hogy ítélkezzünk?
9 If You’re Nothing Without This Suit Then You Shouldn’t Have It.
A Pókember: Hazatérésben Peter Parker önértékelési érzése a Pókember-jelmezéhez (szuperhős-problémáihoz) kötődik.
Mivel Tony Stark hasonló érzésekkel küzdött a múltban (emlékszel a pánikrohamokra a Vasember 3-ban?), megpróbál segíteni Peternek megérteni, hogy nem a szuperképességektől lesz valaki hős – hanem attól, hogy ki is ő valójában.
8 Sometimes You Gotta Run Before You Can Walk.
Vasember esetében ez azt jelentette, hogy a prototípus öltözékét egy repülésre vitte, mielőtt még minden hibát kijavítottak volna (ami valószínűleg nem volt túl jó ötlet, őszintén szólva). De ez az idézet még ránk, átlagos emberekre is vonatkozik, akiknek nincs high-tech páncéljuk, amivel a városban száguldozhatnánk.
Az életben jó, ha bizonyos dolgokat lassan csinálsz, például megtanulsz vezetni. De vannak olyan dolgok, mint a nyelvtanulás, ahol először bele kell ugrani a mélyvízbe, és elmerülni a feladat nehézségében.
7 Tudod, az ilyen időkben jönnek rá, milyen szuperhős vagyok.
Tony Stark sikerének része, hogy mindig a saját maga legnagyobb szószólója. Bár talán egy kicsit túlzásba viszi, az önreklámozás fontos a mindennapokban. Tony számára ez azt jelenti, hogy áradozik arról, milyen menő szuperhős (és hé, nem is téved).
De nekünk, átlagembereknek a vezetői képességek vagy a csapatmunkára való képességek kerülhetnek a középpontba. A szerénységnek is megvan a maga szerepe, de vannak olyan élethelyzetek, például állásinterjúk, amikor ki kell szabadítanunk belső Tony Starksunkat, és áradoznunk kell arról, hogy milyen fantasztikusak vagyunk.
6 A követés nem igazán az én stílusom.
Hogy megváltoztasd a világot, úttörőnek kell lenned. Tony Stark számára ez azt jelentette, hogy ő lett a világ legerősebb szuperhőse.
Azoknak, akik nem zseniális milliárdos-playboy-filantrópok, ez talán csak annyit jelent, hogy saját céget alapítunk vagy szabadalmaztatunk egy alkalmazást. Akárhogy is, nem lesz nagy követés.
5 Mi értelme versenyautót birtokolni, ha nem tudod vezetni?
Az anyagias világban, amelyben élünk, gyakori, hogy csak a birtoklás kedvéért veszünk dolgokat. Tekintve, hogy a legtöbben nem vagyunk milliárdosok, valószínűleg nem olyan gyakori, hogy veszünk egy szuperdrága versenyautót csak azért, hogy a garázsba dugjuk.
De sokan közülünk vásároltak már gyönyörű ékszereket vagy szép ruhadarabokat, amelyeket soha nem viselnek, mert félnek, hogy tönkremennek. Az ember azonban csak egyszer él, úgyhogy akár Tony Stark könyvéből is meríthetsz egy lapot, és beleugorhatsz abba a Gucci-dzsekibe, mintha a Circuit de Monaco versenypályán száguldoznál vele.
4 Mi teremtjük a saját démonainkat
A Vasember 3-ban Tony Stark fiatalabb változatát látjuk, aki véletlenül ellenséget csinál Aldrich Killianból. Tony szemében a Killiannal való interakciója csak egy gyors trükk volt, hogy kettesben maradjon egy nővel, de Killian számára ez a rövid találkozás egy életre szólt, és egy épület tetején az öngyilkosságot fontolgatta. Külsőleg Tony Stark egy démont teremtett.
De mi is megteremtjük a saját belső démonainkat. Saját magunk legnagyobb ellenségei vagyunk, állandóan szidjuk magunkat, és másokhoz hasonlítjuk magunkat. Bár ez pesszimistán hangzik, valójában nagyon is erőt adó. Ha mi teremtjük a démonainkat, ez azt jelenti, hogy megvan a hatalmunk, hogy elűzzük őket – és talán még angyalokká is változtathatjuk őket.
3 Tankönyvi nárcizmus? Egyetértek.
Az élet egyik nagy leckéje, hogy el kell fogadnunk magunkat olyannak, amilyenek valójában vagyunk, hibáinkkal együtt. Szóval mi van akkor, ha valaki szeret borzalmas apás vicceket mesélni, mindegy, hányszor mondják rá, hogy nem viccesek?
Kit érdekel, ha valaki annyira a szuperhősök megszállottja, hogy kitalálta, hogyan éljen meg abból, hogy listás cikkeket ír róluk? És kinek árt, ha valaki tankönyvi nárcisztikus…? Oké, ez tényleg probléma lehet. De Tony Stark esetében ez vezetett a Vasember-jelmezhez, úgyhogy ezt eseti alapon vesszük.
2 Van egy dolog, amit soha nem vehetsz el tőlem: I Am Iron Man.”
Miatt, hogy a modern társadalom mennyire fogyasztóközpontúvá vált, gyakori, hogy az ember identitástudata összefonódik a tulajdonával. Bár legtöbbünknek nincs malibui villája vagy hatalmas szuperhősruha-gyűjteménye, mindannyian mértük már személyes értékünket a birtokunkban lévő dolgok alapján.
A felnőttek számára a drága házak és a tetemes bankszámlák általában a siker döntő tényezőinek számítanak. De az emberek nem azok a három hálószobás bungalók, amiket birtokolnak, ahogy Tony Stark sem a Vasember ruhája.
1 Ügyes dolgokat építek, van egy remek csajom, néha megmentem a világot. Akkor miért nem tudok aludni?
Még a szuperhősök sem mentesülnek az emberi lét bénító körülményeitől (nos, hacsak valójában nem emberek, de ez már egy másik cikk témája). Még ha valakinek a világ összes pénze, egy csapat szuperbarátja és a világ legtrendibb arcszőrzete van is, ez nem jelenti azt, hogy minden problémája varázsütésre eltűnik.
Az emberi lét lehet csodálatos dolog, de lehet küzdelem is, és Tony Stark sokat küzd. Úgy tűnhet, hogy a Vasember ruhája miatt csodáljuk őt, de az igazi ok, amiért felnézünk rá, az az, hogy a ruha alatt ugyanolyan tragikusan emberi, mint mi mindannyian – de mégis hős.