Az önszelekció az epidemiológiai vizsgálatokban szelekciós torzítást okozhat és befolyásolhatja a vizsgálati eredmények érvényességét. Az önszelekció okozta lehetséges torzítás értékelésére egy nagy norvégiai prospektív terhességi kohorszban a szerzők a prevalenciabecslések és asszociációs mérőszámok közötti különbségeket vizsgálták a vizsgálatban résztvevők és az összes norvégiai szülő nő között. A norvég anya és gyermek kohorszvizsgálatban való részvételt vállaló nőket (a meghívottak 43,5%-a; n = 73 579) összehasonlították az összes norvégiai szülő nővel (n = 398 849) a 2000-2006-os norvégiai orvosi születési nyilvántartásból származó adatok alapján. A 23 expozíciós és kimeneti változó gyakoriságának torzítását a relatív gyakoriságok arányaként, míg a nyolc expozíció-eredmény összefüggés torzítását az esélyhányadosok arányaként mértük. Az anyai epilepszia, a krónikus magas vérnyomás és a preeklampszia kivételével minden változó esetében statisztikailag szignifikáns relatív különbségeket találtak a kohorsz résztvevői és a teljes népesség prevalenciájának becslésében. Erősen alulreprezentáltak a legfiatalabb nők (<25 év), az egyedül élők, a kettőnél több korábbi szüléssel rendelkező anyák és a korábban halva született nők (relatív eltérés 30-45%). Ezen kívül a dohányosok, a halva született és újszülötthalállal született nők jelentősen alulreprezentáltak a kohorszban (relatív eltérés 22-43%), míg a multivitamin- és folsav-kiegészítőket használók felülreprezentáltak (relatív eltérés 31-43%). Ennek ellenére a nyolc expozíció-eredmény összefüggés tekintetében a résztvevők és a teljes populáció között nem találtak statisztikailag relatív különbségeket az asszociációs mérésekben. A norvégiai orvosi születési nyilvántartás adatainak felhasználásával ez a tanulmány azt sugallja, hogy a norvég anya és gyermek kohorszvizsgálatban az expozíciók és kimenetelek prevalenciájának becslései, de nem az expozíció-kimenetel összefüggések becslései torzítottak az önszelekció miatt.