Mik a sivatagok?
A sivatagok a Föld felszínének mintegy ötödét borítják. A sivatagok szélsőséges környezetet teremtenek. Évente 1-15 centiméter csapadék hullik rájuk. A sivatagi növények és állatok különleges alkalmazkodási képességekkel rendelkeznek, amelyek segítenek nekik a túlélésben ebben a szélsőséges környezetben. A legtöbb ember azt gondolja, hogy a sivatagok forróak és szárazak, de egyes sivatagok valójában hidegek! Négyféle sivatag létezik: a szubtrópusi sivatagok egész évben forróak és szárazak; a tengerparti sivatagok hűvös telekkel és meleg nyarakkal rendelkeznek; a hideg téli sivatagok hosszú, száraz nyarakkal és kevés csapadékkal télen; a sarki sivatagok egész évben hidegek.
Szubtrópusi sivatagok
A szubtrópusi sivatagok a legforróbb sivatagok. Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában, valamint Észak- és Dél-Amerikában találhatók. Az Egyesült Államokban a Chihuahuan, a Sonoran és a Mojave mind szubtrópusi sivatagok. A szubtrópusi sivatagok nyáron nagyon forróak és szárazak, télen pedig hűvösebbek, de még mindig szárazak. A csapadék rövid szakaszokban hullik. Ezekben a sivatagokban a levegő olyan forró és száraz, hogy az eső néha még azelőtt elpárolog, hogy a földre érne! A szubtrópusi sivatagok talaja általában homokos vagy durva és sziklás. 
A szubtrópusi sivatagokban élő növényeknek és állatoknak ellen kell állniuk a forró hőmérsékletnek és a nedvességhiánynak. A szubtrópusi sivatagban élő cserjék és kis fák levelei általában a nedvesség megtartásához alkalmazkodtak. A szubtrópusi sivatagokban élő állatok általában éjszaka aktívak, amikor hűvösebb van.