© 2021 Think Social Publishing, Inc.
Part 1- Social Perspective Taking: Jelentésalkotónk
Mi a szociális perspektívavállalás és mikor használjuk?
A szociális perspektívavállalás bármikor előfordul, amikor másokkal megosztjuk a teret, még aktív társas interakciók hiányában is. A szociális perspektíva felvételét egy szociális találkozás előtt, alatt és után használjuk, ami segít kitalálni a szociális reakcióinkat, a saját és mások szociális céljai alapján egy adott helyzetben. Most gondoljunk bele, hogy a legtöbb ember úgy gondolja, hogy csak a társas interakciók során vesz részt a szociális perspektíva felvételében, például amikor részt vesz egy osztályteremben, csapatsportban, barátaival lóg, játszik egy játékot, vagy szemtől szemben beszélget egy másik személlyel. Ha például észreveszed, hogy a vásárlók félretolják a bevásárlókocsijukat az élelmiszerbolt azonos folyosóján sétáló társaik útjából – ehhez is szükség van a szociális perspektíva felvételére. Ha látja, hogy mások sorban állnak, megkeresi a helyét a sor végén, hogy kivárja a sorát. Mindannyiunk gondolatainak, mozgásának és viselkedésének mások igényeihez és elvárásaihoz való igazítása a szociális perspektíva felvételét igényli. A valóságban a szociális perspektívavállalás mindig aktív, amikor valaki másokra gondol, még akkor is, ha ezek az emberek fizikailag nincsenek jelen. Például az emberek cselekedeteit, reakcióit, indítékait és szándékait kontextusban vesszük figyelembe az általunk olvasott regényekben és hírekben, valamint bármikor, amikor embereket látunk a képernyőn, vagy hallgatjuk őket a rádióban vagy egy podcastban. A társadalmi perspektívavállalás várhatóan a gondolkodásunk hátterében – ha nem is az előtérben – marad mindvégig, amíg mások gondolatai a fejünkben vannak.
Miért fontos a szociális perspektívavállalás?
Gondoljuk végig, milyen lenne, ha az embereknek nem lenne meg a szociális perspektívavállalás képessége. Ugyanúgy tekintenénk más emberekre, mint egy tárgyra, például egy doboz papírzsebkendőre, gondolatok, érzések, lehetséges cselekvések és reakciók nélkül. Nem kell sokat gondolkodnunk azon, hogy elsétáljunk e doboz mellett, hiszen nem várjuk el tőle, hogy értelmezzen minket vagy a cselekedeteinket. Most gondoljunk arra, hogy bizonyos szintű szociális perspektívavállalás nélkül képtelenek lennénk jól dolgozni csoportokban, közlekedni a forgalomban, együtt játszani, barátkozni vagy csapatmunkát végezni. E tevékenységek mindegyike megköveteli, hogy figyelembe vegyük a saját és mások perspektíváját, amikor megosztjuk a teret, együttműködünk, vagy megpróbáljuk kitalálni mások szándékait. A szociális perspektívaválasztás segít nekünk abban, hogy értelmet adjunk az embereknek, ahogyan interakcióba lépnek vagy együtt élnek bizonyos kontextusokban; segít továbbá abban is, hogy eligazodjunk a szociális világban való szabályozásban – egy olyan világban, amely elvárja tőlünk, hogy tudatosan figyeljünk egymásra.
Hogyan segíthetjük elő a szociális perspektívavállalás fejlődését
Ha az a cél, hogy az egyének saját alapképességeikhez képest szociálisan kompetensebbé váljanak, akkor nem elég pusztán egy szociális készség (viselkedés) megtanítása. Meg kell világítanunk a szociális perspektívavállalás hasznosságát a mindennapi életükben. Sajnos a beavatkozók hajlamosak akkor gondolkodni a szociális perspektívavállalás tanításáról, amikor a tanuló viselkedését úgy érzékelik, hogy “valami rosszat csinál”. Inkább a saját szociális gondolataik, érzéseik és a másokkal szemben támasztott elvárásaik erejét kellene megtanítanunk nekik az osztályban, az iskolában, a közösségben és otthon. Ez biztosítja számukra azt a tudást, hogy ők gondolkodnak és éreznek arról, amit mások tesznek (vagy nem tesznek); nem csak arról van szó, hogy másoknak gondolataik és érzéseik vannak velük és konkrét viselkedésükkel kapcsolatban. Ahogy megismerik a saját perspektívájukat, azt is elkezdhetik megtanulni, hogy másoknak más a perspektívája, és azt is, hogyan navigáljanak ebben a társadalmi információban.
A szociális perspektívavállalás magában foglalja a metakogníciót (azaz a gondolkodásról való gondolkodást), mivel egy szociális helyzet minden résztvevőjétől vagy megfigyelőjétől elvárható, hogy elgondolkodjon azon, hogy az emberek mit gondolnak és éreznek egymásról, beleértve az indítékaikat és szándékaikat is. Ezt a gondolkodást aztán arra használjuk, hogy értelmezzük a helyzetet és megoldjuk a problémát, hogyan reagáljunk szociálisan, amit szociális kognitív önszabályozás fejlesztésének nevezünk. Ez azt jelenti, hogy eligazodunk egy társas helyzetben, és a saját céljaink, valamint mások elvárásai alapján szabályozzuk a viselkedésünket. A kezelés célja, hogy ezeket az információkat lebontva részletesebben megtanítsuk a különböző aspektusokat, fokozatosan elősegítve az egyén szociális kompetenciáinak fejlődését.
A szociális perspektívavállalás fejlődési folyamat
A perspektívavállalás fejlődési folyamat, és a szociális perspektívavállalással kapcsolatos fogalmak és készségek az érettséggel egyre összetettebbé válnak. Életünk során mindannyian folyamatosan tanulunk a saját és mások egyre kifinomultabb perspektíváiról. Az, ahogyan az 5 évesektől elvárjuk, hogy érzékeljék és viszonyuljanak egymás perspektíváihoz, más, mint amit a 15 évesektől várunk, ami más, mint amit a 25 évesektől, a 45 évesektől, a 65 évesektől stb. várunk.
A szociális perspektívavállalás kipakolása öt lépésben a szociális tanulók számára
A Social Thinking® módszertan egy alapvető kezelési keretet tartalmaz a perspektívavállalás folyamatának tanításához. A másokkal való együttlét 5 lépése a szociális tanulók számára készült – 10 éves kortól a felnőttkorig -, hogy segítsen kifejleszteni a metakognitív tudatosságot arról a folyamatról, amelyen keresztül kitaláljuk, hogyan reagáljunk szociálisan, annak alapján, hogy hogyan vesszük perspektívába egymás gondolatait, érzéseit és szándékait a kontextusban.
2. rész – Szociális perspektívavállalás: A másokkal való együttlét 5 lépése
A szociális perspektívavállalás öt lépésben történő kibontásának kerete
A szociális perspektívavállalás bonyolult folyamat, amely megköveteli, hogy kifejezetten megtanítsunk valamit, ami a neurotipikus szociális tanuló számára intuitív módon, idővel fejlődik. A mi feladatunk beavatkozóként az, hogy segítsünk a szociális tanulóknak abban, hogy elkezdjenek metakognitív tudatosságot fejleszteni a perspektívaválasztás számos mozgó részének különböző aspektusairól. Az alábbi ötlépcsős kezelési keretrendszer ennek az elvont folyamatnak az elemeit igyekszik konkrét módon meghatározni, amelyet tovább lehet vizsgálni és megvitatni.
A másokkal való együttlét 5 lépésének meghatározása
1. lépés: Észreveszem a társas helyzetet és a benne lévő embereket. Tudatában vagyok annak is, hogy ti is ugyanezt teszitek.
2. lépés: Minden társas helyzetben tudatában vagyok annak, hogy én is gondolok rátok, és ti is gondolhattok rám.
3. lépés: Gondolkodom azon, hogy miért vagytok itt ti és mások, mit gondolnak vagy éreznek mindannyian, mit csináltok és/vagy miért csináljátok. Megpróbálom kitalálni az indítékotokat, szándékotokat vagy terveteket.
4. lépés: Rájövök arra is, hogy te is gondolkodsz rólam (és másokról a helyzetben), hogy miért van mindegyikünk a társas helyzetben, mit gondolhat, érezhet vagy tervezhet mindegyikünk, az alapján, amit én vagy mások mondanak vagy tesznek, hogy megpróbáljam kitalálni az indítékainkat, szándékainkat vagy terveinket.
5. lépés: Figyelem és esetleg módosítom a viselkedésemet, hogy megpróbáljam elérni, hogy úgy gondolkodjon és érezzen rólam, ahogyan én szeretném, a helyzetre vonatkozó saját társas céljaim és a velem szemben ebben a kontextusban támasztott elvárások alapján. Ugyanígy valószínűleg te is figyelemmel kíséred és esetleg módosítod a viselkedésedet, hogy megpróbáld elérni, hogy én és mások úgy gondolkodjunk és érezzünk rólad, ahogyan te szeretnéd, a te társadalmi céljaid és az adott helyzetben mindannyiunkkal szemben támasztott társadalmi elvárásaink alapján.
Figyelmeztetések e tanítási keretrendszer használatakor
Ez az öt lépés a legtöbbünk számára ezredmásodpercek alatt és a közvetlen tudatunk alatti intuitív szinten történik. Az első négy lépés aktív társadalmi gondolkodást és metakogníciót foglal magában; csak az utolsó lépésben törekszünk arra, hogy viselkedésünket az adott helyzetre vonatkozó kollektív társadalmi perspektívavállalásunk és kapcsolódó társadalmi céljaink alapján kiigazítsuk.
A másokkal való együttlét 5 lépése tizenévesek, tizenévesek és felnőtt szociális tanulók számára használható, valamint hasznos a beavatkozók számára, hogy elkezdjék ennek a szinergikus koncepciónak a feltárását. Ezek a lépések segítenek az egyéneknek felismerni és figyelembe venni, hogy milyen mértékben gondolkodunk másokról és igazítjuk viselkedésünket saját és közös szociális céljaink alapján egy adott szituációban, még szándékos szociális interakció hiányában is.
Szociális perspektívavállalás az osztályteremben
A másokkal való együttlét 5 lépéses kezelési keretrendszere az osztályteremben való tanulás, munka és kapcsolatteremtés alapvető része. A legtöbb osztálytermi környezetbe vagy bármely olyan helyzetbe, ahol egynél több ember van jelen (személyesen vagy online), beágyazódik egy sor rejtett szabály vagy rejtett elvárás (pl. szociális normák). Az egyik rejtett elvárás egy osztályteremben az, hogy minden résztvevő tisztában van az adott kontextusban jelenlévő személyek gondolataival, érzéseivel és szükségleteivel, és hogy minden résztvevőtől elvárják, hogy viselkedését úgy alakítsa, hogy ne csak saját magát segítse a saját céljainak elérésében az adott társas helyzetben, hanem a többieket is segítse a közös cél(ok) elérésében. Például Istvánnak segítségre van szüksége egy matematikai feladathoz; az a célja, hogy segítséget kapjon a tanárától. Ezt a leghatékonyabban úgy tudná elérni, ha azt kiáltaná: “Segítségre van szükségem!”, de ez megzavarná a többi tanulót, akik éppen a matematikán dolgoznak. Az osztály közös célja az egyéni matematikai feladatok elvégzése. Stephan felismeri, hogy a tanárnak való kiabálás “váratlan” lenne, és ehelyett úgy alkalmazkodik a viselkedéséhez, hogy felemeli a kezét, miközben a tanár felé néz, vagy odasétál a mateklapjával, hogy csendben feltegye a kérdését a tanárnak.
A példát áttekintve gondoljon arra, hogy a legtöbb szülő és szakember feltételezi, hogy a tanulók képesek a szociális kognitív önszabályozásnak erre a szintjére. Ezért ezt általában nem magyarázzák és nem tanítják, még a legtöbb szociális érzelmi tanulási tantervben sem. Amikor azonban a tanulók nem képesek megérteni ezeket a rejtett elvárásokat és szabályokat, és váratlan viselkedéseket mutatnak, azt gyakran viselkedési problémának tekintik, és úgy is kezelhetik. Mégis, amikor elmagyarázzuk ezeket az információkat, gyakran ez az első lépés sok szociális tanuló számára, hogy megértse, hogyan működnek a csoportok. A Social Thinking® módszertan a szociális tanulókat – kezelési keretein, Social Thinking Vocabulary-ján és stratégiáin keresztül – a dinamikus perspektívavállalás jobb megértése felé vezeti, és ahhoz, hogy hogyan vegyék észre azt a szociális világ konkrét szociális tájain belül.
Megfigyelni, hogy mitől érzi jól magát a másik
A szociális agyunk akkor is aktív, amikor éppen nem lógunk vagy csevegünk másokkal. Valójában a másokkal való együttlét megköveteli, hogy a szociális rendszerünk felpörögjön, hogy a saját gondolatainkon és érzéseinken kívül mást is figyelembe vegyen. Amikor az emberek megosztják egymással a teret és/vagy interakcióba lépnek, ezt azzal az alapfeltevéssel teszik, hogy általában azt kívánjuk, hogy a körülöttünk lévők ésszerűen “rendben” gondolkodjanak arról, amit mondunk vagy teszünk, még akkor is, ha a találkozásunk rövid. Ebbe a feltételezésbe bele van ágyazva az ellenkezője: mások azt szeretnék, hogy a viselkedésükkel kapcsolatban kényelmes gondolataink és/vagy érzéseink legyenek. A szociális tanulással küszködők számára azonban kihívást jelent a mások gondolatainak és érzéseinek érzékelése és értelmezése a szociális problémamegoldási folyamat részeként. Nem ritka, hogy ügyfeleink azt állítják, hogy azért mondják vagy teszik azt, amit akarnak, mert annak van értelme, és ez tartja őket kényelmesen. Gyakran teszik ezt anélkül, hogy felismernék, hogy ez nem biztos, hogy másokat rendben, nyugodtnak vagy kényelmesnek tart. Például Madison, aki félbeszakítja egy osztálytársa magyarázatát, hogy a saját álláspontját érvényesítse az órán, úgy érezheti, hogy a félbeszakításának van értelme, mert a pontosság kedvéért pontosította a kijelentést. Madison azonban talán nem érti, hogy a másik válaszának kijavítása céljából történő félbeszakítás sértőnek és esetleg bántónak tűnhet.
Mindegy, hogy tetszik vagy sem, a szociális világ tele van szociális értékeléssel, beleértve a szociális ítéletet és a szociális emlékeket
A szociális ítélet bonyolítja a szociális világot. Az egyedi különbségek tudatosítása katalizátor a társadalmi értékelés bizonyos szintjének bevonásához, beleértve az emberek szándékairól alkotott társadalmi ítéletek kialakítását is. Azok az emberek, akik a viselkedésüket a szociális céljaik alapján igazítják ki, hogy másoknak “rendben” vagy “jó” gondolataik legyenek a viselkedésükről, sokkal nagyobb valószínűséggel tekinthetők barátságosnak, mint azok, akiknek a viselkedése “kellemetlen” szociális emlékeket kelt. A szociális perspektívavállalás tanítása során segítünk a szociális tanulóknak felismerni, hogy vannak saját szociális emlékeik arról, hogy mások cselekedetei hogyan érezték magukat (pozitívan és negatívan), és hogy másoknak is vannak szociális emlékeik a cselekedeteikről. Ez azt jelenti, hogy mindannyiunktól elvárják, hogy viselkedésünket ne csak ahhoz igazítsuk, ami a jelenben történik, hanem viselkedésünket annak alapján is igazítsuk, hogy reméljük, az emberek valamikor a jövőben hogyan fognak emlékezni cselekedeteinkre és reakcióinkra. Rendszeresen megkérdezzük a konferencia résztvevőit, hogy amikor frusztráltnak érzik magukat a megbeszéléseken vagy az osztálytermekben, miért nem kiabálnak csak úgy másokkal. A válasz újra és újra ugyanaz, fajra, nemre, korra vagy kultúrára való tekintet nélkül. Legtöbbünk nem teszi vagy mondja azt, amit abban a pillanatban érez, mert tudjuk, hogy másoknak kellemetlen szociális emlékei lesznek a viselkedésünkről, és valószínűleg felidézik azt a jövőbeli interakciókban.
A szociális tanulási eszközök kombinációjának használata a mélyebb tanításhoz
A szociális tanulóknak, akiknek nehézséget okoz a szociális világ megértése, keményebben kell dolgozniuk, mert kognitív módon kell megtanulniuk azt, amit sokan mások intuitív módon tudnak. Másrészt a neurotipikusnak tartott egyének talán nem is tudják, hogy ösztönösen és könnyedén részt vesznek a metakognitív gondolkodásnak ezen a szintjén. Ennek elismerése segít a beavatkozónak lelassítani és időt szánni a fogalmak mélyebb megtanítására, hogy a szociális világot kibontakoztassa. A mi feladatunk az, hogy segítsünk a szociális tanulóknak megérteni – függetlenül a szociális érzelmi tanulási szükségletektől -, hogy a szociális perspektívaválasztás hogyan vezet a szociális önszabályozás felé.
A másokkal való együttlét 5 lépésének mindegyikének tanításával párosulva azok, akik a szociális gondolkodás módszertanát használjuk, számos más kezelési keretet, szókincset és stratégiát is használhatunk, hogy segítsünk megvilágítani a szociális világ különböző aspektusait, valamint azt, hogyan lehet megérteni és eligazodni benne. Például a szociális gondolkodás szókincsét használva, mint például a csoportterv, gondolkodj a szemeddel, test a csoportban, rejtett szabályok és elvárt/váratlan viselkedés, a probléma nagysága és a reakció nagysága, különböző szempontokat tárgyalhatunk a szociális perspektíva kontextusba helyezéséhez. A beavatkozó ezt a társadalmi információt párosíthatja a gyakran papírra rajzolt gondolat- és beszédbuborékok használatával is, hogy egyszerre több társadalmi perspektívát is megvizsgáljon. Tovább vizsgálhatjuk azt a szociális hatást, amelyet mindannyian egymásra gyakorolunk – amikor olyan egyszerű dolgot teszünk, mint a közös sorban állás, vagy olyan összetett dolgot, mint egy csoportos beszélgetés – az általunk szociális érzelmi láncreakcióként leírtak feltárása révén, a szociális viselkedési térkép kezelési keretrendszer rugalmas használatával együtt.
A legjobb gyakorlat: a tanítás előtt vegye észre saját tapasztalatait a másokkal való együttlét 5 lépésével kapcsolatban
A tanítás megkönnyítése érdekében először dolgozzon saját metakognitív tudatosságának fejlesztésén a másokkal való együttlét 5 lépésével kapcsolatban, és a nap egy részében fordítson figyelmet a saját és mások észlelt gondolataira és érzéseire, szándékaira vagy terveire, valamint arra, hogy ezek a szociális információk hogyan befolyásolják a mások jelenlétében történő cselekvéseit és reakcióit. A saját tapasztalataid ezután útmutatóul szolgálhatnak, amikor ezeket a fogalmakat a tweensekkel, tizenévesekkel vagy felnőttekkel, akikkel dolgozol, felfedezed.
A szociális motiváció elősegítése a tanulókban, hogy részt vegyenek az ilyen típusú szociális tanulásban
A beavatkozók gyakran tapasztalják, hogy a szociális tanulók minden típusa érdeklődik a metakognitív folyamat megismerése iránt – különösen, ha először az egyén megfigyeléseire összpontosítanak, hogy mit gondol és érez mások viselkedésével és szándékaival kapcsolatban egy adott helyzetben. A tanítás a szociális tanulók másokkal kapcsolatos perspektíváinak figyelembe vétele mellett segít nekik felismerni, hogy anélkül tudnak részt venni, hogy hibáztatva vagy megszégyenítve éreznék magukat a szociális viselkedésük adaptálásával kapcsolatos saját küzdelmeik miatt. Ez viszont segíthet motiválni a szociális tanulási folyamat megismerését. Ez elvezet bennünket egy figyelmeztető szóhoz: ne használja a keretrendszert arra, hogy rámutasson az egyén olyan viselkedésére, amelyet mások szemében problémásnak érezhet. Ez nem konstruktív, és nem felel meg küldetésünknek és szándékunknak sem. Ehelyett motiválja a szociális tanulókat, hogy gondolkodjanak a szociális gondolkodás fogalmairól, és tanulják meg, hogyan működik a szociális elme. A szociális gondolkodás módszertana az összetett szociális fogalmak lebontására összpontosít, hogy lépésről lépésre segítse az egyének szociális kompetenciáinak kiépítését.
A következőkben fedezze fel a testvérkoncepciót, A személyes kommunikáció 4 lépését. Tudjon meg többet erről és sok más koncepcióról a Gondolkodj rólad Gondolkodj rólam, 2. kiadás, Gondolkodj szociálisan! A Social Thinking Curriculum for School-Age Students, és a Social Thinking Frameworks Collection.