ST. HELENA – Ünnep: Augusztus 18
Szt. Heléna Nagy Konstantin anyja volt, Kr. u. 248 körül született Drepanumban, ami a mai Törökország területén található.
Házasságot kötött Constantius Chlorusszal, aki később a Római Birodalom nyugati részének társuralkodója lett, de ehhez el kellett válnia Helenától, és feleségül kellett vennie Theodorát, Maximinianus császár mostohalányát, de fia hű maradt hozzá, és Constantius Chlorus halála után Constantinus követte őt, és behívta anyját a császári udvarba, és Augusta címet adományozott neki. Elrendelte, hogy az uralkodó anyjaként minden tiszteletet meg kell adni neki, és az ő képmását ábrázoló érméket veretett.
A fiának Maxentius felett aratott győzelme után felvette a kereszténységet, és Eusebius szerint “Isten jámbor szolgája lett”, és befolyása segítette a kereszténység elterjedését az egész birodalomban. Templomokat építtetett a palesztinai szent helyek fölé, és idős korában, Kr. u. 324-ben, miután fia a Római Birodalom egyedüli császára lett, utazásra vállalkozott Palesztinába. Ezen útja során két különleges templomot építtetett, az egyiket Betlehemben, a Születés barlangja közelében, a másikat pedig a Mennybemenetel hegyén. Nagy gondot fordított a szegényekre, anyagilag támogatta mind az egyéneket, mind az egész közösségeket. Ebben az időben kezdett terjedni egy legenda, amelyet először Rufinus jegyzett fel, arról, hogy “megtalálta” az igazi keresztet.
A kereszt megtalálásának módjáról több változat is létezik. Egyesek szerint Heléna álmot lát, amelyből megtudja, hogy hol van eltemetve a kereszt. Egy másik hagyományban, a máig Mesquel néven ünnepelt etiópiai kopt hagyományban egy máglya füstjét követve jut el a helyszínre.
A legtöbbet terjesztett és a középkorban népszerűvé vált változatban azonban megkéri a jeruzsálemi embereket, hogy mondják meg neki a helyet. Amikor a város zsidó vezetői hallgatnak, egyiküket, egy Júdás nevű férfit addig ülteti egy kútba, amíg az bele nem egyezik, hogy megmutassa neki a helyszínt. Hét nap múlva a férfi Istenhez imádkozik útmutatásért, és elárulja a helyszínt. Ezután Júdás áttér a kereszténységre, és felveszi a Kyriakis nevet, “aki az Úré.”
Helena három keresztet, szögeket és a címet talál egy pogány templom alatt. Hogy megállapítsák, melyik a helyes kereszt, egy halálos beteg lányt visznek a helyszínre. Mindhárom kereszttel megérintik, de amikor az Igaz Keresztet érintik, visszanyeri egészségét.”
Szent Heléna a Laterán közelében élt egy pazar házban, majd halála után lakóházát lebontották, és a Szent Kereszt-templomot építették a helyén. Kr. u. 325-ben megkapta az Augusta címet, és Kr. u. 327-ben Konstantin megváltoztatta anyja szülővárosának nevét Helanopolisra. Körülbelül nyolcvankét éves volt, amikor Kr. u. 330-ban meghalt, fiával az oldalán, holttestét Konstantinápolyba vitték, és az Apostolok templomának császári sírboltjában helyezték örök nyugalomra. A Heléna mauzóleumban temették el, Rómán kívül, a Via Labicanán. Szarkofágja a Pio-Clementinus Vatikáni Múzeumban látható. Mellette áll unokája, Szent Konstantin (Szent Konstancia) szarkofágja. Koponyája a németországi trieri székesegyházban van kiállítva. Mivel a muszlimok előrenyomulása megkezdődött, holttestét Kr. u. 849-ben a franciaországi Reimsben lévő Hautvillers-i apátságba szállították.
Szent Heléna a nehéz házasságok, az elváltak, a megtértek és a régészek védőszentje. Ünnepe augusztus 18-án van.