Szívelégtelenség – Bevezetés

Ugrás ide: A szívelégtelenség patofiziológiája

Mi a szívelégtelenség?

A szívelégtelenség a szív képtelensége a perifériás szövetek és szervek megfelelő véráramlásának és ezáltal oxigénellátásának biztosítására. A szervek alulperfúziója csökkent terhelhetőséghez, fáradtsághoz és légszomjhoz vezet. Egyes betegeknél szervi működési zavarokhoz (pl. veseelégtelenség) is vezethet.

Mekkora a szívelégtelenség előfordulása és prognózisa?

Becslések szerint évente több mint 15 millió új szívelégtelenségi eset fordul elő világszerte. Az USA-ban évente több mint 600 000 új szívelégtelenséget diagnosztizálnak, és ennek tízszerese a jelenleg szívelégtelenségben szenvedő amerikaiak száma. A számok az öregedő népesség miatt gyorsan nőnek. A szívelégtelenség a 65 év feletti betegek kórházi kezelésének vezető oka.

A gyógyszeres terápia és a szíverősítő eszközök terén elért számos új eredmény ellenére a krónikus szívelégtelenség prognózisa továbbra is nagyon rossz. Az egyéves halálozási adatok 50-60% a súlyos szívelégtelenséggel diagnosztizált betegek esetében, 15-30% az enyhe vagy közepes mértékű elégtelenségben, és körülbelül 10% az enyhe vagy tünetmentes elégtelenségben.

Mik a szívelégtelenség okai?

A szívelégtelenség olyan klinikai szindróma, amelyet betegség vagy más rendellenes állapotok okoznak a szervezetben. A szívelégtelenséget okozhatják a szíven belülről származó tényezők (azaz intrinsic betegség vagy patológia) vagy olyan külső tényezők, amelyek túlzott igénybevételt jelentenek a szív számára. Az intrinsic betegség olyan állapotokat foglal magában, mint a dilatatív kardiomiopátia és a hipertrófiás kardiomiopátia. A szívelégtelenséghez vezető külső tényezők közé tartozik a tartós, nem kontrollált magas vérnyomás, a megnövekedett stroke-térfogat (amelyet a megnövekedett vérmennyiség vagy az artéria-vénás söntök okoznak) és a hormonális rendellenességek (pl. pajzsmirigy túlműködés és terhesség).

A heveny szívelégtelenség gyorsan alakul ki, és azonnal életveszélyes lehet, mivel a szívnek nincs ideje kompenzációs alkalmazkodásra. Az akut elégtelenség (órák/napok) következménye lehet kardiopulmonális bypass műtét, akut fertőzés (szepszis), akut szívinfarktus, billentyű diszfunkció, súlyos aritmiák stb. Az akut szívelégtelenség gyakran sikeresen kezelhető farmakológiai vagy sebészeti beavatkozásokkal.

A krónikus szívelégtelenség olyan hosszú távú (hónapok/évek) állapot, amely a szív adaptív válaszreakcióival (pl. tágulás, hipertrófia) jár együtt egy kiváltó okra. Ezek az adaptív válaszok azonban hosszú távon károsak lehetnek, és állapotromláshoz vezethetnek.

A szívelégtelenség első számú oka a koszorúér-betegség (CAD). A CAD csökkenti a koszorúér véráramlását és a szívizom oxigénellátását. Ez a szívizom hipoxiájához és károsodott működéshez vezet. A szívelégtelenség másik gyakori oka a szívinfarktus, amely a CAD végső és gyakran halálos kimenetelű betetőzése. Az infarktusos szövet nem járul hozzá a mechanikai aktivitás kialakulásához, így a szív általános teljesítménye csökken. Továbbá a nem infarktusos régióknak kompenzálniuk kell a funkcióvesztést, és ez a többletterhelés olyan változásokat idézhet elő, amelyek a szívelégtelenséghez vezetnek. A billentyűbetegség és a veleszületett defektusok fokozott igénybevételt jelentenek a szív számára, ami elégtelenséget idézhet elő. Ismert eredetű (pl. bakteriális vagy vírusos) vagy idiopátiás (ismeretlen eredetű) kardiomiopátiák is vezethetnek elégtelenséghez. A szívizomgyulladásnak hasonló hatása lehet. Az olyan ritmuszavarok, mint a súlyos bradycardia vagy tachycardia szintén kiválthatják a szívelégtelenséget.

Menj tovább! A szívelégtelenség patofiziológiája

Újrafogalmazva 2015. 06. 30.