Egészségügyi szempontból felülvizsgálta: Jim Folk.
Egészségügyi szempontból felülvizsgálta: Jim Folk: Marilyn Folk, BScN.
Most frissítve: Jim Folk, BScN: 2021. február 9.
A szorongás okozhat ok nélküli sírást? Igen, okozhat. A szorongás, a krónikus stressz és a depresszió okozhat ok nélküli sírógörcsöket. Szorongás esetén szabad sírni? Attól függ, hogy mennyit és mennyi ideig sírsz. Mi okozza a szorongásos sírógörcsöket, és hogyan lehet megállítani őket? Ezt magyarázzuk el a következőkben.
- A szorongásos ok nélküli sírógörcs tünetei gyakori leírások:
- Mi okozza az ok nélküli szorongásos sírás tüneteit?
- Szorongás
- Szorongásos rohamok és pánik
- Krónikus stressz (hiperstimuláció)
- 1. Túlérzékeny idegrendszer
- 2. A hiperérzékenység drámai érzelmi reakciókat okozhat
- 3. A túlstimuláció érzelmi instabilitást okozhat
- 4. A stresszhormonok hatással vannak más hormonokra
- Depresszió
- A gyógyszerek mellékhatásai
- Hogyan lehet megszüntetni a szorongásos sírógörcsöket és az érzelmi sírást?
- Foglalkozzon a szorongásos problémáival
- Kigyomlálja a krónikus stresszt
- Megváltoztatni vagy abbahagyni a gyógyszereket
- A hozzáállás megváltoztatása
- Kérjen terápiát
- Szorongásos sírás ok nélkül GYIK
- Lehet sírni, ha szorongsz?
- Segít a sírás a szorongás enyhítésében?
- Szabad sírni, ha szorongsz?
- Hogyan lehet azonnal abbahagyni a sírást?
- Hogyan lehet azonnal abbahagyni a sírást, vagy ha feldúlt vagy?
- A sírás megemeli a vérnyomást?
- A sírás megölhet?
A szorongásos ok nélküli sírógörcs tünetei gyakori leírások:
- Ön állandóan sírni szeretne.
- Szorongásos ok nélküli sírógörcsei vannak.
- Váratlan és megmagyarázhatatlan szorongásos sírógörcsei vannak.
- Sírsz, de nem tudod kitalálni, hogy miért, mivel nem vagy szomorú semmi konkrét dolog miatt.
- Gyakran van kedved sírni, ami nem jellemző rád.
- Még ha elég szomorú is vagy ahhoz, hogy sírj, nem vagy biztos benne, hogy miért érzel így.
- Ha egyszer elkezdesz szorongva sírni, nehezen tudod abbahagyni.
- Jellegtelenül, kontrollálatlanul és ok nélkül sírsz.
- Úgy találod, hogy sok dologtól elég szomorúnak érzed magad ahhoz, hogy sírj, ami nem jellemző rád általában.
- Gyakoriak a hirtelen és ok nélküli sírógörcsök.
- Szokatlanul szomorúnak és könnyesnek érzed magad, de nem tudod biztosan, hogy miért.
- Ok nélkül sírsz, mégis úgy érzed, hogy nem tudod abbahagyni.
- Sírósnak és szomorúnak érzed magad, de nem tudod megmondani, hogy miért.
- Elérzékeny vagy annyira, hogy állandóan sírsz.
A szorongásos sírás jöhet és elmúlhat ritkán, előfordulhat gyakran, vagy tartósan fennállhat. Például sírógörcsöd van egyszer-egyszer és nem túl gyakran, sírógörcsöd van időnként, vagy legtöbbször sírni támad kedved.
A szorongásos sírás megelőzheti, kísérheti vagy követheti más szorongásos érzések és tünetek fokozódását, vagy önmagában is előfordulhat.
A sírógörcsök megelőzhetik, kísérhetik vagy követhetik az idegesség, szorongás, félelem és fokozott stressz epizódját, vagy “a semmiből” és minden látható ok nélkül jelentkezhetnek.
A szorongásos sírás intenzitása az enyhétől a közepesen súlyosig terjedhet. Hullámokban is jelentkezhet, amikor az egyik pillanatban kontrollálatlanul sírsz, a következőben pedig hirtelen enyhül.
A szorongásos sírás és a sírógörcsök napról napra és pillanatról pillanatra változhatnak.
A fenti kombinációk és variációk mindegyike gyakori.
Mi okozza az ok nélküli szorongásos sírás tüneteit?
Egészségügyi tanácsadás
Az emberek az érzelmek és érzések széles skáláját élik át, a szeretettől a gyűlöletig, az örömtől a szomorúságig, a békétől a zaklatottságig stb. Az érzelmek megtapasztalása a normális élettapasztalat lényeges része.
Az érzelmek színt visznek a világunkba, és tükrözik, hogyan gondolkodunk az életről. Normális, hogy napról napra az érzelmek széles skáláját éljük át.
Mint ahogy a gondolatok megváltoztatják a biológiánkat, úgy a gondolatok is megváltoztatják az érzelmeinket. A test fizikai felépítése is befolyásolhatja, hogy érzelmileg hogyan érezzük magunkat. Ezt szem előtt tartva a szorongás és a sírás öt fő módon kapcsolódik egymáshoz:
Szorongás
A szorongás, amelynek alapja a félelem, a test egyik legerősebb érzelmi reakcióját váltja ki. Ezek az erőteljes érzelmi válaszok hatással lehetnek más érzelmekre, például a szomorúságra és a sírás érzésére.
A félelem akkor is sírásra késztethet egyes embereket, ha azt hiszik, hogy tehetetlenek és kiszolgáltatottak egy komoly fenyegetéssel szemben.
A szorongás tehát önmagában is okozhat megmagyarázhatatlan sírógörcsöket.
Szorongásos rohamok és pánik
A szorongás az enyhétől a súlyosig előfordulhat. A szorongás súlyos formáit gyakran nevezik szorongásos rohamoknak és pániknak. A magasabb fokon jelentkező szorongás még erősebb érzelmi reakciókat okozhat. Ezek az erős érzelmi reakciók egyeseket sírásra késztethetnek.
Sőt, egyesek még a szorongás vagy pánikroham befejezése után is sírnak az ilyen erős szorongásos epizódok átélésének utóhatásai miatt. Ha szorongásos sírógörcsei a szorongással és pánikrohamokkal együtt jelentkeznek, tudnia kell, hogy ezek a sírógörcsök elmúlnak, amint a szervezet felépül a magas fokú szorongás hatása alól.
Hirdetés – A cikk alább folytatódik
Krónikus stressz (hiperstimuláció)
A stressz, még inkább a krónikus stressz (amit mi hiperstimulációnak hívunk) mélyreható agyműködési változásokat okoz. Ezek a változások befolyásolhatják gondolkodásunkat és érzelmi feldolgozásunkat. Sokan tapasztalnak érzelmi instabilitást, például érzelmi felborulást, az érzelmeket zsibbadtnak érzik, az érzelmeket rossznak érzik, és érzelmi tüskéket, amikor krónikusan stresszelnek.
Ezeknek számos oka lehet, többek között:
1. Túlérzékeny idegrendszer
A krónikus stressz az idegrendszer túlérzékenységéhez vezethet. A túlérzékenység felerősítheti az ingereket, amelyekkel találkozunk, így úgy tűnhet, mintha az érzékeink “maximális vételre” lennének beállítva.
Így az érzékszervi információk, amelyeket általában alacsonyabb szinten fogadunk, felerősödnek. Az erősítés mértéke egyenesen arányos a túlérzékenység mértékével – a magasabb szintű hiperstimuláció és túlérzékenység magasabb szintű érzékszervi vételt eredményez.
Ezért a hiperstimuláció hatására a mindennapi ingerek drámaibbnak és lehengerlőbbnek tűnhetnek, ami túlságosan drámai reakciókat okozhat, például “a semmiből” és minden ok nélkül szorongásos sírógörcsöket.
2. A hiperérzékenység drámai érzelmi reakciókat okozhat
Sok szorongó ember nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogyan érzi magát fizikailag és érzelmileg. Amikor az érzékszervi üzenetek felerősödnek, túlzottan drámai módon reagálhatnak. Minél stresszesebbé válik a testük, annál reaktívabbá és érzelmesebbé válnak. A túlzottan érzelmi reakciók kontrollálhatatlannak tűnő sírógörcsökhöz vezethetnek.
3. A túlstimuláció érzelmi instabilitást okozhat
A krónikus stressz hatására a test a normálisnál kiszámíthatatlanabb és önkéntelenebb viselkedésre képes. Ez a kiszámíthatatlan és akaratlanabb viselkedés az érzelmek instabillá és kiszámíthatatlanná válását okozhatja. A hirtelen jött sírógörcsök példa erre a kiszámíthatatlan és önkéntelenebb viselkedésre.
Én (Jim Folk) sok szorongásos sírógörcsöt tapasztaltam a szorongásos zavarral folytatott küzdelmem során. Emlékszem olyan epizódokra, amikor kontrollálatlanul sírtam, de semmi okom nem volt rá. A testem csak úgy tűnt, mintha sírni akart volna, függetlenül attól, hogy volt-e rá okom. Sokszor előfordult az is, hogy sírva találtam magam, pedig nem éreztem magam szomorúnak, vagy nem volt okom a sírásra. A testem egyszerűen csak sírni akart.”
Az érzelmi instabilitás, amely a szorongás és a hiperstimuláció gyakori tünete, más módon is megnyilvánulhat. Például, mint korábban említettük, sok szorongásos zavarban szenvedőnél előfordul érzelmi tompulás (nincsenek érzelmek, laposak, érzelemmentesek), érzelmi átcsapódás (hirtelen egyik hangulatból a másikba vált), vagy érzelmi tüskésedés (szuper érzelmekké válás – szomorúság, félelem, izgatottság, depresszió) minden azonosítható ok nélkül.
4. A stresszhormonok hatással vannak más hormonokra
A krónikus stressz (hiperstimuláció) összességében növeli a kortizol termelését. A kortizol a szervezet egyik legerősebb hormonja. Ennek a stresszhormonnak a növekedése más hormonokra is hatással lehet. A hormonális instabilitás befolyásolhatja a hangulatot, és sírógörcsökhöz vezethet.
A nők különösen érintettek lehetnek, különösen drámai hormoningadozások idején, például a havi ciklusok, a terhesség és az életmódváltás során.
Depresszió
A reménytelenség, a tehetetlenség és a csapdába esés érzése a depresszió gyakori oka. A depresszió érzése sírógörcsöket okozhat.
Sok szorongásos zavarban szenvedő úgy érzi, hogy reménytelenül és tehetetlenül csapdába esett a szorongásos zavarral folytatott küzdelemben, ami depresszióhoz és szorongásos sírási és szomorúságérzéses epizódokhoz vezethet.
A depresszió érzése ráadásul megterheli a szervezetet. A stressz fokozódása súlyosbíthatja a krónikus stresszt, és több sírógörcshöz vezethet. Néha ezek a tényezők egy negatív körforgást hozhatnak létre, ahol az egyik táplálja a másikat.
A gyógyszerek mellékhatásai
A sírás számos gyógyszer mellékhatása lehet. A béta-blokkolók, kortikoszteroidok, antipszichotikumok, antidepresszánsok, hormonmódosító gyógyszerek, stimulánsok, görcsoldók, protonpumpa-gátlók (PPI), sztatinok és antikolinerg gyógyszerek gyakori gyógyszerek, amelyek mellékhatásként sírást okoznak.
Hogyan lehet megszüntetni a szorongásos sírógörcsöket és az érzelmi sírást?
A szorongásos sírás megszüntetéséhez a megfelelő okot kell azonosítani és kezelni. Például:
Foglalkozzon a szorongásos problémáival
Ha a sírógörcsöket a szorongás okozza, a szorongásos problémák kezelése megszünteti a szorongásos sírást. Ahogy a szorongásos viselkedést egészséges viselkedésre cseréli, megszűnik a szorongás, az általa okozott stressz és a szorongásos sírógörcsök létrehozása.
A szorongásos problémák kezelése megelőzheti a szorongásos rohamokat és a pánikot is. A szorongásos rohamok és a pánik megszüntetésével a szorongás és a pánikrohamok által okozott szorongásos sírógörcsök is megszűnnek.
A jó önsegítő információk, mint például a felépülést támogató területünkön található önsegítő információk és támogatás, hasznosak lehetnek ebben a tekintetben. Minél többet tud, annál jobban jár.
A szorongásos zavarokkal foglalkozó tapasztalt terapeutával való együttműködés a leghatékonyabb módja a szorongásos zavar és annak számos tünete, köztük a szorongásos sírógörcsök leküzdésének. Komolyan fontolóra kell vennie a terapeutával való együttműködést, ha a szorongásos rendellenessége és tünetei jelentős hatással vannak az egészségére és az életmódjára.
Kigyomlálja a krónikus stresszt
A krónikus stressz (hiperstimuláció) csökkentése és megszüntetése szintén megszünteti a szorongást és a sírógörcsöket. Ahogy a teste felépül a hiperstimulációból, egyre kevesebb szorongásos és sírógörcsöt kell tapasztalnia.
A szervezet krónikus stresszének megszüntetése segíthet más hormonok stabilizálásában is. Sok felépülést támogató tagunk és terápiás kliensünk észlelt javulást a fizikai és érzelmi közérzetében pusztán a stressz csökkentésétől és a hiperstimuláció megszüntetésétől.
Megváltoztatni vagy abbahagyni a gyógyszereket
Ha a gyógyszerek mellékhatásai okozzák a szorongásos sírógörcsöket, beszéljen orvosával és gyógyszerészével arról, hogy más gyógyszerre váltson, vagy hagyja abba teljesen.
SEMMILYEN gyógyszert ne hagyjon abba anélkül, hogy előbb ne beszélt volna orvosával vagy gyógyszerészével. Egyes gyógyszerek komoly problémákat okozhatnak, ha hirtelen hagyják abba.
A hozzáállás megváltoztatása
Míg az érzelmek nagy hangsúlyozása jó életmódnak tűnhet, ennek megvannak a maga hátrányai is, például a szorongás és a depresszió problémáit okozhatja, hogy csak kettőt említsünk.
Gyakran úgy nőünk fel, hogy megtanulunk bizonyos viselkedési formákat, amelyeket normálisnak tartunk. De túl gyakran a megtanult és megszokott viselkedésünk nem egészséges, ami aztán a mentális és fizikai egészségügyi problémákkal való küzdelem elsődleges forrásává válik.
Ha például érzelmileg túlreagáljuk azokat a helyzeteket és körülményeket, amelyek nem indokolják a túlreagálást, a szervezetünk nagyobb stressz árát fizeti meg, mint azok, akik kevésbé reagálnak. Ez a magasabb stresszár megterhelheti a szervezetet, és számos tünetet okozhat, többek között azt, hogy még érzelmesebbnek és reaktívabbnak érzi magát.
Kutatások kimutatták, hogy a krónikus stressz hozzájárul a mentális betegségek, például a szorongásos zavarok, a depresszió és más hangulatzavarok kialakulásához.
Az érzelmek megélésének és kifejezésének egészséges módjainak megtanulása jelentős mértékben csökkentheti a stresszt, és ezzel együtt a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát.
Kérjen terápiát
A szorongásos rendellenességgel foglalkozó szakember segítsége segíthet olyan egészséges viselkedésbeli változtatásokban, amelyek legyőzik a szorongással és annak tüneteivel, köztük a szorongásos sírógörcsökkel kapcsolatos problémákat. A szorongásos zavar terapeutájával való munka a leghatékonyabb módja a szorongásos zavar és tüneteinek leküzdésének.
Mivel mindannyian képesek vagyunk a megfelelő információkkal, segítséggel és támogatással viselkedésbeli változtatásra, senkinek sem kell szorongásos zavarral vagy annak tüneteivel szenvednie. A gyógyuláshoz vezető út jól ismert, bejáratott és bizonyított. Látogasson el a szorongásról szóló beszámolók oldalunkra, ahol példákat talál a gyógyulás sikerére!
Hirdetés – A cikk alább folytatódik
Szorongásos sírás ok nélkül GYIK
Lehet sírni, ha szorongsz?
Igen, lehet. Ahogy az imént olvastad, számos oka van annak, hogy a szorongás sírógörcsöket okozhat. Maga a szorongás, a szorongásos rohamok és pánikrohamok, a krónikus stressz, a szorongás okozta depresszió és a gyógyszerek mellékhatásai mind okozhatnak szorongásos sírógörcsöket. További információért olvassa el a fentieket.
Segít a sírás a szorongás enyhítésében?
Igen, segíthet, amennyiben mértékkel sír. A túlzott és túlzottan érzelmes sírás megterheli a szervezetet, ami fokozhatja a szorongást és a stresszt. Míg az alkalmi sírás felszabadíthatja az elfojtott érzelmeket és csökkentheti a stresszt, ami egészséges, a gyakori és drámai sírás súlyosbíthatja a szorongást, a stresszt és azok tüneteit, beleértve a szorongásos sírógörcsöket is.
Szabad sírni, ha szorongsz?
Igen, szabad sírni, ha szorongsz. A mértékletes sírás segíthet enyhíteni az elfojtott érzelmeket. A túl gyakori vagy drámai sírás azonban megterheli a szervezetet, ami súlyosbíthatja a szorongást és a stresszt, ami ezek fennmaradását, sőt a tünetek fokozódását okozhatja.
Hogyan lehet azonnal abbahagyni a sírást?
A szomorúság egy érzelem, amelyet leggyakrabban a gondolkodásmódunk okoz. Az érzelmek ideiglenesek, és gondolkodásunk megváltoztatásával megállíthatók vagy megváltoztathatók. Ha azonnal abba akarod hagyni a sírást, változtasd meg a gondolkodásodat valami kellemesre, viccesre, vidámra, reményteljesre vagy izgalmasra. Néhány pillanat alatt megváltoznak az érzelmeid.
Hogyan lehet azonnal abbahagyni a sírást, vagy ha feldúlt vagy?
Íme néhány más módszer, hogy abbahagyd a sírást, ha akarod, vagy ha feldúlt vagy:
- Változtasd meg a légzésedet lassabb, rekeszizomszerű, nyugodtabb légzésre. Ez a fajta légzés ellazítja a testet. Az ellazult test az érzelmeket is le tudja nyugtatni. Az is segíthet, ha nem a szádon, hanem az orrodon keresztül lélegzel, mivel az orrlégzés a relaxáció és a koncentráció szempontjából előnyösebb, mint a szájlégzés. A nyugodt rekeszizomlégzés aktiválja a szervezet természetes nyugtató hatását. Ahogy a test megnyugszik, úgy érezzük, hogy jobban uraljuk érzelmeinket.
- Beszélgessünk egy barátunkkal.
- Lazítsuk el a testünket. Ahogy a test izmai ellazulnak, a test természetes nyugtató hatása bekapcsolódik, így érzelmileg nyugodtabbnak érzi magát.
- Változtassa meg a fókusz irányát. Ha a fókuszát valami szórakoztató, érdekes vagy izgalmas dologra irányítja át, megváltoznak a gondolati minták, ami megváltoztathatja az érzelmeket.
- Mosolyogjon. Kutatások szerint már egy mosoly erőltetése is megváltoztathatja a hangulatodat.
- Lazítsd el az arcizmaidat. Az arcizmok ellazítása ellazíthatja azokat, amelyek síráskor gyakran megfeszülnek.
- Változtasson környezetet. A helyzet elhagyása és a környezetváltás véget vethet a sírásnak.
- Gyakorolja a tudatosságot.
- Töltsön időt a szabadban, vagy lehetőleg a természetben. Kutatások szerint a természetben töltött idő drámaian csökkenti a stresszt, a szorongást és a depressziót.
- Stimulálja a vagusideget, amely a test megnyugtatásáért felelős idegrendszert stimulálja. Ezt úgy teheti meg, hogy ellazítja a hasizmokat. Ahogy a tested megnyugszik, a hangulatod is megváltozik.
- Gyakorolj. A testmozgás jó közérzetet keltő endorfinokat szabadít fel, amelyek megváltoztathatják a hangulatot és véget vethetnek a sírásnak.
- Változtass a gondolkodásodon. Ahogy korábban említettük, a gondolkodásod és a hozzáállásod megváltoztatása megváltoztatja az érzelmeidet, mivel a gondolkodás az érzelmek elsődleges mozgatórugója. Ha kellemes, boldog, vicces vagy izgalmas dolgokra gondolunk, az megváltoztatja az érzelmeket a szomorútól és a sírástól.
A sírás megemeli a vérnyomást?
Elképzelhető, de csak átmenetileg, normál sírás esetén. A sírás serkenti a szimpatikus idegrendszert, ami stresszeli a szervezetet. Ezért a sírás stresszeli a szervezetet. A stressz pedig növeli a vérnyomást. Míg az alkalmi sírás előnyös lehet és csökkentheti a stresszt, a túl gyakori vagy drámai sírás stresszelheti a szervezetet és növelheti a vérnyomást.
A sírás megölhet?
Nem, a sírás nem öl meg, de súlyosbíthatja az alapbetegséget, ha azt az állapotot a stressz súlyosbítja. Sok esetben a sírás katartikus és egészséges érzelemkifejezés. De ne sírj túl sokat vagy gyakran, mert a sírás megterheli a szervezetet. Az alkalmi sírás hasznos, míg a túl gyakori szorongásos sírás nem az, és depressziós hangulathoz vezethet, ami szintén megterheli a szervezetet.
A jó önsegítő információk és a tapasztalt szorongásos zavarral foglalkozó terapeutával való munka kombinációja a leghatékonyabb módja a szorongásos zavar és annak számos tünete kezelésének. Amíg nem foglalkozunk a szorongás alapvető okaival – a szorongó viselkedést motiváló mögöttes tényezőkkel -, addig a szorongásos zavarral való küzdelem újra és újra visszatérhet. A szorongás mögöttes tényezőinek azonosítása és sikeres kezelése a legjobb módja a problémás szorongás leküzdésének.
Kiegészítő források:
- A szorongásos zavarok tüneteinek, típusainak, okainak, diagnózisának és kezelésének átfogó listájáért.
- A szorongás és a pánikroham tünetei erőteljes élményt jelenthetnek. Tudja meg, mik ezek, és hogyan állíthatja meg őket.
- Hogyan állíthatja meg a szorongásos rohamot és a pánikot.
- Ingyenes online szorongásos tesztek a szorongás szűrésére. Kétperces tesztek azonnali eredményekkel. Ilyenek például:
- Szorongás teszt
- Szorongásos zavar teszt
- OCD teszt
- Szociális szorongás teszt
- Általános szorongás teszt
- A Szorongás 101 egy összefoglaló leírás a szorongásról, a szorongásos zavarról és arról, hogyan lehet legyőzni.
Térjünk vissza a Szorongásos zavarok jelei és tünetei részhez.
Térjünk vissza a Szorongásos tünetek és tünetek részhez vagy a Szorongásos gyakori kérdések oldalra.
1. Shin, Lisa, et al. “The Neurocircuitry of Fear, Stress, and Anxiety Disorders” (A félelem, a stressz és a szorongásos zavarok idegpályái). Neuropsychopharmacology, Jan. 2010.
2. Steimer, Thierry. “A félelemmel és szorongással kapcsolatos viselkedések biológiája”. Dialogues in Clinical Neuroscience, 4. szept. 2002.
3. Godoy, Livea, et al. “A Comprehensive Overview on Stress Neurobiology: Basic Concepts and Clinical Implications (Alapfogalmak és klinikai vonatkozások)”. Frontiers In Behavioral Neuroscience, 3, 2018. július.
4. Justice, Nicholas J., et al. “Posttraumatic Stress Disorder-Like Induction Elevates β-Amyloid Levels, Which Directly Activates Corticotropin-Releasing Factor Neurons to Exacerbate Stress Responses.”
4. Justice, Nicholas J., et al. Journal of Neuroscience, Society for Neuroscience, 2015. február 11.
5. Mariotti, Agnese. “A krónikus stressz hatása az egészségre: New Insights in the Molecular Mechanisms of Brain-Body Communication (Új betekintés az agy-test kommunikáció molekuláris mechanizmusaiba)”. Current Neurology and Neuroscience Reports. 2015. november, U.S. National Library of Medicine,
6. Yaribeygi, Habib, et al. “The Impact of Stress on Body Function: A Review.” EXCLI Journal, Leibniz Research Centre for Working Environment and Human Factors, 2017.
7. Salim, Samina, “Oxidatív stressz és a központi idegrendszer”. The Journal Of Pharmacology and Experimental Therapeutics, 2017. január.
8. Healthline.com, “Mi az az érzékszervi túlterhelés?” Március 2019.
9. Schneiderman, Neil, et al. “STRESSZ ÉS EGÉSZSÉGÜGY: Psychological, Behavioral, and Biological Determinants”. Annual Review of Clinical Psychology, 2008. október 16.,
10. Teixeira, Renata Roland, et al. “Chronic Stress Induces a Hyporeactivity of the Autonomic Nervous System in Response to Acute Mental Stressor and Impairs Cognitive Performance in Business Executives”. Current Neurology and Neuroscience Reports., U.S. National Library of Medicine, 2015.
11. Lucassen, Paul J., et al. “A stressz neuropatológiája”. NCBI PubMed, 2013. dec. 8.
12. Ranabir, Salam, et al. “Stressz és hormonok”. Indian Journal of Endocrinology and Metabolism, 2011. márc. 2011.
13. Berry, Jennifer. “Milyen érzés a depresszió?” Medical News Today, MediLexicon International, 2018. július 11.
14. Toussaint, Loren, et al. “Az élethosszig tartó stresszhatás hatása a mentális és fizikai egészségre fiatal felnőttkorban: Hogyan rontja és védi a stressz az egészséget a megbocsátás”. Journal of Health Psychology, 2016. június 21.
15. Sanders, Robert. “Új bizonyíték arra, hogy a krónikus stressz hajlamosítja az agyat a mentális betegségekre”. Berkeley News, 2016. október 12.
16. David, Daniel, et al. “Miért a kognitív viselkedésterápia a pszichoterápia jelenlegi arany standardja”. US National Library of Medicine, 2018. jan. 29.
17. Hofmann, Stefan, et al. “A kognitív viselkedésterápia hatékonysága: A Meta-analízisek áttekintése”. US National Library of Medicine, 2012. okt. 1.
18. Leahy, Robert L. “Kognitív viselkedésterápia: Proven Effectiveness.” Psychology Today, Sussex Publishers, 2011. november.
19. Bylsma, LM, et al. “Az emberi sírás neurobiológiája”. Clinical Autonomic Research, 2019. febr. 29.
20. Gross, JJ, et al. “A sírás pszichofiziológiája”. Psychophysiology, 1994. szeptember
21. Zaccaro, Andrea, et al. “Hogyan változtathatja meg a légzéskontroll az életedet: A Systematic Review on Psycho-Physiological Correlates of Slow Breathing (A lassú légzés pszicho-fiziológiai összefüggései)”. Frontiers in Human Neuroscience, 2018. szeptember 7.
.