Háttér
A B12-vitamin azon korrinoid vegyületek általános megnevezése, amelyek minőségileg a cianokobalamin biológiai aktivitását mutatják. A fiziológiai hatású fő kobalaminok a hidroxikobalamin, a metilkobalamin és a dezoxiadenozil-kobalamin. A B12-vitamin szükséges a mielinben lévő zsírsavak szintéziséhez és a folsavval együtt a DNS-szintézishez. A B12-vitamin megfelelő bevitele elengedhetetlen a normális vérműködéshez és az idegrendszeri működéshez. A májban hosszú évekig tárolható.
A B12-vitamin az emberben aktív két kobalamin koenzim, a metil-kobalamin és az 5-deoxi-adenozil-kobalamin bármelyikévé átalakítható. A B12-vitamin a metionin-szintáz és az L-metilmalonyl-CoA mutáz enzimek kofaktora, és részt vesz a homocisztein metioninná és az L-metilmalonyl-koenzim A (CoA) szukcinil-CoA-vá történő átalakításában. B12-vitamin-hiányban a B12-vitamin-függő metil-transzferáz lassulása következtében a szérumban felhalmozódhat a folsav.
Míg a B12-vitaminnak vannak növényi forrásai, például bizonyos algák és a baktériumok hatásának kitett vagy talajjal vagy rovarokkal szennyezett növények, az ember a B12-vitamin szinte teljes mennyiségét állati eredetű élelmiszerekből szerzi be. A B12-vitamin mintegy 25%-a vörös húsokból származik (Baghurst et al 2000). Felnőttek és gyermekek esetében körülbelül 30%, illetve 50% a tejből és tejtermékekből származik (Cobiac et al 1999).
A B12-vitamin felszívódásáról ma már tudjuk, hogy sokkal összetettebb, mint korábban gondolták. Az élelmiszerekben a metil-, dezoxi-adenozil- vagy hidroxikobalamin a húsban és más állati eredetű élelmiszerekben enzimekhez kötődik. A kobalamin a sav és a pepszin hatására szabadul fel, amelyek a (normál) gyomorban megemésztik a kötőfehérjét. A felszabadult kobalamin stabil komplexet képez az R kötőanyaggal, egy nyállal vagy a gyomor által szekretált glikoproteinnel. Eközben az intrinszikus faktor (IF), egy 50 kDa glikoprotein, amely megköti a kobalamint, étkezés után a gyomor parietális sejtjei választják ki. A kobalamin IF-hez való kötődése azonban nem a gyomorban történik meg, ahogyan azt korábban gondolták, mert savas pH-n nagyon alacsony az affinitása.
A R kötőanyagokat a duodenumban a hasnyálmirigy proteázai részben lebontják. A kobalamin ezután a lúgosabb környezetben nagy affinitással kötődik az IF-hez. Az R kötőanyagokkal ellentétben az IF-et a hasnyálmirigy enzimjei nem emésztik. Az epevezetékből származó B12-vitamin az IF-hez is kapcsolódhat, enterohepatikus ciklust alkotva. A B12-vitamin-IF komplex ezután változatlan formában halad lefelé a vékonybélben, és a terminális ileumban endocitózis útján felszívódik, miután egy specifikus 460 kDa IF membránreceptorhoz kötődik. A receptor csak az IF-hez kötött B12-vitamint köti meg, a B12-vitamin analógokat nem.
A B12-vitamin felszívódása a bevitel növekedésével nő (Adams és mtsi. 1971, Chanarin 1979). A különböző élelmiszerekből különböző mértékben szívódik fel, a májból 11%, tojásból és pisztrángból 24-40%, birkahúsból és csirkéből több mint 60% (Doscherholmen et al 1975, 1978, 1981, Heyssel et al 1966). A májból történő alacsony felszívódási arány valószínűleg a máj igen magas B12-tartalmával függ össze. Vörös húsról, sertéshúsról vagy tejtermékekről, illetve a pisztráng kivételével más halakról nem számoltak be vizsgálatokról, ezért a beviteli követelmények kidolgozásakor a biológiai hasznosulás 50%-os konzervatív kiigazítását feltételezték egészséges, normális gyomorműködésű felnőttek esetében. Ha az emberek nagy mennyiségű, természetes módon B12-vitaminban gazdag élelmiszert fogyasztanának, a felszívódási arány alacsonyabb lenne.
Az élelmiszerekhez (pl. italokhoz, húsanalógokhoz vagy szójatejekhez) kristályos formában hozzáadott B12-vitamin felszívódási aránya hasonló, ha kis mennyiségben (<5 µg/adag), de nagyon alacsony a felszívódás (1% vagy kevesebb), ha 500 µg/adag vagy nagyobb mennyiségben adják hozzá (Berlin et al 1968, Heyssel et al 1996). A B12-vitamin kiválasztása általában a bélsárral történik, és arányos a test raktáraival (Adams 1970, Heinrich 1964, Mollin & Ross 1952). Más veszteségek a bőrön keresztül és metabolikus reakciók révén következnek be.
A B12-vitamin-szükségletet befolyásolhatja az életkor, bár ezt nem minden vizsgálat erősíti meg. (van Asselt et al 1996). Az életkor hatása az atrófiás gyomorhurut növekvő szintjének (Krasinski et al1986) vagy a gyomorsavtartalom csökkenésének (Scarlett et al 1992) hatásán keresztül érvényesülhet. Ausztráliából (Andrews et al 1967), az USA-ból (Hurwitz et al 1997, Krasinski et al 1986) és Skandináviából (Johnsen et al 1991) 10-30% közötti atrófiás gasztritisz arányt jelentettek az idősek körében.
A B12-vitamin alulhasznosítása előfordulhat azoknál, akiknek genetikai rendellenességei vannak, beleértve az MMA-CoA mutáz, a transzkobalamin II vagy a kobalamin adenozilációs útvonalában lévő enzimek delécióit vagy hibáit.
A B12-vitamin hiánya hematológiai, neurológiai vagy bélrendszeri tüneteket okozhat. A hematológiai hatások nem különböztethetők meg a folsavhiánytól. Ezek közé tartozik egy sor, általában a vérszegénységgel összefüggő hatás, mint például a bőr sápadtsága, csökkent energia- és testmozgástűrés, fáradtság, légszomj és szívdobogás. Az alapprobléma a DNS-szintézis zavarában rejlik, ami kórosan nagy eritrociták termelődéséhez vezet.
Neurológiai szövődmények az őszinte hiányban szenvedők 75-90%-ánál fordulnak elő. Úgy tűnik, hogy ezek a szövődmények fordítottan arányosak a hematológiai tünetek megjelenésével (Healton et al 1991, Savage et al 1994). Ide tartoznak a végtagok érzékelési zavarai, a motoros zavarok és a kognitív változások a memóriavesztéstől a demenciáig, hangulatváltozással vagy anélkül. Előfordulhatnak látászavarok, impotencia és károsodott bél- és hólyagszabályozás is. Louwman és munkatársai (2000) tanulmánya jelezte, hogy a hematológiai tünetek nélküli kobalaminhiány a serdülőkori kognitív funkciókat is befolyásolhatja.
A B12-vitamin-szükséglet becslésére rendelkezésre álló mutatók közé tartozik a hematológiai válasz, valamint a szérum vagy plazma B12-vitamin, MMA, homocisztein, formiminoglutaminsav, propionát és metilcitrát és a holo-transzkobalamin II mérése.
A vizsgált hematológiai válaszok közé tartozik a hemoglobin, a hematokrit és az eritrocitaszám növekedése vagy az MCV csökkenése, illetve a retikulocitaszám optimális emelkedése. Ezek közül az MCV korlátozottan használható, mivel a változás észleléséhez 120 napra van szükség, és míg az eritrociták, a hemoglobin és a hematokrit szilárdak, lassan változnak. A retikulocitaszám azonban hasznos, mivel a diétára adott válaszként a növekedés 48 órán belül látható, és 5-8 nap alatt éri el a csúcsot.
A szérum vagy plazma B12-vitamin tükrözi mind a bevitelt, mind a raktárakat, de a B12-vitamin szövetekből történő kompenzáló felszabadulása miatt a hiány után még egy ideig fenn lehet tartani az elfogadható szintet. Az alacsony szintek azonban hosszú távú hiányt vagy krónikusan alacsony bevitelt jelentenek. Az MMA négyszeres tartományt mutat a normál populációban, de emelkedik, ha a B12-vitamin-ellátás alacsony, vagy ha a felszívódás sérül (Joosten és mtsai. 1996). Az emelkedett MMA-szint B12-vitamin adásával csökkenthető (Joosten és mtsi. 1993, Naurath és mtsi. 1995, Norman & Morrison 1993, Pennypacker és mtsi. 1992).
Mivel az emelkedett MMA jelenléte B12-vitamin-specifikus változást jelent, az MMA a B12-vitamin-státusz előnyben részesített mutatója. Azonban nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy az MMA-szinteket étrendi ajánlások meghatározásához használjuk. A homocisztein koncentrációja valóban változik a B12-vitamin-státusz függvényében, de nem specifikus a B12-vitaminra, hanem a folsav- vagy B6-vitamin-státuszra vagy mindkettőre is reagál, és a formiminoglutaminsav is változik a folsav-státus függvényében. A proprionát és a metilcitrát is reagál a B12-vitamin-státusz változására (Allen és mtsai. 1993), azonban nem nyújtanak előnyöket az MMA-val szemben. A holotranszkobalamin II mérései nem eléggé megbízhatóak ahhoz, hogy a szükségleteket meg lehessen becsülni.
Redukciók életszakasz és nemek szerint
Csecsemők
| Kor | AI |
|---|---|
| 0-6hónap | 0.4 µg/nap |
| 7-12 hónap | 0,5 µg/nap |
Indoklás: A 0-6 hónapos korosztályra vonatkozó AI az anyatejjel táplált csecsemők B12-vitamin-bevitelén alapul. Az AI-t úgy számították ki, hogy az átlagos anyatejbevitelt (0,78 l/nap) megszorozták az anyatejben lévő B12-vitamin átlagos koncentrációjával, és kerekítettek (FNB:IOM 1998). Az anyatej koncentrációjának bejelentett értékei nagymértékben eltérnek, részben az analitikai módszerek eltérései, részben pedig az anyai B12-vitamin-státusz és a jelenlegi bevitel eltérései miatt. A mediánértékek lényegesen alacsonyabbak, mint az átlagértékek. Egy 9 jól táplált brazil anya vizsgálatában, akiknek a csecsemőit kizárólag szoptatták, az anyatej átlagos koncentrációja 2 hónapos korban 0,42 µg/l, 3 hónapos korban pedig 0,34 µg/l volt. (Trugo & Sardinha 1994). A 2 hónapos értéket a megfelelő bevitel biztosítása érdekében választották, és megszorozták a napi tejmennyiséggel (0,42 µg/L x 0,78 L/nap = 0,33 µg/nap), majd felfelé kerekítve 0,4 µg AI-t kaptak. Mivel az elválasztó tápok B12-vitamin-tartalmára vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre, a 7-12 hónapos korosztályra vonatkozó AI-t a 0-6 hónapos AI extrapolálásával becsültük meg. Ezt a felnőttek EAR-jából történő extrapolációval és a várható szórással való kiigazítással ellenőriztük, hogy megbecsüljük az ajánlott bevitelt. Az előbbi becslés 0,5 µg/nap értéket adott kerekítés után, az utóbbi pedig 0,6 µg/napot. Az AI-t 0,5 µg/napban határozták meg.
Megjegyzés: A csecsemőjük megfelelő B12-vitamin-státuszának biztosítása és a súlyos kimenetelű kórképek – beleértve a kognitív károsodást vagy akár a csecsemő kómáját – megelőzése érdekében a vegán anyáknak a terhesség és a szoptatás alatt az RDI szintjének megfelelő B12-vitaminnal kell kiegészíteniük étrendjüket, azon bizonyítékok alapján, amelyek szerint a vegán anyák csecsemőiben a születéskor alacsonyak a készletek és a tej csak nagyon kis mennyiséget biztosít (Specker et al 1990). Az elválasztás során használt szójatápszereket B12-vitaminnal egyenértékű szinten kell dúsítani. Ha az anya nem kap pótlást a terhesség és a szoptatás alatt, és a gyermeket szoptatják, akkor a csecsemőnek születésétől fogva pótlásra lesz szüksége.
gyermekek & serdülők
| Kor | ÉV | RDI |
|---|---|---|
| Minden | ||
| 1-3 év | 0.7 µg/nap | 0,9 µg/nap |
| 4-8 év | 1,0 µg/nap | 1.2 µg/nap |
| Fiúk | ||
| 9-13 év | 1,5 µg/nap | 1.8 µg/nap |
| 14-18 év | 2,0 µg/nap | 2,4 µg/nap |
| Lányok | ||
| 9-13 év | 1.5 µg/nap | 1.8 µg/nap |
| 14-18 év | 2.0 µg/nap | 2.4 µg/nap |
Indoklás: Gyermekekről és serdülőkről kevés adat áll rendelkezésre, amelyre az EAR-t alapozni lehetne, ezért az EAR-t felnőtt adatokból történő extrapolációval állapították meg, a testtömeghez igazítva és a növekedési szükségletekre való hivatkozással, valamint felfelé kerekítve (FNB:IOM 1998). A szükséglet szórására vonatkozó információ hiányában az RDI-t az EAR 10%-os szórását feltételezve határozták meg. Megjegyzendő, hogy a vegán gyermekek pótlásra szorulnak.
Felnőttek
| Kor | ÉV | RDI |
|---|---|---|
| Férfiak | ||
| 19-30 év | 2,0 µg/nap | 2.4 µg/nap |
| 31-50 év | 2,0 µg/nap | 2,4 µg/nap |
| 51-70 év | 2.0 µg/nap | 2,4 µg/nap |
| >70 év | 2,0 µg/nap | 2.4 µg/nap |
| Nők | ||
| 19-30 év | 2,0 µg/nap | 2.4 µg/nap |
| 31-50 év | 2,0 µg/nap | 2,4 µg/nap |
| 51-70 év | 2.0 µg/nap | 2,4 µg/nap |
| >70 év | 2,0 µg/nap | 2.4 µg/nap |
Indoklás: A felnőttekre vonatkozó EAR-t a hematológiai bizonyítékok és a szérum B12-vitaminszintek alapján állapították meg (FNB:IOM 1998). Nem állt rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a férfiak és nők szükségletei között különbséget lehessen tenni. A szükséglet szórására vonatkozó információ hiányában az RDI-t úgy határozták meg, hogy az EAR esetében 10%-os CV-t feltételeztek. Megjegyzendő, hogy a szigorúan vegánoknak B12-vitamin-kiegészítésre lesz szükségük.
Megjegyzés: Az élelmiszerekben található természetes B12-vitamin kevésbé biohasznosulhat azon jelentős számú idősebb felnőtt számára, akiknek atrófiás gyomorhurutjuk van, alacsony gyomorsavkiválasztással. Az ebben az állapotban szenvedőknek nagyobb mennyiségű B12-vitaminban gazdag élelmiszerre, B12-vitaminnal dúsított élelmiszerekre vagy étrend-kiegészítőkre lehet szükségük.
Várandósság
| Kor | ÉV | RDI |
|---|---|---|
| 14-18 év | 2,2 µg/nap | 2.6 µg/nap |
| 19-30 év | 2,2 µg/nap | 2,6 µg/nap |
| 31-50 év | 2,2 µg/nap | 2.6 µg/nap |
Indoklás: Az EAR-t az anyai EAR és a magzati és placentáris szükségletek figyelembevételével megállapított EAR alapján állapították meg. A magzati felhalmozódás átlagosan 0,1-0,2 µg/nap (Baker et al 1962, Loria et al 1977, Vaz Pinto et al 1975), de a placentáris felhalmozódás csak 14 ng/L (Muir & Landon 1985). Ezért az anyai szükséglethez további 0,2 µg/napot adtak hozzá, majd az RDI-t az EAR 10%-os CV-t feltételezve vezették le. A vegán anyáknak a terhesség alatt és a szoptatás alatt elegendő mennyiségű táplálékkiegészítésre lesz szükségük ahhoz, hogy megfelelő ellátást biztosítsanak maguknak és gyermeküknek.
Laktáció
| Kor | EAR | RDI |
|---|---|---|
| 14-18 év | 2,4 µg/nap | 2.8 µg/nap |
| 19-30 év | 2,4 µg/nap | 2,8 µg/nap |
| 31-50 év | 2,4 µg/nap | 2.8 µg/nap |
Indoklás: A laktációra vonatkozó EAR-t úgy határozták meg, hogy az anyai EAR-hoz hozzáadták a tejben elválasztott átlagos mennyiséget (0,33 µg/nap), és felfelé kerekítették. Az RDI-t úgy határozták meg, hogy az EAR esetében 10%-os CV-t feltételeztek. A vegán anyáknak a szoptatás idején megfelelő mennyiségű táplálékkiegészítésre lesz szükségük ahhoz, hogy megfelelő ellátást biztosítsanak maguk és gyermekük számára.
Bevitel felső szintje
Nincs elegendő adat ahhoz, hogy UL-t lehessen meghatározni.
Nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszerekből és étrend-kiegészítőkből származó bevitel jelenlegi szintje egészségügyi kockázatot jelentene. Egészséges egyéneknél az élelmiszerekből vagy étrend-kiegészítőkből történő túlzott B12-vitamin-bevitellel nem hoztak összefüggésbe káros hatásokat. Állatkísérletekből gyenge bizonyíték van arra, hogy a B12-vitamin erősítheti a rákkeltő vegyi anyagok hatását (Day et al 1950, Georgadze 1960, Kalnev et al 1977, Ostryanina 1971), de más vizsgálatok ennek ellentmondanak (Rogers 1975). A toxicitás látszólagos hiánya összefügghet a szervezet azon képességével, hogy a magas bevitelre válaszul csökkenti a felszívódást. Mivel nincsenek dózis-válasz adatok, nem lehet UL-t megállapítani.
Adams JF, Ross SK, Mervyn RL, Boddy K, King P. Absorption of cyanocobalamin, Coenzyme B12, methylcobalamin and hydroxocobalamin at different dose levels. Scand J Gastroenterol 1971;6:249-52.
Adams JF. A szérum és a vizelet B12-vitaminjának korrelációja. Br Med J 1970;1:138-9.
Allen RH, Stabler SP, Lindenbaum J. Szérum bétain-, N,N-dimetilglicin- és N-metilglicinszintek kobalamin- és folsavhiányos, valamint ezzel összefüggő veleszületett anyagcsere-hibás betegeknél. Metabolism1993;42:1448-60.
Andrews GR, Haneman B, Arnold BJ, Booth JC, Taylor K. Atrophic gastritis in the aged. Australas Ann Med 1967;16:230-5.
Baghurst KI, Record SJ, Leppard P. Red meat consumption in Australia: intakes, nutrient composition and changes over time. Aust J Nutr Diet 2000;57(4) Suppl:S1-S36.
Baker SJ, Jacob E, Rajan KT, Swaminathan SP. B12-vitaminhiány a terhességben és a gyermekágyi időszakban Br J Med 1962;1:1658-61.
Berlin H, Berlin R, Brante G. A perniciózus anémiák orális kezelése nagy dózisú B12-vitaminnal intrinsic faktor nélkül Acta Med Scand 1968;184:247-58.
Chanarin I. The megaloblastic anaemias, 2nd ed. Oxford: Blackwell Scientific, 1979.
Cobiac L, Syrette J, Record S. Dairy foods in the Australian diet – results from the 1995/6 National Nutrition Survey. Jelentés az Australian Dairy Corporation számára, Adelaide: CSIRO, 1999.
Day PL, Payne LD, Dinning JS. A B12-vitamin prokarcinogén hatása p-dimetilaminoazobenzollal etetett patkányokon. Proc Soc Exp Biol Med 1950;74:854-7.
Doscherholmen A, McMahon J, Ripley D. Vitamin B12 absorption from eggs. Proc Soc Exp Biol Med 1975,149:987-90.
Doscherholmen A, McMahon J, Ripley D. B12-vitamin felszívódása csirkehúsból. Am J Clin Nutr 1978;31:825-30.
Doscherholmen A, McMahon J, Ripley D. B12-vitamin felszívódása halból. Proc Soc Exp Biol Med 1981;167:480-4.
Food and Nutrition Board: Institute of Medicine. Tiamin, riboflavin, niacin, B6-vitamin, folsav, B12-vitamin, pantoténsav, biotin és kolin. Washington DC: National Academy Press, 1998.
Georgadze GE. A B1- és B12-vitamin hatása a rosszindulatú növekedés indukciójára hörcsögökben. Vopr Onkol 1960;6:54-8.
Healton EB, Savage DG, Brust JC, Garrett TJ, Lindenbaum J. Neurologic aspects of cobalamin deficiency. Medicine (Baltimore)1991;70:229-45.
Heinrich HC. A B12-vitaminhiány diagnózisának és terápiájának metabolikus alapjai Semin Hematol 1964;1:199-249.
Heyssel RM, Bozian RC, Darby WJ, Bell MC. A B12-vitamin forgalma az emberben. A B12-vitamin asszimilációja a természetes élelmiszerekből az ember által és a minimális napi szükséglet becslése. Am J Clin Nutr 1966;18:176-84.
Hurwitz A, Brady DA, Schaal SE, Samloff IM, Dedon J, Ruhl CE. Gyomorsavtartalom idősebb felnőtteknél. JAMA 1997;278:659-62.
Johnsen R, Berensen B, Staume B, Forde OH, Bostad L, Burhol PG. Az endoszkópos és szövettani leletek prevalenciái diszpepsziás és diszpepszia nélküli alanyokban Br Med J 1991;302:749-52.
Joosten E, Lesaffre E, Reizler R. Are different reference intervals for methylmalonic acid and total homocysteine necessary in elderly people? Eur J Haematol 1996;57:222-6.
Joosten E, Pelemans W, Devos P, Lesaffre E, Goosens W, Criel A, Verhaeghe R. Cobalamin absorption and serum homocysteine and methylmalonic acid in elderly subjects with low serum cobalamin. Eur J Haematol 1993;51:25-30.
Kalnev VR, Rachkus I, Kanopkaite SI. A metilkobalamin és a cianokobalamin hatása a neoplasztikus folyamatokra patkányokban. Pzrikl Biochim Mikrobiol 1977;13:677.
Krasinski SD, Russel RM, Samloff IM, Jacob RA, Dallal GE, McGandy RB, Hatz SC. Fundikus atrófiás gastritis egy idős populációban: Hatás a hemoglobinra és számos szérum táplálkozási mutatóra. J Am Geriatr Soc 1986;34:800-6.
Loria A, Vaz-Pinto A, Arroyo P, Ramirez-Mateos C, Sanchez-Medal L. Nutritional anemia. 6. A metabolitok magzati hepatikus tárolása a terhesség második felében. J Pediatr 1977;9:569-73.
Louwman MW, van Dusseldorp M, van de Vijver FJ, Thomas CM, Schneede J, Ueland PM, Refsum H, van Staveren WA. A károsodott kognitív funkciók jelei serdülőknél marginális kobalamin státusszal. Am J Clin Nutr 2000;72:762-9.
Mollin DI, Ross GI. Normális emberek, valamint megaloblasztos anémiában és más betegségekben szenvedő betegek szérumának és vizeletének B12-vitamin-koncentrációja. J Clin Pathol 1952;5:129-39.
Muir M, Landon M. A mikrobiológiailag inaktív kobalaminok (kobalamin analógok) endogén eredete az emberi magzatban. Br J Haematol 1985;61:303-6.
Naurath HJ, Josten E, Riezler R, Stabler SP, Allen RH, Lindenbaum J. A B12-vitamin-, folsav- és B6-vitamin-kiegészítők hatása normális szérumvitamin-koncentrációjú időseknél. Lancet 1995:346:85-9.
Norman EJ, Morrison JA. Időskorú lakosság szűrése kobalamin(B12-vitamin)hiányra a vizelet metilmalonsav-méréssel gázkromatográfiás tömegspektrometriával. Am J Med 1993;94:589-94.
Ostryanina AD. A B12-vitamin hatása a daganatok indukciójára egérbőrben. Patol Fiziol Eksperoim Terapiya 1971;15:48-53.
Pennypacker LC, Allen RH, Kelly JP, Matthews LM, Grigsby L, Kaye K, Lindenbaum J, Stabler SP. A kobalaminhiány magas prevalenciája idős járóbetegek körében. J Am Geriatr Soc 1992;40:1197-204.
Rogers AE. A lipoproba-hiányos, magas zsírtartalmú étrend változó hatásai patkányok kémiai rákkeltő anyagaira. Cancer Res 1975;35:2469-74.
Savage D, Gangaidzo I, Lindenbaum J. A B12-vitamin hiánya a megablasztikus anémia elsődleges oka Zimbabwében. Br J Haematol 1994:86:844-50.
Scarlett JD, Read H, O’Dea K. Protein-bound cobalamin absorption declines in the elderly Am J Hematol 1992;39:79-83.
Specker BL, Black A, Allen L, Morrow F. Low milk concentration are related to low serum concentrations in vegetarian women and to methylmalonic aciduria in their infants. Am J Clin Nutr 1990;52:1073-6.
Trugo NM, Sardinha F. Kobalamin és kobalamin-kötő képesség az emberi tejben. Nutr Res 1994;14:22-33.
Van Asselt DZ, van den Broek WJ, Lamers CB, Corstens FH, Hoefnagels WH. Szabad és fehérjéhez kötött kobalamin felszívódása egészséges középkorú és idősebb személyeknél. J Am Geriat Soc 1996;44:949-53.
Vaz Pinto A, Torras V, Dsandoval JF, Dillman E, Mateos CR, Cordova MS. Folsav és B12-vitamin meghatározása magzati májban. Am J Clin Nutr 1975;28:1085-6.