Társadalomkutatási szójegyzék
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Főoldal Hivatkozás: Harvey, L., 2012-20, Social Research Glossary, Quality Research International, http://www.qualityresearchinternational.com/socialresearch/ Ez egy dinamikus glosszárium, és a szerző örömmel fogad minden kiegészítésre vagy módosításra vonatkozó e-mail javaslatot. Page updated 19 December, 2019 , © Lee Harvey 2012-2020. |
Egy pörgős, sejtelmekkel és meglepetésekkel teli regény |
Reifikáció
központi definíció
A reifikáció az a folyamat, amelynek során egy elvont fogalomnak konkrét formát tulajdonítunk.
magyarázó kontextus
Például a vörös rózsa lehet a szerelem fogalmának reifikációja.
elemző áttekintés
A Vocabulary.com (2013) szerint:
A reifikáció egy összetett fogalom arra az esetre, amikor valami anyagtalan dolgot – mint a boldogság, a félelem vagy a rossz – anyagi dologként kezelünk. Ez lehet egy módja annak, hogy valamit konkréttá és könnyebben érthetővé tegyünk, például ahogyan a jegygyűrű a pár szerelmének reifikációja. A reifikációt azonban gyakran annak jelének tekintik, hogy valaki logikátlanul gondolkodik. Ha például az igazságosságról úgy gondolkodik, mint valami fizikai dologról, akkor összekeveri az eszméket és a dolgokat, ami problémákhoz vezethet.
A McGraw-Hill (2004) Szociológiai elméleti oldal szójegyzéke a következőképpen definiálja a “reifikációt”:
Az a folyamat, amelynek során az ember arra a hitre jut, hogy az ember által létrehozott társadalmi formák természetes, egyetemes és abszolút dolgok.
Petrovic (1965) a reifikáció marxista gondolkodásban való kialakulásáról ad meghatározó képet:
Az emberi tulajdonságok, viszonyok és cselekvések átváltoztatásának aktusa (vagy az aktus eredménye) az embertől függetlenné vált (és eredetileg függetlennek képzelt), az ember által létrehozott dolgok tulajdonságává, viszonyává és cselekvéseivé, amelyek irányítják az életét. Az emberi lényeknek olyan dologszerű lényekké való átalakulása is, amelyek nem emberi módon, hanem a dolog-világ törvényei szerint viselkednek. A reifikáció az ALIENÁCIÓ “speciális” esete, amelynek legradikálisabb és legelterjedtebb formája a modem kapitalista társadalomra jellemző.”
Hegelnél nincs a reifikációnak sem terminusa, sem explicit fogalma, de néhány elemzése mintha közel kerülne hozzá, pl. a megfigyelő ész (beobachtende Vernunft) elemzése Az elme fenomenológiájában, vagy a tulajdon elemzése A jog filozófiájában. A reifikáció fogalmának valódi története Marxszal és Lukács Marx-értelmezésével kezdődik. Bár a reifikáció gondolata már Marx korai műveiben (pl. a Gazdasági és filozófiai kéziratokban) implicit módon megjelenik, a “reifikáció” explicit elemzése és használata későbbi írásaiban kezdődik, és a Grundrisse-ben, valamint a Tőkében éri el csúcspontját. A reifikáció két legkoncentráltabb tárgyalása a Tőke I. fejezetének I. szakaszában található. 4. fejezetében és a Tőke III. fejezetének 48. fejezetében. Ezek közül az elsőben, az ÁRUTERMÉKFÉLEKRŐL szólva, nincs a reifikáció definíciója, de a reifikáció elméletének alapelemei mégis számos pregnáns kijelentésben szerepelnek:
Az áruforma misztériuma tehát abban áll, hogy benne az emberek munkájának társadalmi jellege objektív tulajdonságként, magának a munkaterméknek társadalmi természeti tulajdonságaként jelenik meg számukra … Az áruforma és a munka termékei közötti értékviszony, amely áruvá bélyegzi őket, egyáltalán nincs összefüggésben fizikai tulajdonságaikkal és az azokból eredő anyagi viszonyokkal. Ez egyszerűen egy meghatározott társadalmi kapcsolat az emberek között, amely az emberek szemében a dolgok közötti kapcsolat fantasztikus formáját ölti … Ezt nevezem fetisizmusnak, amely a munka termékeihez kötődik, mihelyt azokat árucikkként állítják elő, és amely ezért elválaszthatatlan az árutermeléstől … A termelők számára a társadalmi viszonyok, amelyek az egyik egyén munkáját a többiekével összekötik, nem a munkát végző egyének közötti közvetlen társadalmi viszonyokként jelennek meg, hanem úgy, mint amik valójában, személyek közötti dologi viszonyokként és dolgok közötti társadalmi viszonyokként….. Számukra saját társadalmi cselekvésük a dolgok cselekvésének formáját ölti, amelyek uralkodnak a termelőkön ahelyett, hogy ők uralkodnának rajtuk.”
A második értekezésben Marx röviden összefoglalja az egész korábbi elemzést, amely kimutatta, hogy a reifikáció nemcsak az árura, hanem a kapitalista termelés minden alapvető kategóriájára (pénz, tőke, profit stb.) jellemző. Ragaszkodik ahhoz, hogy a reifikáció bizonyos mértékig “minden társadalmi formában létezik, amennyiben azok elérik az árutermelés és a pénzforgalom szintjét”, de “a kapitalista termelési módban és a tőkében, amely annak uralkodó kategóriája … ez az elvarázsolt és elferdült világ még tovább fejlődik”. Így a kapitalizmus fejlett formájában a reifikáció eléri a csúcspontját:
A tőke-profitban, vagy még inkább a tőke-kamatban, a föld-földbérletben, a munkabérben, ebben a gazdasági hármasságban, amelyet az érték és általában a gazdagság összetevői és forrásai közötti kapcsolatként ábrázolnak, a kapitalista termelési mód teljes misztifikációját, a társadalmi viszonyok reifikációját és az anyagi termelési viszonyoknak a történelmi és társadalmi meghatározottságukkal való közvetlen egybeolvadását látjuk. Ez egy elvarázsolt, perverz, felforgatott világ, amelyben Monsieur le Capital és Madame la Terre mint társadalmi szereplők és egyúttal közvetlenül mint dolgok teszik szellemjárásukat. (A tőke III, 48. k.)
A Verdinglichung jelentésével egyenértékűként Marx a Versachlichung kifejezést használja, a Versachlichung fordítottját pedig Personifizierungnak nevezi. Így beszél “a dolgok e megszemélyesítéséről és a termelési viszonyok reifikációjáról”. A “reifikáció” és a “megszemélyesítés” ideológiai megfelelőinek a “nyers materializmust” és a “nyers idealizmust” vagy “fetisizmust” tekinti: “A közgazdászok nyers materializmusa, akik a dolgok természetes tulajdonságainak tekintik azt, ami az emberek közötti társadalmi termelési viszonyok, és azokat a tulajdonságokat, amelyeket a dolgok azért kapnak, mert e viszonyok alá vannak rendelve, ugyanakkor ugyanolyan nyers idealizmus, sőt fetisizmus, mivel a társadalmi viszonyokat a dolgoknak mint eredendő tulajdonságokat tulajdonítja, és így misztifikálja őket”. (Grundrisse, 687. o.).”
Dacára annak, hogy a reifikáció problémáját Marx a részben még életében, részben pedig nem sokkal halála után megjelent Tőkében tárgyalta, amelyet általánosan elismert remekművének tekintettek, elemzését sokáig nagyon elhanyagolták. A probléma iránti nagyobb érdeklődés csak azután alakult ki, hogy Lukács felhívta rá a figyelmet, és kreatív módon tárgyalta, ötvözve a Marxtól származó hatásokat Max Weber (aki a bürokráciáról és a racionalizációról szóló elemzéseiben világította meg a probléma fontos aspektusait; lásd Lowith 1932) és Simmel (aki A pénz filozófiájában tárgyalta a problémát) hatásaival. A Történelem és osztálytudat központi és leghosszabb, “A reifikáció és a proletariátus tudata” című fejezetében Lukács abból az álláspontból indul ki, hogy “az árufetisizmus korunk, a modem kapitalizmus korának sajátos problémája” (84. o.), és azt is, hogy nem marginális probléma, hanem “a kapitalista társadalom központi strukturális problémája” (83. o.). Az “áruszerkezet lényegét” Lukács szerint már tisztáztuk, mégpedig a következőképpen: “Alapja az, hogy az emberek közötti viszony felveszi a dolog jellegét, és így “fantomobjektivitásra” tesz szert, olyan autonómiára, amely olyan szigorúan racionálisnak és mindent átfogónak tűnik, hogy elrejti alapvető természetének minden nyomát: az emberek közötti viszonyt” (83. o.). Félretéve “e probléma jelentőségét magára a közgazdaságtanra nézve” Lukács arra vállalkozott, hogy a tágabb kérdéssel foglalkozzon: “mennyiben képes az árucsere strukturális következményeivel együtt befolyásolni a társadalom teljes külső és belső életét?”. (p. 84). Rámutat, hogy a reifikáció vagy árufetisizmus jelenségének két oldalát különbözteti meg (amelyeket ő “objektívnek” és “szubjektívnek” nevez): “Objektíve a tárgyak és a dolgok közötti viszonyok világa keletkezik (az áruk világa és piaci mozgásaik)… Szubjektíve – ahol a piacgazdaság már teljesen kifejlődött – az ember tevékenysége elidegenedik önmagától, áruvá válik, amely a társadalom természeti törvényeinek nem-emberi objektivitásának alávetve, az embertől függetlenül kell járnia a maga útját, akárcsak bármely fogyasztási cikknek”. (p. 87). Mindkét fél ugyanazon az alapvető folyamaton megy keresztül, és ugyanazon törvényeknek van alárendelve. Így a kapitalista árutermelés alapelve, “a racionalizálás elve, amely azon alapul, ami van és kiszámítható” (88. o.), minden területre kiterjed, beleértve a munkás “lelkét”, tágabb értelemben az emberi tudatot is. “Ahogy a kapitalista rendszer folyamatosan termeli és reprodukálja magát gazdaságilag a magasabb szinteken, a reifikáció struktúrája fokozatosan egyre mélyebbre, sorsszerűbben és véglegesebben süllyed az ember tudatába” (93. o.)….
Petrovic beszámolójának egy változata megtalálható a Marxizmus enciklopédiájában: Glossary of Terms, beleértve Althusser kritikájának megjegyzéseit
kapcsolódó kérdések
kapcsolódó területek
Vö. még
Lukács
Marx
Források
Encyclopedia of Marxism, 1999-2008, ‘Reification’, Glossary of Terms, elérhető http://www.marxists.org/glossary/terms/r/e.htm#reification, hozzáférés: 2013. április 12., elérhető még 2019. június 14.
Löwith, K., 1982, Max Weber és Karl Marx.
Lukács, G., , 1971, History and Class Consciousness, London, Merlin Press.
McGraw-Hill, 2004, Szociológiai elmélet: Glossary , elérhető: http://highered.mcgraw-hill.com/sites/0072817186/student_view0/glossary.html, elérés: 2013. május 15., “nem található” 2019. június 14.
Petrovic, G., 1965, ‘Reification’, in Bottomore, T., Harris, L., Kiernan, V.G és Miliband, R. (szerk.) 1983, A Dictionary of Marxist Thought, Cambridge, MA: Harvard University Press, pp. 411-13
, elérhető: http://www.marxists.org/archive/petrovic/1965/reification.htm, elérés: 2013. április 12., még mindig elérhető 2019. június 14.
Vocabulary.com, 2013, ‘Reification’, elérhető: https://www.vocabulary.com/dictionary/reification, elérhető: 2013. április 12., elérhető: 2013. április 12., még mindig elérhető: 2019. június 14.
.