John F. Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét 1963. november 22-én Dallasban meggyilkolták. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy Lee Harvey Oswald egyedül cselekedve lőtte le Kennedyt egy raktárépület ablakából, amely az elnöki konvoj útvonalára nézett. Ennek ellenére az összeesküvés-elméletek hívei az évek során azt találgatták, hogy a teljes történetet nem mondták el. Egyesek úgy vélik, hogy a Nemzeti Levéltár birtokában lévő titkos dokumentumok azonosíthatják az elnök “igazi” gyilkosát.
2017-ben a Nemzeti Levéltár 2800, korábban a nyilvánosság elől elzárt dokumentumot adott ki. Új információt azonban nem hoztak nyilvánosságra, bár Donald Trump elnök mintegy 300 dokumentumot visszatartott további felülvizsgálat céljából. Erre több hírszerző ügynökség kérésére került sor, amelyek a The New York Times szerint arra törekedtek, hogy ne veszélyeztessék a nemzetbiztonságot, a bűnüldözést vagy a hírszerzési módszereket. A fennmaradó dokumentumokat április végén hozzák nyilvánosságra.
A következőkben áttekintjük a Kennedy utolsó napjával és az azt követő tényekkel kapcsolatos tényeket.
Kampányút
1963 szeptemberében Kennedy különböző államokba kezdett el utazni, hogy erősítse a második ciklusra való indulását. Októberben Massachusettsbe és Pennsylvaniába látogatott, majd Florida és Texas következett az útitervben a John F. Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeum szerint.
November 21-én az elnök és a first lady, Jacqueline Kennedy felszálltak az Air Force One repülőgépre Texasba. A tervek szerint kétnapos látogatást tettek volna, és öt várost kerestek volna fel a magányos csillagállamban. Az elnök első állomása San Antonio volt. Lyndon B. Johnson alelnök, John B. Connally texasi kormányzó és Ralph W. Yarborough texasi szenátor elkísérte Kennedyt a Brooks légibázisra, ahol felavatták a légiközlekedési egészségügyi központot. Ezután Kennedy Houstonba érkezett, hogy beszédet tartson egy latin-amerikai polgári szervezet előtt és Albert Thomas képviselő emlékvacsoráján.
Houstontól Kennedy északra, a texasi Fort Worth-be utazott. November 22-én reggel Kennedy a Fort Worth-i Kereskedelmi Kamara reggelijénél beszélt. “Még mindig mi vagyunk a szabadság ívének záróköve” – mondta a jelenlévőknek. “Továbbra is megtesszük … a kötelességünket, és Texas népe az élen fog járni.”
A merénylet
A reggeli után az elnöki párt Dallasba repült. Az út mindössze 13 percig tartott, és az Air Force One 11:37-kor érkezett meg a Love Field repülőtérre. 11:37-kor Kennedy és felesége a gépről leszállva kezet fogott az őket váró tömeggel.
Ezután az elnöki pár csatlakozott Connallyhoz és feleségéhez, Nellie-hez egy nyitott kabrióban. Az autó egy egyedi gyártású, megerősített parádés limuzin volt, amelyet a Ford Motor Company 1961 januárjában épített a michigani Wixomban. A Henry Ford Museum of American Innovation szerint a Secret Service évi 500 dollárért lízingelte az autót. A Secret Service az autónak az X-100 kódnevet adta.
Az X-100 és a menet többi tagja elhagyta a repülőteret, és 10 mérföldet (16 kilométert) tett meg Dallas belvárosán keresztül. Az úti cél a Trade Mart lett volna, ahol az elnöknek beszédet kellett volna mondania. Nem jutott el idáig.
Az útvonal mentén tömegek sorakoztak az utcákon, hogy megpillanthassák Kennedyéket. A dallasi városi levéltárból származó, a konvoj útvonaláról készült térkép szerint a konvoj a Dealey Plazánál lekanyarodott a Main Streetről a Houston Streetre. Az X-100 mindössze 7,7 mérföldet (12 km) tett meg a repülőtértől, amikor 12:30-kor elhaladt az Elm Streeten a Texas School Book Depository mellett. 12:30-kor valaki rálőtt az autóra.
Connallyt mellkason találta egy golyó, amely eltörte a bordákat, átszúrta a tüdőt, eltörte az egyik csuklóját, és Connally egyik lábában fejezte be útját.
Az elnököt egyszer a nyakán, egyszer pedig a fején érte a lövés. Ezután Kennedy asszony felé dőlt. Az elnököt és Connallyt a mindössze 3,4 mérföldre (5,5 km) lévő Parkland Memorial Kórházba szállították. 12:36-kor az ABC rádióhálózat közvetítette, hogy az elnököt lelőtték, 12:40-kor pedig a CBS televíziós hálózat adta le az első országos tévéhíradót a lövöldözésről a CNN szerint.
A katolikus pap adta meg az utolsó kenetet az elnöknek, és 13:00-kor Kennedyt 46 éves korában halottnak nyilvánították. Nem sokkal később holttestét bronzkoporsóban, felesége és az alelnök kíséretében visszavitték a Love Field-i Air Force One-ra.
A hajtóvadászat
13:15-kor, körülbelül 45 perccel a merénylet után Oswald, a texasi tankönyvraktár nemrég felvett alkalmazottja megölte J. D. Tippit dallasi rendőrjárőrt. Nem sokkal később, 14:15 körül a rendőrök letartóztatták Oswaldot egy mozi hátsó részében, és a JFK könyvtár szerint Kennedy meggyilkolása és Tippit halálos lövése miatt őrizetbe vették.
14:38-kor, alig egy órával és 38 perccel azután, hogy Kennedyt halottnak nyilvánították, Johnson alelnök letette a hivatali esküt az Air Force One fedélzetén. A Washingtonba való visszarepülés után Kennedy holttestét a Bethesda Tengerészeti Kórházba szállították boncolásra. Másnap reggel a holttestet a Fehér Ház keleti szárnyába szállították.
November 24-én, vasárnap reggel Oswaldot a rendőrkapitányságról a megyei börtönbe szállították. Az eseményt az egész országban élőben közvetítette a televízió. Hirtelen egy Jack Ruby nevű férfi, egy helyi szórakozóhely tulajdonosa közvetlen közelről pisztollyal lőtt Oswaldra. Alig két órával később Oswaldot halottnak nyilvánították a Parkland Kórházban, ugyanabban a kórházban, ahol az elnök meghalt.
Nov. 24-én tartották Kennedy körmenetét Washingtonban. Zászlóval bevont koporsója, amelyet hat szürke ló húzott, és egy lovas nélküli fekete ló kísért, a Fehér Házból a Capitol Rotundába vonult, ahol 21 órán át feküdt; mintegy 250 000 ember tette tiszteletét.
Kennedyt 1963. november 25-én, hétfőn helyezték örök nyugalomra az Arlington Nemzeti Temetőben, a temetésen több mint 100 ország államfői és képviselői vettek részt. A sír mellett örök lángot gyújtottak. Johnson elnök november 25-ét nemzeti gyásznappá nyilvánította.
November 26-án Dallasban vádat emeltek Ruby ellen Oswald meggyilkolásáért, akit később el is ítéltek. Az ítéletét fellebbezés útján hatályon kívül helyezték, de Ruby 1967-ben rákban meghalt, mielőtt új tárgyalást kaphatott volna.
A nyomozás
Alig egy héttel a merénylet után, november 29-én Johnson bizottságot indított a Kennedy elleni merénylet és Oswald megölésének értékelésére. Az elnök Earl Warren főbírót nevezte ki a Kennedy elnök meggyilkolásával foglalkozó elnöki bizottság (President’s Commission on the Assassination of President Kennedy) elnökévé, amely Warren-bizottság néven vált ismertebbé.
A bizottság feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön és jelentést tegyen Johnson számára. A Warren-bizottság jelentése, amely a Nemzeti Levéltár honlapján olvasható, arra a következtetésre jutott, hogy “a lövéseket, amelyek megölték Kennedy elnököt és megsebesítették Connally kormányzót, a texasi tankönyvraktár délkeleti sarkában lévő hatodik emeleti ablakból adták le”. Azt is kimondta: “A lövéseket, amelyek Kennedy elnököt megölték és Connally kormányzót megsebesítették, Lee Harvey Oswald adta le.”
Összeesküvés-elméletek
Most az elméletalkotók nem veszik be a “magányos lövész elméletét”. Ehelyett azt gyanítják, hogy Oswald, egy volt amerikai tengerészgyalogos, nem egyedül cselekedett – hogy kapcsolatai voltak a maffiával, Kubával, a szovjetekkel vagy a CIA-val. Egyik állítás sem bizonyított.
Voltak olyan állítások, hogy a Warren-bizottság nem kapott teljes körű együttműködést a szövetségi ügynökségektől a vizsgálat során. Ezen állítások fényében az amerikai képviselőház 1976-ban létrehozta a House Select Committee on Assassinations nevű bizottságot, hogy újraindítsa a vizsgálatot. A bizottság “nagy valószínűséggel két fegyveres lőtt” az elnökre. Ez az állítás egy dallasi rendőrségi rádiófelvételen alapult, amelyen egyesek szerint négy vagy több lövést lehetett hallani a Dealey Plazán, a JFK könyvtár szerint.
Az akusztikai szakértők a lövöldözésről készült felvétel elemzése után ezt hamisnak találták.
Dokumentumok kiadása
1992-ben a kongresszus a John F. Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatos iratok gyűjtéséről szóló törvénnyel elrendelte, hogy a merénylettel kapcsolatos összes anyagot együttesen helyezzék el a Nemzeti Levéltár és Irattár felügyeletével, és elrendelte, hogy az anyagot 25 évvel később adják ki a nyilvánosság számára.
2017-ben a Nemzeti Levéltár 2800 dokumentumot adott ki. A gyűjtemény 5 millió példányban tartalmaz fényképeket, feljegyzéseket, videókat, hangfelvételeket és műtárgyakat. Körülbelül 2000 köbláb (5,7 köbméter) területet foglal el. A mostani kiadást megelőzően az akták 88 százaléka már az 1990-es évek óta elérhető volt a nyilvánosság számára a Nemzeti Levéltár szerint.
Trump azonban mintegy 300 aktát titkosítva tartott. Azt mondta, hogy ezek aggodalomra adhatnak okot az amerikai nemzetbiztonság szempontjából.
Az új dokumentumok, amelyekről nagy pletykák szerint titkokat tartalmaztak az elnök “igazi” gyilkosáról, az összeesküvés-elméletek híveinek csalódására nagyon kevés új információt tartalmaztak.
“Végső soron az emberek mindig is azért osztották meg ezeket az elméleteket, mert érdekesek – az igazságtartalom és a pontosság kevésbé fontos és gyakran mellékes” – mondta Ken Drinkwater, az angliai Manchester Metropolitan Egyetem kognitív és parapszichológiai vezető oktatója és kutatója, valamint Neil Dagnall, ugyanezen egyetem alkalmazott kognitív pszichológiával foglalkozó olvasója.
A kutatók arról számoltak be, hogy ez a “kincsesláda” nyers aktákból és kézzel írott jegyzetekből áll, és “egy káosz” Larry J. Sabato, a Virginiai Egyetem Politikai Központjának alapítója és igazgatója szerint, aki a The New York Times számára írt a dokumentumokról. A kirakós darabkáinak összerakása valami használhatóvá vagy hihetővé sok időt vesz igénybe – írta.