Egy e-mail azt állítja, hogy a ramen tészta, az egyetemisták híresen olcsó étele, olyan viaszbevonatot tartalmaz, amelyet a gyorséttermi edényekben is használnak, és amelyről kiderült, hogy rákot okoz.
A tények: Az e-mailben az áll, hogy a viasz az oka annak, hogy a tészta főzés közben nem tapad egymáshoz (általában a normál tésztához adunk egy kis olajat, hogy megakadályozzuk a tapadást). Azt írja az embereknek, hogy a tésztafőzés után mindenképpen várjanak három napot, mivel a szervezetünknek akár két napra is szüksége van a viasz kiürítéséhez.
Egy másik verzió szerint valakinek az unokaöccse Nagy-Britanniában belehalt a tészta viaszába, ami beborította a gyomrát.
Snopes.com megállapította, hogy az állítás 2000 októberében jelent meg először az interneten, de valószínűleg sokkal régebbi.
A TruthOrFiction.com szerint a Health Digest, egy egészségügyi és wellness weboldal augusztusban tette közzé az állítást a Facebook-oldalán a következő felirat alatt: “Something to think about. True or False?”
Már az első napon több mint félmillió Facebook-felhasználó osztotta meg a bejegyzést, ami miatt úgy tűnt, hogy a Health Digest tényként közli az eRumort, írja a TruthOrFiction.com.com.
Mindkét tényellenőrző szerint nincs bizonyíték arra, hogy az instant tésztagyártók viaszt használnak termékeikben.
1997-ben a New York Daily News megvizsgálta a Nissin Cup Noodles with Shrimp minden elemét, és nem talált viaszt. A Snopes.com két ramen márkát is megvizsgált (Sapporo Ichiban és Nissin’s Choice), és egyikben sem talált bizonyítékot viaszra.
A Snopes.com megkérdezte a Nissin Foods fogyasztóvédelmi osztályát is a viaszról szóló pletykáról, és a következő választ kapta:
“Az a norma, hogy az instant ramenünkön viaszbevonat van, hamis állítás, legalábbis a Nissin Foods termékeivel szemben. Ezúton megnyugtathatom Önöket, hogy nincs viaszbevonat a tésztatömbjeink felé. Csak hogy tudd, alapítónk, Momofuku Ando 48 évesen alapította meg az instant rament, és 96 éves koráig élt azzal, hogy naponta rament evett.”
A tésztatartókban sincs viasz.
Most igaz, hogy számos feldolgozott élelmiszer, például egyes diófélék, cukorkák, mint a csemegekukorica, kávébabok és friss gyümölcsök tartalmaznak egy brazil pálmafából kiváltott viaszt, a carnauba viaszt – derül ki az Európai Bizottság egészségügyi & Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának jelentéséből.
A bizottság megállapította, hogy a carnauba viasznak – igen, az autóviasz termékekben és kozmetikumokban is használják – nincsenek káros mellékhatásai az emberre.