visszatekintés
Ausztria történelmét a monarchia hosszú időszaka jellemzi, különösen a Habsburg családé. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején (1867-től) felemelkedett a középosztály, megjelentek a parlamentarizmus kezdetei, pártok alakultak, 1907-ben bevezették az általános férfi választójogot (a nők csak 1918-ban kaptak szavazati jogot Ausztriában).
Az első világháború (1914-1918) után a birodalom önálló nemzetállamokra szakadt, létrejött az Első Köztársaság (1918-1938) Ausztria névvel. 1920-ban megalkották az osztrák alkotmányt és megtartották az első általános választásokat. Ennek eredményeként a Keresztényszociális Párt, a Német-Ausztriai Szociáldemokrata Munkáspárt és a német nacionalista pártok képviseltették magukat a parlamentben. A kormányt a Keresztényszociális Párt alakította, a szociáldemokraták ellenzékben voltak. Miután a keresztényszociális politikusok és a Szociáldemokrata Párt között egyre inkább megkeményedtek a politikai nézetek, 1934-ben Engelbert Dollfuß szövetségi kancellár vezetésével átalakították a demokratikus berendezkedést, és autoriter struktúrájú államot hoztak létre: a kormány abszolút hatalmat kapott, és csak egyetlen pártot, a Hazafias Frontot engedélyezték. Ez a kormányforma azonban nem tudta túlélni a Németországban és Ausztriában kialakuló nemzetiszocializmus nyomását. Az Ausztria függetlenségének biztosítására tett kísérletek ellenére 1938. március 12-én az országot a hitleri Németországhoz csatolták. Egy hónappal később egy országos népszavazás – amelyet a nemzetiszocialisták a lakosság nyomására hajtottak végre – elsöprő többséggel megerősítette ezt a tényt.
A második köztársaság
A második világháború után visszaállították az 1920-as alkotmányt, és Ausztria visszakapta az 1938 előtti határait. 1945-ben már szabad általános választások voltak, és itt az Osztrák Néppárt (ÖVP), a Keresztényszociális Párt utódja került ki győztesen.
A második köztársaság első éveit az újjáépítés jellemezte. Az országot 1955-ig négy megszálló szövetséges hatalom (Nagy-Britannia, Franciaország, Szovjetunió, Egyesült Államok) kormányozta a kormánnyal együttműködve. Az 1955-ben aláírt államszerződéssel Ausztria visszanyerte állami szuverenitását, és a megszálló hatalmak elhagyták az országot. Ebben a szerződésben Ausztria örökös semlegességre kötelezte magát, amit az alkotmány ma is rögzít. A berlini fal 1989-es leomlásáig Ausztria külpolitikailag híd- vagy pufferfunkciót töltött be Nyugat-Európa és a keleti blokk államai között.
A második világháború után az osztrák belpolitikát a két nagy párt, az ÖVP és a Szociáldemokrata Párt (SPÖ), valamint a szociális partnerség szervei (kamarák, szakszervezetek) alakították. A szociális partnerek bevonása a politikai döntésekbe széles körű konszenzust eredményezett minden fontos társadalmi-politikai és gazdasági kérdésben. Ez egyrészt nagyon stabil munkaügyi kapcsolatokban tükröződött, ugyanakkor a rendszert nehézkesnek, sőt antidemokratikusnak is kritizálták.
1989. július 7-én Ausztria kérte felvételét az Európai Unióba (EU). A csatlakozásról 1994. június 12-én országos népszavazást tartottak: Az osztrák választópolgárok 66%-a szavazott igennel. Ausztria 1995. január 1-jén csatlakozott az EU-hoz (Ausztria Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló törvény – EU csatlakozási szerződés). Ausztriában ezt a második köztársaság egyik legfontosabb politikai eseményének tekintik.
Az 1980-as és 1990-es évek társadalmi-politikai változásai, pl. az új társadalmi mozgalmak, mint a “békemozgalom” és az “atomellenes mozgalom”, élénkebb pártrendszerhez vezettek. Olyan új pártok alakultak, mint a Zöldek, a Liberális Fórum és a NEOS – Az Új Ausztria. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is folyamatosan növelni tudta szavazatarányát 1986-tól kezdve.
A jelenlegi helyzet
A legutóbbi, 2019. szeptember 29-i parlamenti választásokon a választópolgárok 75,6%-a szavazott, ami 4,4%-kal kevesebb, mint 2017-ben. A legtöbb szavazatot az ÖVP kapta 37,5%-kal. További részleteket lásd itt.
|
ÖVP – Új Néppárt (korábban: Osztrák Néppárt) |
37,5 % |
| SPÖ – Ausztria Szociáldemokrata Pártja |
21,2 % |
| FPÖ – Ausztria Szabadságpártja |
16,2 % |
| Zöld Párt |
13,9 % |
| NEOS – Az Új Ausztria és Liberális Fórum |
8,1% |
.