Tüdőgyulladás

Áttekintés

Tünetek

A tüdőgyulladás jelei és tünetei a mérsékelttől a súlyosig terjednek, és számos tényezőtől függnek, például a fertőzést okozó kórokozó típusától, az Ön életkorától és általános egészségi állapotától. A mérsékelt tünetek gyakran hasonlítanak a megfázás vagy az influenza tüneteihez, de hosszabb ideig tartanak.

A tüdőgyulladás jelei és tünetei a következők lehetnek:

• Légzéskor vagy köhögéskor jelentkező mellkasi fájdalom
• Diszorientáltság vagy a szellemi érzékelés megváltozása (65 éves vagy idősebb felnőtteknél)
• Köhögés, amely váladékot termelhet
• Fáradtság
• Láz, izzadás és remegés hidegrázás
• A normálisnál alacsonyabb testhőmérséklet (65 év feletti felnőtteknél és gyenge immunrendszerű embereknél)
• Hányás, hányás vagy hasmenés
• Légzési nehézség

Újszülöttek és csecsemők nem feltétlenül mutatják a fertőzés jeleit. Vagy hányhatnak, lázasak és köhögnek, nyugtalannak vagy fáradtnak tűnnek és energiátlanok, vagy légzési és étkezési nehézségeik vannak.

Mikor forduljon orvoshoz

Hívja fel orvosát, ha nehézlégzés, mellkasi fájdalom, tartósan 39ºC vagy magasabb láz, vagy tartósan köhög, különösen, ha gennyes köhögése van.

A következő kockázati csoportokba tartozó személyek számára nagyon fontos, hogy orvoshoz forduljanak:

• 65 év feletti felnőttek
• 2 év alatti gyermekek, akiknél jelek és tünetek jelentkeznek
• Nem diagnosztizált egészségi állapotú vagy legyengült immunrendszerrel rendelkező személyek
• Kemoterápiában részesülő vagy az immunrendszert elnyomó gyógyszereket szedő személyek

Egyes idősebb felnőttek és szívelégtelenségben vagy krónikus tüdőproblémákban szenvedők számára, a tüdőgyulladás gyorsan életveszélyes állapottá válhat.

Erőforrások

Tüdőgyulladást számos kórokozó okozhat. A leggyakoribbak a belélegzett levegőben lévő baktériumok és vírusok. A szervezet normális esetben megakadályozza, hogy ezek a baktériumok megfertőzzék a tüdőt. Néha azonban ezek a kórokozók legyőzhetik az immunrendszert, még akkor is, ha az egészségi állapota általában jó.

A tüdőgyulladást aszerint osztályozzák, hogy milyen típusú kórokozók okozzák, és hol kapta a fertőzést.

A közösségben szerzett tüdőgyulladás

A közösségben szerzett tüdőgyulladás a tüdőgyulladás leggyakoribb típusa. Kórházakon vagy más egészségügyi intézményeken kívül fordul elő. A következő baktériumok okozhatják:

• Baktériumok. A bakteriális tüdőgyulladás leggyakoribb oka az Egyesült Államokban a Streptococcus pneumoniae. Ez a fajta tüdőgyulladás előfordulhat önmagában vagy megfázás vagy influenza után. A tüdő egy részét (lebenyét) is érintheti, ezt az állapotot lobáris tüdőgyulladásnak nevezik.
• Baktériumszerű organizmusok. A Mycoplasma pneumoniae szintén okozhat tüdőgyulladást. Jellemzően enyhébb tünetekkel jár, mint a tüdőgyulladás más típusai. A sétáló tüdőgyulladás a tüdőgyulladás e típusának nem hivatalos elnevezése, amely általában nem elég súlyos ahhoz, hogy ágynyugalmat igényeljen.
• Gombák. Ez a fajta tüdőgyulladás leggyakrabban krónikus egészségügyi problémákkal küzdő vagy legyengült immunrendszerrel rendelkező embereknél fordul elő, valamint olyanoknál, akik nagy dózisú organizmust lélegeztek be. Az okozó gombák a talajban vagy a madárürülékben találhatók, és földrajzi helyenként eltérőek.
• Vírusok, köztük a COVID-19. A megfázást és influenzát okozó vírusok némelyike tüdőgyulladást okozhat. Az 5 év alatti gyermekeknél a vírusok a tüdőgyulladás leggyakoribb okai. A vírusos tüdőgyulladás általában enyhe lefolyású. Bizonyos esetekben azonban ez nagyon is komolyra fordulhat. A 2019-es koronavírus (COVID-19) tüdőgyulladást okozhat, amely súlyos lehet.

Kórházban szerzett tüdőgyulladás

Néhány ember tüdőgyulladást kap egy másik betegség miatti kórházi tartózkodás során. A kórházban szerzett tüdőgyulladás súlyos lehet, mert az azt okozó baktériumok ellenállóbbak lehetnek az antibiotikumokkal szemben, és mert a betegséget elkapó emberek már betegek. Az intenzív osztályokon gyakran használt lélegeztetőgépet (ventilátort) használó embereknél fokozott a kockázata az ilyen típusú tüdőgyulladásnak.

Az egészségügyi ellátásban szerzett tüdőgyulladás

Az egészségügyi ellátásban szerzett tüdőgyulladás olyan bakteriális fertőzés, amely a hosszú távú ellátást nyújtó intézményekben élő vagy járóbeteg-ellátásban részesülő embereknél fordul elő, beleértve a vesedialízis központokat is. A kórházi tüdőgyulladáshoz hasonlóan az egészségügyi ellátásban szerzett tüdőgyulladást is az antibiotikumokkal szemben ellenállóbb baktériumok okozhatják.

Aspirációs tüdőgyulladás

Aspirációs tüdőgyulladás akkor következik be, amikor étel, ital, hányás vagy nyál kerül a tüdőbe. Az aspiráció valószínűbb, ha valami megzavarja a normális öklendezési reflexet, például agysérülés vagy nyelési probléma, illetve túlzott alkohol- vagy drogfogyasztás.

Kockázati tényezők

A tüdőgyulladás bárkit érinthet. A két legveszélyeztetettebb korcsoport azonban:

• 2 éves vagy fiatalabb gyermekek
• 65 éves vagy idősebbek

A többi kockázati tényező a következő:

• Kórházi kezelés. A tüdőgyulladás fokozott kockázatának van kitéve, ha kórházi intenzív osztályon van, különösen, ha légzést segítő gépen (lélegeztetőgépen) van.
• Krónikus betegség. Nagyobb valószínűséggel kaphat tüdőgyulladást, ha asztmája, krónikus obstruktív tüdőbetegsége (COPD) vagy szívbetegsége van.
• Dohányzás. A dohányzás károsítja a szervezet természetes védekezőképességét a tüdőgyulladást okozó baktériumokkal és vírusokkal szemben.
• Gyengült vagy elnyomott immunrendszer. Kockázatnak vannak kitéve azok, akik HIV/AIDS-ben szenvednek, akiknek szervátültetésük volt, vagy akik hosszú ideig kemoterápiában vagy szteroidokban részesülnek.

Szövődmények

A tüdőgyulladásban szenvedők egy része, különösen a magas kockázati csoportba tartozók, még kezelés esetén is szövődményekkel járhat, beleértve a következőket:

• Baktériumok a véráramban (bakteriémia). A tüdőből a véráramba kerülő baktériumok a fertőzést más szervekre is átterjeszthetik, és szervi elégtelenséghez vezethetnek.
• Légszomj. Ha a tüdőgyulladás súlyos, vagy ha rejtett krónikus tüdőbetegsége van, előfordulhat, hogy légzés közben nem kap elég oxigént. Előfordulhat, hogy kórházi kezelésre és lélegeztetőgépre (lélegeztetőgépre) lesz szüksége, amíg a tüdeje meggyógyul.
• A tüdő körül folyadék gyűlik fel (mellhártyagyulladás). A tüdőgyulladás következtében folyadék gyűlhet fel a tüdő és a mellüreg szövetrétegei (mellhártya) közötti vékony térben. Ha a folyadék elfertőződik, előfordulhat, hogy mellkasi csövön keresztül le kell üríteni vagy műtéti úton el kell távolítani.
• Tüdőtályog. Tályog akkor keletkezik, ha a tüdő üregében genny képződik. A tályogokat általában antibiotikummal kezelik. Néha műtétre vagy a tályogba helyezett hosszú tűvel vagy csővel történő drénezésre van szükség a genny eltávolításához.

Megelőzés

A tüdőgyulladás megelőzése érdekében:

• Oltassa be magát. A tüdőgyulladás és az influenza egyes típusainak megelőzésére védőoltások állnak rendelkezésre. Beszéljen orvosával ezekről és más oltásokról. Az oltási irányelvek idővel megváltoztak, ezért mindenképpen ellenőriztesse oltási státuszát orvosával, még akkor is, ha emlékszik, hogy korábban kapott tüdőgyulladás elleni oltást.
• Győződjön meg arról, hogy a gyermekek be vannak oltva. Az orvosok más tüdőgyulladás elleni vakcinát ajánlanak a 2 év alatti és a 2-5 éves gyermekek számára, akik különösen hajlamosak a pneumococcus megbetegedésre. A csoportos napközis ellátásban részt vevő gyermekeknek is meg kell kapniuk a vakcinát. Az orvosok a 6 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára is ajánlják az influenza elleni védőoltást.
• Gyakorolja a megfelelő higiéniát. A gyakran tüdőgyulladáshoz vezető légúti fertőzések elleni védelem érdekében mosson rendszeresen kezet, vagy használjon alkoholos kézfertőtlenítőt.
• Ne dohányozzon. A dohányzás károsítja a tüdőt a légúti fertőzésektől védő természetes védekezőképességet.
• Tartsa erősnek az immunrendszerét. Aludjon eleget, mozogjon rendszeresen és táplálkozzon egészségesen.

Diagnózis