A nagyközönség számára elérhető pénzügyi információk elterjedése egyszerre áldás és átok. Bár a több információ fontos, amikor egy befektetésről döntünk, a pénzügyi szolgáltatási iparágban használt gyorsírás zavaros kódtípusnak tűnhet. A pénzügyi hírcsatornákon a képernyő alján gördülő számok rengeteg információt nyújtanak, de azok számára, akik nem ismerik őket, rejtélyesek lehetnek.
Tipp
A részvényvásárlásról való döntéskor a számok jelentése nagyon megterhelő lehet. A tőzsdei számoknak többféle értelmezése is van, amelyek végső soron segíthetnek a legjobb befektetési döntés meghozatalában.
A legutóbbi kereskedés
A tőzsdei számok egy adott vállalat részvényeire vonatkozóan az adott vállalat egyetlen részvényének árfolyamát tükrözik. Általában az utolsó árfolyam, amelyen egy részvényt kereskedtek, az a szám, amelyet a nagyközönségnek jelentenek. Ha például egy tőzsdei számok listáját látja, és a listában az “IBM 190” szerepel, ez azt jelenti, hogy az IBM részvényeinek utolsó árfolyama 190 dollár volt részvényenként. Míg régebben a kereskedési árak tört számokban szerepeltek, például 190 1/4, addig a részvények ma már tizedes számokban kereskednek, például 190,25.
Árfolyamváltozás
Míg egyes hírügynökségek csak a részvények utolsó kereskedési árfolyamát közlik, mások az adott részvények napi árfolyamváltozását is közlik. Ha egy olyan listát lát, amelyen ez áll: “IBM 190 +2,25”, az azt jelenti, hogy az IBM részvényeinek utolsó kereskedési ára 190 dollár volt részvényenként, és ez 2,25 dollárral magasabb volt, mint az előző napi végső árfolyam. Egyes részvényjelentések a részvények napi százalékos változását is megadják. Mivel a tőzsdéken naponta részvények milliárdjaival kereskednek, ezek a számok percről percre, sőt másodpercről másodpercre változnak.
Bid and Ask
A tőzsdén két másik fontos szám a bid és ask árfolyam. A vételi ár azt a legmagasabb árat jelenti, amelyet bármelyik befektető egy adott pillanatban hajlandó fizetni egy adott részvényért. Az eladási ár azt a legalacsonyabb árat tükrözi, amelyen egy befektető hajlandó eladni ugyanazt a részvényt. Ha például egy részvény árfolyamának részletes listájával rendelkezik, láthatja, hogy az IBM legutóbbi kereskedése 190 dollár volt részvényenként, de az aktuális vételi ár 189,98 dollár, az aktuális eladási ár pedig 190,01 dollár. Ez azt jelenti, hogy ha éppen ebben a pillanatban IBM-részvényt szeretne vásárolni, 190,01 dollárt kellene fizetnie részvényenként. Ha ebben a pillanatban el akarná adni, akkor csak 189,98 dollárt kapna részvényenként.
Lot Size
A helyszűke miatt a legtöbb tőzsdei jegyzés nem tünteti fel, hogy egy adott árfolyamon hány részvényt forgalmaznak a vállalat részvényeiből. A nagy tételek, például 1000 vagy több részvény esetében láthat egy számot, amely megmutatja, hogy mekkora volt az adott ügylet. Ha például valaki egyszerre 10 000 IBM-részvényt vásárol, a tőzsdei ketyegőn ez állhat: “10K IBM 190”, ami 10 000 IBM-részvény 190 dolláros részvényenkénti áron történő megvásárlását jelenti. Ezt a szaknyelvben “lot size”-nak nevezik.
Tőzsdeindexek
A részvények egészének átlagos ármozgását a főbb tőzsdeindexek tükrözik. A Dow Jones index árfolyama a 30 összetevő vállalat együttes árfolyamát tükrözi, osztva a “Dow divizor” néven ismert tényezővel. Az indexben minden vállalat egyenlő súlyozással rendelkezik. Az S&P 500 index és a Nasdaq Composite index esetében a nagyobb részvények nagyobb hatással vannak az index értékére. Ha például az Apple részvényei a NASDAQ index 4 százalékát teszik ki, akkor ennek a részvénynek a mozgása a teljes NASDAQ árfolyamváltozásának 4 százalékát teszi ki, ami jóval több, mint a NASDAQ legtöbb vállalatáé. Az IBM, amely a Dow Jones indexben szerepel, csak ugyanolyan hatással lesz, mint az indexben szereplő összes többi vállalat, beleértve a legkisebb méretű vállalatot is.