Hogyan segíthet a beszélgetőterápia a depressziós betegeknek?
A depresszió tünetei fizikai, érzelmi, mentális és viselkedésbeli változások formájában jelentkeznek a betegnél. A betegség egyik leggyakoribb tünete az önutálat vagy az alacsony önbecsülés átható érzése. Ezek az érzések gyakran olyan automatikus, reflexszerű gondolatmintákba befolyásolják a beteget, amelyek negatívak és maladaptívak. A depresszióban szenvedők például úgy érezhetik, hogy a világ egy ártalmas emberekkel teli, nem biztonságos hely, ami elszigetelődéshez és szociális visszahúzódáshoz vezethet. Úgy érezhetik és gondolhatják, hogy az életet nem érdemes élni, és hogy semmi sem számít, amit tesznek. Ezek a gondolatok öngyilkossági gondolatokban, önkárosításban, az öngondoskodás elmulasztásában vagy a munka vagy az iskola elmulasztásában nyilvánulhatnak meg.
A beszélgetésterápiában az ilyen típusú káros, automatikus gondolatokkal foglalkoznak. Egy képzett terapeuta útmutatásával a páciensek reális szemszögből tekinthetik át és értékelhetik újra ezeket a gondolatokat. Ha ezek a tünetek egy olyan biztonságos, bizalmas helyen, mint a terápia, megoldódnak, a páciensek megkezdhetik a viselkedésük megváltoztatásának nehéz munkáját, amint felismerik és kezelik ezeket a rosszul alkalmazkodó gondolatokat.
A depresszió miatt az emberek a tünetekkel való megbirkózás érdekében drogokhoz vagy alkoholhoz fordulhatnak. A társbetegségként jelentkező kábítószer-használati zavar különösen hangsúlyos a depresszióban szenvedők körében, akik soha nem részesültek kezelésben. Ezek az emberek nem biztos, hogy felismerik, hogy tüneteik egy kezelhető pszichés zavar részei. Amikor úgy érzik, hogy szociálisan vissza kell vonulniuk, az alkoholhoz fordulhatnak, hogy társaságkedvelőbbé tegyék magukat, vagy hogy elzsibbasszák az öngyilkossági gondolatokat. A depresszió az ember energiáját is elveszítheti, és előfordulhat, hogy amfetamin drogokhoz fordulnak, hogy energikusabbnak érezzék magukat. A depresszióban szenvedő emberek körülbelül 20%-a szenved valamilyen szerhasználati zavarban is.
Amikor a depressziós betegek elkezdenek beszélgetőterápiás foglalkozásokra járni, a terapeuta segíthet nekik kezelni ezeket a tüneteket és a kábítószer- vagy alkoholfogyasztásra való késztetést, hogy megbirkózzanak a problémával. A terápia biztonságos helyet nyújt a betegeknek, ahol beszélhetnek érzéseikről és a kábítószerrel való visszaélés történetéről, és a terapeuta drog- vagy alkoholfogyasztási tanácsadásra is utalhatja őket. Azok a depresszióban szenvedők, akik droggal vagy alkohollal is visszaélnek, súlyosbíthatják depressziós tüneteiket. Alapvető fontosságú, hogy a depressziós betegek kerüljék a problémás alkoholfogyasztást és a kábítószer-fogyasztást.