Miért nem érzem magam boldognak most, hogy újra terhes vagyok?
Még ha újra megfogant is, még eltarthat egy darabig, amíg élvezni tudja ezt a terhességet. Normális, hogy egy nő, akinek volt már vetélése, aggódik, hogy ezt a babát is elveszítheti. Ez megnehezítheti, hogy izgatottan várjon egy következő terhességet, és bízzon abban, hogy az tartós lesz.
“A veszteséget követő terhesség lehet a leghosszabb kilenc hónap egy nő életében” – mondja Charlene Nelson, a minnesotai Wayzatában működő Terhesség és Csecsemővesztés Központ ügyvezető igazgatója. “Annyi minden történik érzelmileg, hogy a szorongás elkerülhetetlenül jelen lesz az egész terhesség alatt.”
Kim Kluger-Bell, pszichoterapeuta és a Unspeakable Losses (Kim Kluger-Bell: Kimondhatatlan veszteségek) című könyv szerzője: Understanding the Experience of Pregnancy Loss, Miscarriage, and Abortion, egyetért: “Ez stresszes lesz – különösen addig az időpontig, amikor a terhesség utoljára elveszett.”
Mind Nelson, mind Kluger-Bell azt javasolja, hogy ne szépítsük meg a terhesség elvesztésének évfordulóját, hanem inkább ismerjük fel és próbáljuk meg elfogadni. Valószínűleg szomorúbbnak és szorongóbbnak fogja érezni magát, ahogy közeledik a dátum, és ez normális.”
Ne ostorozza magát, amiért nem érzi magát mindig boldognak. Engedd meg magadnak, hogy érezd az érzéseidet: Egy jó kis sírás időnként rengeteg feszültséget levezet. És adj magadnak engedélyt arra, hogy megoszd az érzéseidet a megbízható barátaiddal. A félelmekről való puszta beszélgetés gyakran enyhítheti azokat.”
“Amint egy nő túljut az előző veszteség pontján, általában kialakul a terhességhez való kötődés, és pozitívabb érzéseket kezd érezni” – mondja Kluger-Bell. De ne feltételezze, hogy a szorongása ekkor megszűnik. Lehet, hogy mivel ennyire tudatában van a terhesség kiszámíthatatlanságának, félelme és aggodalma a vajúdás és a szülés alatt is megmarad. Másrészt viszont előfordulhat, hogy a szorongás elmúlik, ahogy egyre közelebb kerül a vajúdáshoz és a babával való találkozáshoz.
Az is előfordulhat, hogy még mindig gyászolja a babát, akit elvesztett, és ez a gyász dominálhat bármilyen örömben, amit érez. Sajnos társadalmunk nem mindig ad teret a boldogság és a szomorúság egyidejű érzésének, ezért az emberek gyakran úgy érzik, hogy választaniuk kell az egyik vagy a másik között. De nem kell választania – minden érzése egyformán érvényes és valós.
Hogyan tudok megbirkózni a szorongással?
Nincs egyetlen válasz. Lehet, hogy az idő nagy részében szorongónak érzi magát. De ahogy eléri az egyes mérföldköveket, például hallja a szívverést vagy érzi, hogy a baba mozog, megnyugszik, hogy a dolgok jól haladnak. Íme néhány dolog, amit megtehet, hogy pozitív maradjon:
Fókuszáljon egyszerre csak egy napra. Könnyebb mondani, mint megtenni, de tényleg működik. Amikor úgy érzi, hogy a jövő miatt aggódik, állítsa meg magát, és csak a mára gondoljon. “Erősítsd meg minden egyes napot” – javasolja Nelson. “Ünnepelje meg minden egyes hét befejezését.”
Figyeljen arra, hogy ez a terhesség miben más, mint az elvesztett terhesség, és különösen vegye figyelembe, hogy miben mennek jobban a dolgok. Figyeljen arra, hogy mi megy jól minden nap, és hogy ön és a baba hogyan maradnak egészségesek.”
Vigyázzon magára. Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez a terhesség egészséges legyen. Fordítson figyelmet az egészségére és a jóllétére. Az alvás, a helyes táplálkozás, a napközbeni szünetek és a rendszeres testmozgás segít abban, hogy fizikailag jól érezze magát és érzelmileg kiegyensúlyozottnak. Ha lehetséges, időnként kényeztesse magát egy szülés előtti masszázzsal, és tudassa a masszőrrel, hogy stresszes terhességgel küzd. A szülés előtti jóga és a meditáció is segíthet.
Keresd meg a stressz és a szorongás kezelésének ésszerű módjait. Épp elég dolga van azzal, hogy megbirkózzon az átélt veszteséggel. Ne ütemezze túl magát, ne halmozzon fel plusz feladatokat otthon vagy a munkahelyén, és ne kötelezze el magát túlságosan a család és a barátok előtt. Koncentráljon arra, hogy jól vigyázzon magára, ami az ön ellenőrzése alatt áll.
Kipróbáljon relaxációs gyakorlatokat. Találjon ki egy saját mantrát, például: “Legyen egészséges a babának”. Nelson azt javasolja, hogy beszélgessen a babával, hogy fokozza a kötődési folyamatot.
Használjon relaxációs technikákat, ha az aggodalmai miatt nem tud eleget aludni éjszaka. Beszéljen egészségügyi szolgáltatójával, ha aggodalmai egy-két hétnél tovább tartják ébren éjszakánként, vagy egy héten keresztül minden éjszaka előfordulnak.
Növelje fel magát a veszteséggel kapcsolatos ismeretekkel. Ha például egy korábbi elvesztését petefészek- vagy méhnyakelégtelenséggel diagnosztizálták, érdemes utánanéznie ezeknek a betegségeknek. Úgy érezheti, hogy jobban ura a helyzetének, ha megérti, mi történt korábban. (Állítsa le, ha a túl sok információ túlterheltnek érzi magát.)
Tudja, hogy nincs egyedül. Ha nem tudja, mi okozta a veszteségét, ismerje fel, hogy sok vetélésnek és halvaszületésnek nincs magyarázata. Ne feledd, hogy az, hogy volt egy vetélésed, nem feltétlenül teszi valószínűbbé, hogy lesz még egy. Ahelyett, hogy azon aggódna, hogy valami rosszul sült el, próbáljon arra összpontosítani, hogy ön és a baba most milyen jól vannak. Jó esély van rá, hogy minden rendben lesz.
Kommunikáljon a partnerével. A partnere is veszteséget szenvedett, és lehet, hogy vigaszért egymáshoz akarnak fordulni. A férfiak és a nők azonban gyakran másképp dolgozzák fel a veszteséget, és bár ha beszél a történtekről, attól ön jobban érezheti magát, a partnere rosszabbul érezheti magát. Tartsa tiszteletben egymás módját a veszteség feldolgozására, és ne vegye magára, ha másképp dolgozzák fel a veszteséget.
Többször jelentkezzen orvosánál vagy szülésznőjénél. Ha rendszeresen felkeresi egészségügyi szolgáltatóját a terhesgondozás céljából, az megnyugtathatja Önt, hogy a baba jól van. Ez különösen fontos, ha Ön magas kockázatúnak számít. Bár a magas kockázatúnak minősítés ijesztően hangzik, valójában hasznos lehet. “Szorosabban fogják ellenőrizni, ami pozitív dolog lehet, különösen, ha ideges vagy” – mondja Nelson.
Kérdezze meg, hogy a tervezett látogatások között bejöhet-e meghallgatni a szívverést, ha ettől jobban érzi magát. És ha a szolgáltatója nem érzékeny a korábbi veszteségére, lehet, hogy itt az ideje, hogy valaki mást keressen.
Találjon egy támogató csoportot. Kluger-Bell azt javasolja, hogy vegye fel a kapcsolatot a Share nevű szervezettel, amely a terhesség és a csecsemő elvesztését átélt embereket támogatja, hogy segítsen megtalálni egy csoportot a környéken. Az intim részletek megosztása idegenekkel eleinte kényelmetlen érzés lehet, de a csoporttagok gyakran megbízható barátokká válnak, akik valóban megértik az érzéseidet.
Ha az adott csoport, amelyben részt veszel, nem tűnik megfelelőnek számodra, kérdezd meg a szolgáltatót más lehetőségekről. A BabyCenter Közösségben a Terhesség elvesztése után csoportunkban is folyamatos támogatást talál.
Kérjen szakmai segítséget, ha szüksége van rá. Ha klinikai depresszió vagy szorongás tüneteit észleli, kérjen beutalót terapeutához. Minél kevesebb érzelmi és fizikai stressz éri a szervezetét, annál egészségesebb lesz. Ha pedig a terhesség alatt kezeli ezeket a problémákat, az csökkenti a szülés utáni depresszió vagy szorongás kialakulásának esélyét.
A perinatális hangulatzavarokra szakosodott terapeuta lesz a legjobban felkészülve arra, hogy támogassa Önt a terhesség és a szülés utáni időszakban. Kérjen ajánlást az egészségügyi szolgáltatójától, vagy keressen online könyvtárakban, mint például a Psychology Today és a GoodTherapy. A Postpartum Support International segíthet megtalálni a helyi forrásokat, és ingyenes élő telefonos beszélgetéseket kínál szakértőkkel, valamint online támogató csoportokat.
Várjunk-e azzal, hogy elmondjuk a barátainknak és a családunknak, hogy újra terhesek vagyunk?
Ez egy személyes döntés, és azt kell tennie, amit kényelmesnek érez. Sokan megvárják, amíg az előző vetélésen túljutnak a hír megosztásával, mások viszont hasznosnak találják, ha már korábban elmondják a családnak és a közeli barátoknak, hogy legyen egy támogató rendszerük, bármi is történjen.
Tartson egy kis időt, hogy átgondolja ezt, és beszélje meg a párjával. Győződjön meg róla, hogy mindketten egyetértenek a teendőkkel kapcsolatban, mielőtt elkezdené közölni az emberekkel.
A hír megosztásakor tartsa szem előtt, hogy a barátai és a családja elvárhatja, hogy most, hogy újra terhes, “rendben” legyen. Igyekezz elkerülni a jószándékú embereket, akik olyanokat mondanak, hogy “Látod, a másiknak nem így kellett volna lennie”, vagy “Most már megnyugodhatsz és boldog lehetsz”. Lehet, hogy el kell magyaráznia, hogy az, hogy újra terhes, még nem jelenti azt, hogy befejezte a veszteség gyászát.”
Bármi történjék is, ne hagyja, hogy mások elvárásai érvénytelenítsék a tapasztalatait. Ne feledje – nincsenek “kellene”, amikor a gyászról van szó, és nem baj, ha nincs rendben.