Természetes mellnagyobbítás Beverly Hills | Dr. Anita Patel

Ki a jelölt?

A mell a női nőiesség és szexualitás központi eleme, és a mell méretének vagy alakjának változása gyakran befolyásolja a nők önbecsülését és önbizalmát. A mellnagyobbítás gyakori okai közé tartoznak:

• A nagyobb mellek preferálása
• A kor, terhesség és/vagy fogyás miatt elveszített térfogat helyreállítása
• A mellek közötti aszimmetria korrigálása
• Rák vagy trauma után a mellek helyreállítása (további részletekért lásd a Mellrekonstrukció fejezetet)

Salin kontra szilikon?

Az Egyesült Államokban az implantátumok 3 fő gyártó egyikétől származnak: Allergan, Mentor és Sientra. Ezek sóoldatos vagy szilikonos változatban kaphatók, ami azt írja le, hogy mivel van töltve az implantátum.

A sóoldatos és a szilikon implantátumok külső héja egyaránt szilikonból készül. A sóoldatos implantátumokat sóoldattal (sós vízzel), a szilikonimplantátumokat pedig szilikongéllel töltik.

Mindkét típus biztonságos. Az okok, amiért a nők a sóoldatot választják, az alacsonyabb költségek és a nyilvánvalóbb szakadás, ha mégis megtörténne (és nincs szükség MRI-megfigyelésre). Az okok, amiért a nők a szilikont választják, a természetesebb érzés, a természetesebb megjelenés, a kevésbé látható ráncosodás vagy hullámosodás.

A mérsékelten nagy mennyiségű saját természetes mellszövettel rendelkező nők esetében bármelyik implantátumtípus természetesnek tűnő eredményt adhat.

Vékony, kevés mellszövettel rendelkező nők számára gyakran a szilikon implantátumok adnak természetesebb formát, megjelenést és érzést. Végső soron, miután a páciens megértette az összes előnyt és kockázatot, a szilikon és a sóoldat közötti választás a páciensen múlik.

Az izom alatt vagy fölött?

Általában dr. Patel 2 okból előnyben részesíti az implantátumok izom alá helyezését:

• Kisebb a kapszulakontraktúra kockázata, mint az izom fölött
• természetesebbnek tűnik, mivel egy további szövetréteget ad az implantátum felső része fölé, ami simább átmenetet biztosít az implantátum határa mentén.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy technikailag 4féle elhelyezést írnak le – az izom fölött (más néven subglandularis, retromammaris, közvetlenül a mellszövet alatt), részben az izom alatt (más néven subpectoralis, submuscularis, közvetlenül a nagy mellizom alatt), teljesen az izom alatt submuscularis (mind a nagy mellizom, mind a serratus anterior izom alatt, teljesen az izom alatt) és bi-planáris vagy dual plane (felső fele az izom alatt, alsó fele a mellszövet alatt). Dr. Patel jellemzően a részben szubmuszkuláris vagy kettős síkú technikákat választja.

Metszési típusok?

4 fő metszési típus létezik: peri-areoláris (az areola alján), inframammáris (a mell alatti redő mentén), axilláris (a hónaljon keresztül) és transzumbilis (a köldökön keresztül).

Ezek közül Dr. Patel úgy érzi, hogy az inframammáris és a peri-areoláris technikák nyújtják a legjobb eredményeket. A hónaljmetszés nem optimális a heg láthatósága miatt (legalábbis Dél-Kaliforniában a meleg időjárás és az ujjatlan felsők miatt), valamint a “vak” műtét miatt, mivel a metszés nem közvetlen látás mellett, hanem alagútban történik.

A köbcentiméterek száma kontra profilok

A mellimplantátumokat az implantátum térfogata és az implantátum profilja határozza meg. A térfogat azt jelenti, hogy hány köbcentiméter vagy milliliter sóoldat vagy szilikon van az implantátumban.

Noha nincs pontos átváltás, körülbelül 150-200 köbcenti egy kosárral növeli a melltartóméretet. Így például, ha Ön B kosaras melltartót visel, és 300 köbcentiméteres implantátumot kap, akkor valószínűleg teljes C vagy kis D kosárméretű lesz.

Ne feledje, hogy a kosárméretek a fehérnemű márkájától függően teljesen eltérőek, így előfordulhat, hogy az egyik márkában B kosárméretet visel, míg más márkákban C vagy D kosárméretet. Ezért van az, hogy bármilyen kupakméretről beszélünk, az relatív, nem pontos. A profil azt írja le, hogy az implantátumok vagy a mellek milyen messzire nyúlnak ki a mellkasfalból.

Számos profil létezik, de általánosságban alacsony, közepes, közepes-plusz, magas és ultramagas.

Ezek a laposabbtól és szélesebbtől a kerekebbig és keskenyebbig terjednek. A legtöbb páciens számára a legesztétikusabb profil a mérsékelt-plusz vagy a magas profil. A mérsékelt plusz profilú implantátumokkal természetes megjelenésű, mégis teltebb profil érhető el, a magas profilúak pedig még nagyobb térfogatot biztosítanak adott mellszélesség mellett.

Mellfelvarrással egyidejűleg?

A mellimplantátumok növelik a mellek méretét. A bőrburok implantátummal való feltöltése által biztosított emelés mértéke minimális, és a páciensek többsége számára nem helyettesíti az emelést.

Ha a mellei most lógnak, az implantátumokkal csak nagyobbnak és lógónak fognak tűnni. Más szóval, ha emelésre van szükséged, akkor emelésre van szükséged.

A mellfelvarrás történhet kis bemetszésekkel egy kis emeléshez, vagy nagyobb bemetszésekkel, ha nagyobb emelésre van szüksége. Általánosságban elmondható, hogy a mellbimbónak a mell legteljesebb vagy legjobban kiálló részén kell ülnie. Ez a legtöbb páciensnél körülbelül a váll és a könyök között van. További részletekért lásd a Mellfelvarrás (masztopexia) fejezetet.

Az implantátumok kockázatai?

A szilikon implantátumokról nem derült ki, hogy a kötőszöveti betegségek nagyobb kockázatát okoznák, és nem okoznak fokozott mellrákkockázatot. Továbbá a jelenlegi bizonyítékok nem utalnak a terhességi, termékenységi vagy szoptatási problémák nagyobb kockázatára.

Az implantátumokkal történő mellnagyobbítás szokásos kockázatai közé tartoznak: Fájdalom; vérzés; fertőzés; hegesedés; fájdalmas vagy hipertrófiás hegesedés; vérömleny; szeróma; erek, idegek vagy bármely környező struktúra sérülése; a mellbimbó érzésének megváltozása; a szoptatási képesség megváltozása; kapszulakontraktúra; az implantátum megrepedése, szivárgása, extrudálása; rossz kozmetikai eredmény; aszimmetria; látható hullámosság; további beavatkozás szükségessége; az altatás kockázatai.

A mellimplantátumok nem növelik a mellrák kockázatát. Viszont az anaplasztikus nagysejtes limfóma megnövekedett (bár még mindig nagyon alacsony) kockázatához vezethetnek (az ALCL az immunrendszer rákja, nem a mellszövet rákja).

Az ALCL-ben szenvedő betegeknél a daganatot az implantátum mellett és a kapszulán belül találták. Egy 2011-es jelentésben az implantátummal rendelkező nők ALCL-ben szenvedő, közzétett eseteinek száma 34 volt, míg az implantátummal rendelkező nők teljes számát 5-10 millióra becsülték világszerte.

A fenti információkkal kapcsolatos további részleteket az FDA honlapján olvashat.

Az implantátum szivárgásának vagy megrepedésének ellenőrzése:

A sóoldatos implantátumok megrepedése esetén a hatás észrevehető, mivel a mell leereszt és a szervezet felszívja a sóoldatos folyadékot.

Ha a szilikonimplantátumok megrepednek, ennek nem feltétlenül vannak külső jelei. Emiatt az FDA azt javasolja, hogy a szilikonimplantátumokkal ellátott melleket az első behelyezésük után 3 évvel, majd ezt követően 2 évente a mellek MRI-vizsgálatával ellenőrizzék a “csendes szakadást”.

Mammográfiák a mellimplantátumok után

A mellnagyobbítás után készített mammográfiákon további felvételekre (Eklund-felvételekre) van szükség, hogy a mellszövetek megfelelően láthatóvá váljanak.

A szövetek gyakran könnyebben láthatóvá válnak, ha az implantátumok az izom alatt vannak, szemben a mellszövet alattiakkal. Amikor mammográfiára megy, közölnie kell a képalkotó központban, hogy implantátumai vannak, és ennek megfelelően tudják beállítani a mammográfiát. Ami az időzítést illeti, ha Ön 40 éves vagy annál idősebb, vagy a családjában előfordult mellrák, akkor a mellnagyobbító műtét előtt alapszintű mammográfiát kell végeztetnie.

Ha már rutinszerűen jár mammográfiára, ajánlott a műtét után 6 hónapot várni a következő mammográfiával, hogy legyen ideje a gyógyulásra, és ezután folytassa a szokásos szűrési menetrendjét.

Milyen hosszú az implantátumok élettartama?

Az implantátumok nem egy életre szóló eszköz. Minél tovább vannak a helyén, annál nagyobb az esélye a szakadásnak, a kapszulakontraktúrának, az újbóli műtét szükségességének.

Az általános ajánlás szerint az implantátumokat 10 évente ki kell cserélni. Ez nem pontos szabály, és nem kötelező 10 évenként cserélni őket.

Ha azonban a 10 év körül jársz, és nincsenek problémáid, az implantátumok cseréje egyszerű eljárás. Ha problémái vannak, vagy éppen akkor szeretne egy emelést, akkor ez egyidejűleg megoldható.

Műtét utáni utóvizsgálatok

A mellnagyobbító műtétet követő látogatások általában a műtét utáni napon (kötszercsere és annak ellenőrzése céljából, hogy nem volt-e vérzés, folyadékgyülem vagy vérellátási probléma az éjszaka folyamán), a műtét utáni héten (a drének eltávolítása, ha vannak, a metszések ellenőrzése és az implantátumok masszírozására vonatkozó utasítások), 2 héttel ezután, majd ezt követően ritkábban eloszlanak.

A menetrendet az orvos/beteg preferenciái és igényei alapján módosítják.

Felépési idő

A műtét napján ajánlott a séta. A műtét után 24 órával zuhanyozhat, lehetőleg úgy, hogy a zuhanyzás alatt vízhatlan kötést tegyen a metszésre.

Nem szabad fürdeni, kádban, pezsgőfürdőben vagy medencében áztatni a bemetszések teljes gyógyulásáig. Gyengéd szappan (lehetőleg parfümmentes, nem irritáló szappan) és víz a bemetszés felett rendben van.

A mellzsebben lévő implantátumok masszírozása általában a műtét után 1 héttel kezdődik felfelé és befelé irányulóan, amelyet a korai posztoperatív időszakban naponta többször kell végezni. Dr. Patel az egyhetes vizit alkalmával konkrét utasításokat ad a masszírozásra vonatkozóan, mivel ez páciensenként eltérő lehet. A hegzselé a műtét után 2 héttel kezdődően használható, vagy ha a bemetszéseken nincsenek nyílt területek, kérgesedés vagy hegesedés.

A műtétet követő első 6 hétben puha, támogató (szoros, de nem túl szoros), nem merevítős, elöl cipzáras vagy zárható melltartó ajánlott.

Általánosságban Dr. Patel azt ajánlja, hogy a műtétet követő 6 hétig kerülje a testmozgást, és ezután nyugodtan visszatérhet az edzésekhez. A könnyű, a felsőtestet nem érintő tevékenység a műtét után körülbelül 3 héttel már rendben lehet. A műtétet követő héten visszatérhet a munkába, a fájdalom szintjétől, az állóképességétől és a foglalkozása által megkövetelt tevékenységektől függően.

Vezethet, ha már nem szed fájdalomcsillapítót vagy izomlazítót, és az utolsó fájdalomcsillapító vagy izomlazító adagja és a vezetés között legalább 24 óra időintervallumot hagyjon. Minden gyógyulási folyamat és ajánlás betegenként eltérő, ezért ezek az általános irányelvek nem minden betegre vonatkoznak.