Philosophical Reasoning
Az érvelést általában úgy tekintik, mint a tudás fejlesztésének és a jobb döntések meghozatalának eszközét. Például hallhattad már, hogy valaki, aki részt vesz egy vitában, azt mondja: “Nézd, légy ésszerű”. Amikor az emberek ezt a megjegyzést teszik, általában arra kérnek másokat, hogy:
- legyenek nyitottak a véleményük megváltoztatására;
- kerüljék az előítéleteket;
- gondolkodjanak logikusan;
- ássanak mélyebbre az igazság után, akár tetszik nekik ez az igazság, akár nem; és/vagy
- tegyék félre a szűklátókörűséget, a babonákat, a mágikus gondolkodást és az impulzivitást.
A filozófiai érvelés tehát gyökerében arról szól, hogy diskurzusba bocsátkozunk – olyan diskurzusba, amely arra kéri a résztvevőket, hogy logikával érveljenek egy pont, egy gondolat, egy kérdés mellett. Meg kell tanulnod, hogyan vitatkozz filozófiai kérdésekről úgy, ahogyan a filozófusok teszik, ahogyan azt a Crash Course által készített “Hogyan érveljünk?” című videó mutatja be.
Az érvelés részei
Miből áll egy érv?
Nos, bármilyen egyszerűen és mégis furcsán hangzik, az érvek mondatokból állnak. Valójában egy bizonyos típusú mondatból, az úgynevezett tételből állnak.
A tétel olyan kijelentő mondat – vagy állítás -, amelynek igazságértéke van. Pontosabban, a tétel olyan mondat, amely olyan tényeket fejez ki, amelyek igazak vagy hamisak lehetnek. Például: “Ma kedd van” vagy “Ma nagyon meleg van”. Nos, lehet, hogy kedd van, így ez az állítás tehát tökéletesen igaz lenne. Senki sem vitatkozna vele. Ez az állítás tehát NEM állítás. Azonban egy olyan állítás, mint például: “Ma nagyon meleg van”, vitatható. Ma “nagyon” meleg van? Nos, ezen az állításon lehet vitatkozni, attól függően, hogy ki mennyire tolerálja a hőséget. Ami az egyik ember számára “nagyon meleg”, az lehet, hogy egy másik számára tökéletesen kellemes nap – és ezen a ponton vitatkozhatnánk.
Vannak olyan mondatok, amelyek nem mondatok?
Igen. A kérdések, parancsok, felkiáltások stb. mind olyan mondatfajták, amelyek nem tételek, mert nincs igazságértékük. Ilyen például a “Menj, nyisd ki az ajtót!” és a “Mi a mai nap?”
Az ilyen típusú mondatok kívül esnek a kritériumainkon.
A legtöbb állítás egy érvelésben tipikusan tényeket állít, vagy olyan információkat közöl, amelyek alátámasztják a felállított állítást. Ezeket a tételeket premisszáknak nevezzük – egy tétel egy következtetés indokául szolgál. A következő állítás egy példa erre: “
A megfogalmazott állítás az érvelés konklúziójaként ismert – olyan tétel, amelyet egy sor premissza alátámaszt vagy maga után von.
Az érveknek mindig van egy konklúziójuk, de a premisszák száma eléggé eltérő lehet.
Az érvek típusai
A filozófusok az érvelés két nagy módszerét különböztetik meg: a deduktív és az induktív. A deduktív módszer az általánosabbtól a konkrét felé halad, míg az induktív módszer egy konkrét esetből jut el egy általánosabb következtetéshez.
| Deduktív érvek | Induktív érvek |
|---|---|
|
A deduktív érveknek vízállónak kell lenniük. Ahhoz, hogy egy deduktív érv jó (érvényes) legyen, teljesen lehetetlen, hogy mind a premisszái igazak, mind a konklúziója hamis legyen. Egy jó deduktív érv esetében ez egyszerűen nem történhet meg; a premisszák igazsága magával vonja a konklúzió igazságát. A deduktívan érvényes érv klasszikus példája:
Egyszerűen nem lehetséges, hogy 1 és 2 egyaránt igaz, 3 pedig hamis, tehát ez az érv deduktívan érvényes. |
Az induktív érveknek nem kell olyan szigorúnak lenniük, mint a deduktív érveknek ahhoz, hogy jó érvek legyenek. Egy példa egy erős induktív érvre:
Nem vagyunk 100%-ig biztosak abban, hogy a következtetés igaz, de a múltbeli eredmények alapján több mint valószínű, hogy a következtetés igaz. |
A fogoly dilemmája
Képzeljük el a következő forgatókönyvet:
Tanyát és Cinque-et letartóztatták a Hibernia Takarékpénztár kirablásáért, és külön elkülönítő cellákba helyezték őket. Mindkettőjüket jobban érdekli a személyes szabadságuk, mint a bűntársuk jóléte. Egy okos ügyész a következő ajánlatot teszi mindkettőjüknek. “Választhatnak, hogy vallomást tesznek vagy hallgatnak. Ha önök vallomást tesznek, a bűntársuk pedig hallgat, akkor minden vádat ejtek önök ellen, és a vallomásukat felhasználom arra, hogy a bűntársuk komoly büntetést kapjon. Hasonlóképpen, ha a bűntársa beismerő vallomást tesz, míg ön hallgat, ő (vagy ő) szabadon távozik, míg ön leül. Ha mindketten vallomást tesznek, két ítéletet kapok, de gondoskodom róla, hogy mindketten korai feltételes szabadlábra kerüljenek. Ha mindketten hallgatnak, meg kell elégednem a lőfegyver birtoklásáért járó jelképes büntetéssel. Ha be akarjátok vallani, hagyjatok egy üzenetet a börtönőrnél, mielőtt holnap reggel visszatérek.”
Te vagy Tanya – mit teszel?
Lépések:
- Magyarázd meg, mit választottál – és a döntésed okait.
- Feljegyezd elemzésedet a Filozófus Füzetedbe, a következő felszólítások segítségével.
- Hogyan igazoltad az érvelésedet?
- Milyen premisszákat állítottál fel?
- Milyen állításokat fogalmaztál meg?
- Deduktív vagy induktív voltak az érveid?
Logikai tévedések – Mik ezek, és hogyan kerüljük el őket
Egyszerűen fogalmazva, a logikai tévedés egy érvelési hiba.
Tegyük fel például, hogy az emberek vitatkozni próbálnak veled, és az álláspontjukat egy rossz érvelésre – nem információra, hanem érvelésre – alapozzák, más szóval arra, ahogyan az álláspontjukat állítják, vagy ahogyan megpróbálnak meggyőzni téged, hogy térj át az ő gondolkodásmódjukra.
Például: Két nap múlva hatalmas matematika félévközi vizsga lesz. Aggódsz, hogy meg fogsz bukni, és elrontod az általános átlagodat – egy olyan átlagot, amelyet meg kell tartanod ahhoz, hogy bejuss a kívánt főiskolára. Miközben a büfében sétálgatsz, és azon töprengsz, hogyan rendezd át a napirendedet, hogy maximálisan felkészülhess, valaki az osztályból, akit alig ismersz, odahív egy asztalhoz. Kiderül, hogy az a bizonyos valaki kapott egy példányt a félévi dolgozatból, és felajánlja neked. Most hagyjuk az etikai kérdést (erre majd egy másik egységben visszatérünk). Te visszautasítod, mondván, hogy nem tartod helyesnek. Ez a személy erre vitatkozik veled, és tudni akarja, mi a nagy ügy – azt mondja neked: “Nézd, mindenki más is ezt csinálja, tehát nem mintha tényleg csalás lenne, ha mindannyiunknak ugyanaz az előnye.”
Ez egy példa a rossz érvelésre. Ez az osztálytárs azt használja, amit “a bandwagon fallacy” vagy “a sokak tekintélye” néven ismerünk. Megpróbál meggyőzni téged arról, hogy ha egy gondolat népszerű, vagy ha sokan hisznek benne, akkor biztosan igaza van.”
A logikai tévedések tehát nem az érvelés tartalmáról szólnak – ezt később tárgyaljuk -, hanem arról az érvelésről, amellyel az egyének igazolják, hogy miért gondolják, hogy igazuk van.
Formális és informális tévedések
A tévedéseket formális vagy informális kategóriákba sorolhatjuk.
| Formális tévedések | Informális tévedések |
|---|---|
| Korábban ebben a tevékenységben megállapítottuk, hogy a deduktív érveknek “vízhatlanoknak” kell lenniük – ami azt jelenti, hogy az érvet nem lehet vitatni vagy megkérdőjelezni. Ezért minden olyan deduktív érv, amely nem felel meg ennek a szabványnak, technikailag hibás, és így helytelen. Az ilyen érv logikai hibát követ el, és deduktív tévedésnek minősül. | A jó induktív érvek alátámasztják a következtetéseiket, de még ha a premisszáik igazak is, akkor ez nem bizonyítja 100%-os bizonyossággal, hogy a következtetéseik igazak. Ez azt jelenti, hogy minden induktív érv, még a jók is, deduktív hibásak. Tehát, hogy különbséget tegyünk a “jó” és a “rossz” érvek között, inkább “erős” és “gyenge” érvekről beszélünk. Az informális tévedésnek tehát inkább ahhoz van köze, hogy az érv mögötti kritikai gondolkodás “gyenge” vagy “erős” volt-e. |
Példák a logikai tévedésekre
Az alábbi táblázatban néhány olyan gyakori logikai tévedést mutatunk be, amelyekkel már találkozhattál. Ez a lista nem teljes körű, és a felsoroltak teljesebb leírásához és példákhoz saját magadnak kell kutatást végezned, de ez alapján képet kaphatsz arról, hogy ezek a tévedések milyen gyakran fordulnak elő érvelésekben.
A további segítségnyújtás érdekében a tévedéseket a tévedés oka alapján kategorizáltuk, például relevancia (definíció: Egyes logikai tévedéseket az okoz, hogy feltételezzük, hogy minden rész egyformán fontos, és mivel néhány rész fontos és igaz, minden résznek fontosnak és igaznak kell lennie.), kétértelműség (definíció: A logikai tévedést okozhatja az egyértelműség hiánya vagy a szavak félreértése.) vagy feltételezés (definíció: Bizonyítás nélküli igazság feltételezése okozhat logikai tévedést.).
LogikaiTévedések
Hosszú leírás
A logikai tévedések meghatározása és gyógyítása
A logikai tévedés megértéséhez gyakran szükséges annak dekonstruálása: ez azt jelenti, hogy szétszedjük és rámutatunk a logikai vagy érvelési hibára.
Ezért a feladatért a következő lépéseket kell végrehajtanod:
- Keresd meg a logikai tévedés egy példáját a modern médiában – ez lehet reklám, komédia, karikatúra, képregény, képregény, politika stb.
- Írd le és magyarázd el, hogyan van jelen a logikai tévedés a példádban.
- Magyarázd el, hogyan “gyógyítanád” a logikai tévedést azzal, hogyan nézne ki helyette egy logikus és ésszerű érv. Például:
Bandwagon fallacy: Egy érv csak azért vonzó, mert egyre népszerűbb. Például arra kérik, hogy egy érvet a csoportnyomás alapján fogadjon el.
Példa:
Korrekció: Nem valószínű, hogy “mindenki” ugyanannak a csapatnak szurkol. Ha más csapatot részesítesz előnyben, ne hagyd, hogy mások rákényszerítsenek, hogy az ő módszereik szerint cselekedj vagy gondolkodj, mert döntő fontosságú, hogy az ember saját magának gondolkodjon.