Abstract
Vizsgálatot végeztünk több szén és hidrogén reakciójáról 40 atm nyomáson és 650-870 °C hőmérséklet-tartományban. Megvizsgálták a teljes nyomás és a hidrogén parciális nyomásának hatását, és a metánképződés sebessége egy adott szén esetében a következőképpen fejezhető ki: sebesség= kpH2. A log k értékek 1/T-vel szemben ábrázolva egyenes vonalat adnak, és a “látszólagos” aktiválási energia körülbelül 30 kcal mol-1 . A k állandó értéke egy adott reakcióhőmérsékletre a szén oxigéntartalmától függ, amely viszont a szén előállítási hőmérsékletétől függ. Az oxigént nem tartalmazó szénhidrogének esetében a metán sebessége nulla, Úgy tűnik, hogy az oxigén legalább kétféle aktív centrumhoz kapcsolódik. Az egyik típus, amely laktonszerkezetűnek tekinthető, felelős a metán és a víz kezdeti gyors fejlődéséért, és a hidrogénezés első néhány percében megsemmisül. A másik centrum, amely a metán lassú, állandó fejlődéséért felelős, úgy tűnik, hogy olyan szerkezetekhez kapcsolódik, mint a kromén vagy a benzpirán, amelyek aktiválják a szénkristály bizonyos helyeit. Sem a gőz, sem a szén-dioxid nem aktiválja a szenet a metánképződéshez.