A kalciumcsatorna-blokkolókat széles körben alkalmazzák a magas vérnyomás és az angina pectoris hatékony kezelésére. Számos vizsgálat vetett fel kérdéseket biztonságosságukkal kapcsolatban, azt sugallva, hogy a kalciumcsatorna-blokkolók növelhetik a szívinfarktus (MI) és a halálozás arányát, különösen szívbetegségben szenvedő betegeknél. E tanulmányok áttekintése súlyos módszertani hiányosságokat tárt fel, vagy csak rövid hatású, gyakran nagy dózisú vagy nem megfelelően alkalmazott gyógyszerekre korlátozódott. Az egyik tanulmány csak a rövid hatású nifedipinre vonatkozó régi adatokon alapult, amely soha nem volt javallott olyan betegek esetében, akik MI-t vagy instabil anginát szenvedtek. A rövid hatású verapamil, diltiazem és nifedipin eset-kontroll vizsgálata azt sugallta, hogy a kalciumcsatorna-blokkolókkal kezelt betegeknél a megnövekedett MI-arányt összezavarta a cukorbetegség és a már meglévő szívbetegség magasabb aránya. Egy harmadik vizsgálat csak a rövid hatású nifedipint szedő betegek esetében számolt be szignifikánsan csökkent túlélésről; a legtöbb bejelentett esetben a vérnyomást nem szabályozták. Míg ezek a vizsgálatok felhívják a figyelmet a rövid hatású kalciumcsatorna-blokkolók korlátaira és az olyan mellékhatások, mint a neurohormonális stimuláció figyelembevételének szükségességére, számos újabb, jobban kontrollált vizsgálat nem igazolta a kalciumcsatorna-blokkolók fokozott kockázatát, ha azokat megfelelően alkalmazzák. A kalciumcsatorna-blokkolókat továbbra is első vonalbeli terápiának kell tekinteni megfelelően kiválasztott magas vérnyomásban vagy anginában szenvedő betegeknél.