Top 10 trükkös tudományos kérdés: Biológia

Top tíz kérdés

A biológiát tanítva az ember nagyszerű, trükkös természettudományos kérdésekkel találkozik – a Miért kék az ég? és a Miért lesz a héliumtól vicces a hangod? a két leggyakoribb.

A diákjaimnak igyekszem megtanítani, hogy a tudomány nem annyira a válaszok megszerzéséről, mint inkább a kérdések feltevéséről szól. Ez a csomópont a 10 legjobb biológia kérdést tartalmazza, amelyeket a diákjaim az elmúlt év biológia óráin feltettek nekem. Korunk néhány égető kérdését fogjuk megvizsgálni:

• Mi az agyfagyás?
• Miért leszünk foltosak?
• Miért szédülünk?

Az idő előrehaladtával minden téma kap egy linket egy olyan hubhoz, amely sokkal mélyebben kifejti a témát. Tehát dőljetek hátra, és élvezzétek ezt az utazást a 10 legtrükkösebb biológia-tudományi kérdésemen keresztül.

Mi az ‘agyfagyás?’

A fenopalatinus ganglioneuralgia (vagy “agyfagyás”) a migrénhez hasonló fájdalmas állapot, amely a szervezet hideg hőmérsékletre adott természetes reakciója miatt alakul ki.

A hidegben a szervezet egy sor változáson megy keresztül, amelyek célja a hőveszteség megakadályozása. Az egyik ilyen alkalmazkodás a bőr felszínéhez közeli erek összeszűkülése (érösszehúzódás). Mivel kevesebb vér áramlik a bőröd közelében, kevesebb hő távozik a környezetedbe, és hosszabb ideig maradsz melegebb.

Ha valami nagyon hideg dolog éri a szád hátulját, a szájpadlásodban lévő erek gyorsan összeszűkülnek. Amikor lenyeled, a hideg elmúlik, és ugyanezek az erek gyorsan visszatágulnak eredeti méretükre. Mindez teljesen normális fiziológiai reakció a hidegre.

A fájdalmat az okozza, hogy a trigeminális ideg – egy fő arcideg, amely nagyon közel helyezkedik el a szájpadláshoz – félreértelmezi ezt a szűkületet/tágulást. A fájdalom látszólag a homlokából ered, mivel a trigeminális ideg (az ábrán látható)

Hogyan hatnak a fájdalomcsillapítók?

A fájdalmat egy meghatározott jelnek a gerincvelőn keresztül az agyba történő továbbítása miatt érzékeljük. A fájdalomcsillapító gyógyszerek úgy hatnak, hogy megakadályozzák, hogy ez a “fájdalomjel” eljusson az agyba. A fájdalomcsillapítóknak két fő típusa van, amelyeket általában használnak: az “aszpirin típusú gyógyszerek” és a “narkotikus gyógyszerek.”

Az aszpirin típusú fájdalomcsillapítók blokkolják a szervezet prosztaglandinjait – a fájdalomért és a duzzanatért felelős molekulákat. A prosztaglandinok blokkolása blokkolja a jelet a fájdalom forrásánál, valamint csökkenti a duzzanatot.

A narkotikus típusú gyógyszerek blokkolják a fájdalomüzeneteket a gerincvelőben és az agyban, és általában sokkal súlyosabb fájdalomcsillapításra használják.

A fájdalomcsillapítók mindkét csoportja számos altípusból áll, amelyek mindegyike kissé eltérő hatásmóddal rendelkezik. Ez lehetővé teheti bizonyos fájdalomcsillapító gyógyszerek biztonságos kombinálását.

Fájdalomcsillapító típusok

Mi az a pattanás, pattanás és kelés?

Férfi vagy nő, a pattanások, pattanások és akné mind a tesztoszteron hormonra való érzékenységnek köszönhető. Ez a hormon kiválthatja a faggyú túltermelését – egy olajos anyag, amely vízállóvá teszi a hajat és a bőrt. Ha a faggyú megreked, az foltok kialakulásához vezethet.

A bőrünk olyan, mint egy futószalag, amely folyamatosan megújul. Miközben a bőr legalsó rétegeiben (a dermiszben) új sejtek termelődnek, a régi sejtek levedlenek a felszínről. Ha ezek közül az elhalt hámsejtek közül néhány történetesen elzár egy pórust, a faggyú felhalmozódhat a szőrtüszőben.

• A mitesszerek akkor keletkeznek, ha az elzáródás a szufrázs közelében van. A felgyülemlett faggyú reakcióba léphet a levegő oxigénjével, és feketévé válik (hasonló folyamat, mint amikor az alma megbarnul). A szakkifejezés “nyitott komedó.”
• A fehér mitesszerek a bőrréteg alatt keletkeznek. Ez megakadályozza, hogy a faggyú reakcióba lépjen a levegővel, és így fehér marad. A fehérfejűek “zárt komedók”
• A vörös pattanások fertőzés következményei. A megrekedt faggyú ideális táptalajt biztosít a baktériumoknak, amelyek elszaporodhatnak, és gyulladt pustulát okozhatnak.

Nincs bizonyíték arra, hogy az étrend befolyásolja az aknét, mivel azt a tesztoszteron jelenléte okozza. Ez megmagyarázza azt is, hogy miért alakul ki pattanás a tizenéveseknél és a terhes nőknél – mindkét csoportnál fennáll a hormonális egyensúlyhiány.

Miért dübörög a gyomrunk?

Az éhséggel járó klasszikus dübörgésnek kevésbé a gyomorhoz, mint inkább a vastagbélhez van köze. A korgó gyomor a folyadék és a gázok kombinációja, valamint egy kis tér.”

A táplálék nem a gravitáció hatására mozog lefelé az emésztőrendszerünkben – ha ez így lenne, az űrhajósok nem élnének túl az űrben. Ehelyett a bélfal izomösszehúzódásai, az úgynevezett perisztaltika egyszerre kavarja fel az ételt és mozgatja azt a rendszeren keresztül. Ezek az izomösszehúzódások végigvonulnak az emésztőrendszeren, a nyelőcsőtől a gyomoron át a belekig, majd a másik végén kifelé.

Amikor a levegő beszorul a vékonybél ráncaiba és kanyarulataiba, az ott lötyögő folyadék morajlást okozhat – amit a vékonybél szűk tere felerősít. A korgó pocakot azért társítjuk az éhséggel, mert a korgás annál hangosabb, minél kevesebb táplálék van a bélben.

Mi a csuklás?

Egy tartósan trükkös biológiai kérdés, a tényleges csuklás a rekeszizom – a légzésünkért felelős szerv – erős összehúzódása. Közvetlenül az összehúzódás után elkezdünk belélegezni, aminek hatására a glottis (a légcső és a nyelőcső közötti elválasztó fal) lezárja a légcsövet, és ez okozza a “csuklás” hangot.

De mi váltja ki? A csuklásnak valójában több mint 100 fiziológiai oka van! A leggyakoribb okok:

1. Savtúltengés
2. A mellkasi idegek irritációja
3. A frenikus ideg (a rekeszizmot irányító ideg)

A röntgensugarak biztonságosak?

Tudta, hogy az ágyból való kiesés évente 450 ember halálát okozza az USA-ban? A hangyák további 30 életet követelnek, az automaták pedig körülbelül 13 embert ölnek meg; a biztonság relatív fogalom.

A röntgensugár a nagy energiájú sugárzás egy formája, amelynek hullámhossza körülbelül 10 000-szer rövidebb, mint a látható fényé. A röntgensugárzás veszélye az, hogy elektronokat lökhet ki az atomokból, ionokat hozva létre; ezért nevezik a röntgensugárzást “ionizáló sugárzásnak”. Az ionok sokkal reaktívabbak, mint az atomok, és szétlőhetik a testet, károsítva olyan fontos molekulákat, mint a DNS. Ez mutációt vagy akár rákot is okozhat, ha a dózis elég nagy.

De ez a kulcs – “ha a dózis elég nagy”. A röntgenfelvétel során a szervezetünket érő sugárzás növekedése megegyezik azzal a többletsugárzással, amelynek egy transzatlanti repülőút során vagyunk kitéve. Az orvosi röntgen ma már nagyon biztonságos (a technikus nagyobb veszélynek van kitéve, mint Ön a lehetséges sugárzás gyakorisága miatt), és sokkal biztonságosabb, mintha minden alkalommal felvágnák, amikor az orvosnak bele kell néznie Önbe.”

Hogyan lélegzik a hal a víz alatt?

A halak nem “lélegeznek” a víz alatt, de a gázcsere néven ismert folyamat során mégis oxigént kell felvenniük és eltávolítaniuk.

A halak kopoltyúi egy ívből állnak, amely lamellákkal – apró, vérerekkel bélelt lemezekkel – bélelt fonalakra oszlik. Ez teszi a kopoltyúkat rendkívül vérgazdaggá, ami élénkvörös színt ad. Minél aktívabb egy hal, annál több oxigénre van szüksége, ezért annál több lamellája van.

A hal diffúzióval nyeri ki a vízből a szükséges oxigént. A víz a szájába áramlik, és a kopoltyúkon keresztül és azokon keresztül áramlik. A víz a vérhez képest magas oxigénkoncentrációt tartalmaz, ami miatt az oxigén a vérbe diffundál (a szén-dioxid ennek az ellenkezője – magas koncentráció a vérben, alacsony a vízben, ezért diffundál ki). A halaknak “ellenáramú áramlási rendszert” kell fenntartaniuk, mivel a diffúzió csak akkor működik, ha a vérben kevesebb oxigén van, mint a vízben.

Miért szédülünk?

A szédülést az okozza, amikor az agy különböző érzékelőktől egymásnak ellentmondó jeleket kap.

A vestibuláris rendszer a belső fülünkben található folyadékkal töltött csatornák bonyolult hálózata, amely a gravitáció és a mozgás érzékeléséért felelős. Amikor pörgünk, a félkörcsatornában lévő folyadékot pörgésre késztetjük. Ha hirtelen megállunk, a szemünk és más érzékszerveink azonnal jelzést küldenek az agynak, hogy a testünk megállt a mozgásban. A vestibuláris rendszerünkben lévő folyadék azonban tovább forog, és így azt a jelet küldi az agynak, hogy a fejünk mozog.

A “szédülés” érzése e két jel közötti konfliktus miatt következik be. Az agy mindkét jelet igaznak fogadja el, és így úgy dönt, hogy a fej forog, míg a test mozdulatlan.

Mi az a neuron?

A neuronok olyan speciális sejttípusok, amelyek nagy sebességgel továbbítják az információt a testünkben. Ők testünk információs autópályája, és az elektromos áramkörhöz hasonlóan működnek. Ezek a magasan specializált sejtek számos alkalmazkodást mutatnak, amelyek segítik őket munkájuk elvégzésében:

• Dendritek: növelik az idegsejt felületét, hogy maximalizálják a lehetséges szinaptikus kapcsolatok számát.
• Myelinhüvely: egy zsírszövet, amely az elektromos vezeték szigeteléséhez hasonlóan szigeteli az ideget.
• Ranvier-csomópontok: rések a mielinben, amelyek lehetővé teszik, hogy a jel csomópontról csomópontra “ugorjon”, növelve az átvitel sebességét.

Nyilvánvalónak kell lennie, hogy az idegsejtek nem működnek elszigetelten – sok kell ahhoz, hogy egy jelet eljuttassanak a célállomásig. Minél többször késztetünk egy sorozatot vagy neuronok gyűjteményét tüzelésre, annál könnyebben és könnyebben ismétlődik ugyanaz a minta: ez a tanulás alapja.

Mi az a libabőr?

Egy újabb rendkívül népszerű biológia kérdés! A libabőr egy maradvány őseink szőrös korából… és ma már szinte használhatatlan. Ennek a fiziológiai reakciónak az elmélete kettős:

Először is, a levegő rossz hővezető. Amikor hideg volt, őseink felborzolták a bundájukat, így csapdába ejtve a levegőt és csökkentve a hőveszteséget. A videón látható, hogyan emelkedik fel a szőrzetünk.

Másrészt, sok emlős felborzolja a bundáját, hogy nagyobbnak és félelmetesebbnek tűnjön, amikor fenyegetve van, vagy párzási rituálék során mutogatja magát. Ezért leszünk libabőrösek, ha megijedünk.

Biológia tanítása

• Biológia tanítása & Tanulási források. Oktatási cikkek, rajzok, kísérletek & PowerPo
  Biológia & genetika tanítása & tanulási források D G Mackean tollából. Egy hatalmas gyűjtemény
• The Biology Corner
  A biology resource site for teachers and students

jese on June 25, 2020:

i was fatique i am relieved

moses on May 02, 2020:

biológia jobbá teszi az életet

dharshana on April 30, 2020:

the questions and answers were awsome

Amber Niaz on April 13, 2020:

Ez a kérdés információt ad nekünk, és szeretem

laquesha gillars on March 02, 2020:

nagyon szép és informatív kérdések . they give out perfict information may god bless you all im already about to ccatch the holy ghost

Radhashyam patra on February 02, 2020:

Helpfull for biology students

Mp Sai Kumar on December 17, 2019:

Good.

Shindimba Fredriek on August 09, 2019:

very informative, and easy to understand.

Leon on July 29, 2019:

Nagyszerű munka!

hina on July 13, 2019:

Nagyon informatív

philipo on March 28, 2019:

nagyszerű munka

marvellous on January 06, 2019:

szép kérdések

Rizgallah on March 25, 2018:

Köszönöm az információt

nirmohi joshi on March 05, 2018:

igazán nagyon informatív és érdekes…… nagyszerű munkát végzett valaha….

MR.HACKER on February 25, 2018:

JÓ VAN

Momina on November 15, 2017:

Bámulatos kérdések tényleg zseni vagy

sobia on October 16, 2017:

Interstng

Sana on September 24, 2017:

Ez jó

Shivam Udhan on September 24, 2017:

Really great information…

Köszönöm szépen..

Sky on September 12, 2017:

Thank u for sharing

Good bye

Kiley on April 24, 2017:

wow! you’ve done great job. Ezekre a kérdésekre nehéz válaszolni, de, te tudományos módon rendezed. Nagyszerű munka. Én is annyi időt szánok a tudományra, amennyit csak tudok. Csodálatos!!!

S.asif on January 27, 2017:

Félelmetes

&segít a tanulásban

Maryam Amjid on August 08, 2016:

nagyon jó kérdés és a válaszuk nagyon jó és javítani is többet. BEST OF LUCK

Ana Maria Orantes from Miami Florida on September 15, 2014:

Hello miss TSSscienties. Tetszenek a kérdései. Az egyes testproblémák magyarázata jó. Köszönöm, hogy megosztja a tudását. Tudod miért látnak az emberek duplán. Tetszik a csomópontod. Fantasztikus hölgy vagy.

Amanda Littlejohn on 2013. március 01:

Oooo, milyen szép olvasmány volt! Néhány nagyszerű kérdés igazán jól megválaszolva úgy, hogy még a bonyolult tudományt is könnyen érthetővé teszi. Egyértelműen nagy tehetséged van a biológiai fogalmak és folyamatok közvetítéséhez.

Az is tetszik, ahogyan azzal kezded, hogy a tudomány inkább a kérdések feltevéséről szól, mint a válaszok megtalálásáról. Annyira egyetértek veled – és nem csak a tudományban, hanem az egész oktatásban, sőt talán még magában az életben is!

Az a benyomásom, hogy tanár vagy? Remélem, a diákjaid rájönnek, milyen jó tanárral van dolguk.

Patricia Scott Észak-Közép-Floridából 2012. augusztus 23-án:

A tudomány a felfedezések soha véget nem érő forrása. Szeretem az ilyen tudományos bejegyzéseket olvasni és újraolvasni. Ez egy szórakoztató kérdéssorozat lenne, amit a gyerekeknek adhatnánk “kihívásként”. Köszönöm, hogy megosztottad ezt. Visszajövök, hogy még több írásodat elolvassam.

Még egy kérdés, amit hozzátehetnél…miért fagyasztanak vissza?

Megszúrva és megszavazva

Rhys Baker (szerző) from Peterborough, UK on May 12, 2012:

@Robin: That’s great! Minél jobban tudjuk táplálni a kíváncsi természetet, annál jobb! Remélem, érdekesnek találja 🙂

Robin Edmondson San Franciscóból 2012. május 09-én:

Imádom az összes tudományos hubodat; nagy rajongód vagyok. Ezt fel fogom olvasni a harmadikosunknak, mivel mindig ilyen kérdéseket tesz fel!

Rhys Baker (szerző) from Peterborough, UK on May 07, 2012:

@TDAPharm: Örülök, hogy tetszett a hub. Ami a gyógyszerek pontos kategorizálását illeti, ez csak egy általános hub, és nem a szakértők számára készült. Ahhoz, hogy egy újabb kategóriát tudjak indokolni, bele kellene mennem a különböző gyógyszerek farmakodinamikájába. A szövegben megemlítettem, hogy a két tág kategóriába tartozó különböző gyógyszerek különböző módon hatnak 🙂

TDAPharm from Massachusetts on May 07, 2012:

A hub tetszik, ezek mindig érdekes témák! Csak egy dolog, a paracetamolt/acetaminofent nem dobnám az aszpirin alá. Bár mindkettő az arachadonsav útvonalon hat a fájdalomcsillapításra, de specifikus helyeket céloz meg. Ráadásul a farmakológia is más, és mint ilyen, csak fájdalomcsillapítóként és lázcsillapítóként szolgál, míg az NSAID-ok gyulladáscsökkentő tulajdonságai hiányoznak. Végül, ezek az Ön által említett szerek a nociceptív fájdalmat kezelik, és nem a neuropátiás fájdalom fő támaszai. Elnézést, hogy ragaszkodom hozzá, csak valami olyasmi, ami felkeltette a figyelmemet. Azonban ismét jó hub, és tetszik az agyfagyasztó rész!

Rhys Baker (szerző) from Peterborough, UK on May 07, 2012:

Örülök, hogy tetszett, Mmargie! Köszönöm a megosztást – remélhetőleg a követőid is ugyanúgy élvezni fogják 🙂

Mmargie1966 from Gainesville, GA on May 07, 2012:

Excellent! Shared this one 🙂

Rhys Baker (szerző) from Peterborough, UK on May 07, 2012:

@cocopreme: Wow! Valóban nagy dicséret 🙂 Örülök, hogy érdekesnek és magával ragadónak találtad a hubomat

Candace Bacon from Far, far away on May 06, 2012:

A biológia sosem volt a kedvenc tudományos témám, de te érdekes és magával ragadó módon mutatod be. Világos és könnyen érthető. Arra késztetsz, hogy többet tudjak meg arról, hogyan működik a testünk. Great hub!

Rhys Baker (szerző) from Peterborough, UK on May 06, 2012:

@Melovy and Horatio: 2012. május 06-án:

Horatio Plot from Bedfordshire, England. on May 06, 2012:

Gosh. Nagyszerű hub. Kitűnő infók minden korosztály számára.

Yvonne Spence Angliából 2012. május 06-án:

Egy nagyon érdekes hub, amit már látom, hogy a közeljövőben a gyerekeim felé fogok irányítani, mert biztos vagyok benne, hogy ők is élvezni fogják.

Rhys Baker (szerző) Peterborough-ból, Angliából 2012. május 06-án:

Ez fantasztikus! Gotta love it when the ads sync up that well 🙂

Life Under Construction from Neverland on May 06, 2012:

Excellent hub packed with useful information. Egyébként van itt egy jéggel összetört ízesített ital, a Slurpee. Imádom a reklámokat, amelyek azt mondták: “Akarsz egy kis agyfagyasztást?

Rhys Baker (szerző) from Peterborough, UK on May 06, 2012:

Köszönöm mindenkinek a remek hozzászólásokat – örülök, hogy tetszett. Ha felkeltettem az érdeklődéseteket a biológia akár csak egy aspektusával kapcsolatban, akkor elvégeztem a munkámat

🙂

alliemacb Skóciából on May 06, 2012:

Brilliáns. Fogalmam sem volt róla, hogy van szakkifejezés az agyfagyásra. Amikor fiatal voltam, álmodoztam magam végig a biológia órán. Most már bárcsak odafigyeltem volna, mert egyszerűen lenyűgöző. Voted up and awesome.

Amy Gillie from Indiana on May 05, 2012:

This is fabulous! Néhány kérdés, ami szerintem a legtöbb emberben felmerül, még ha soha nem is tették fel. Megosztom ezt és felszavaztam!

Dan Reed on May 05, 2012:

Wow! Ez félelmetes és nagyon érdekes. Imádom az ilyen dolgokat. Köszi a plusz ráncokat az agyamba! Voted UP! és érdekes!

Nettlemere from Burnley, Lancashire, UK on May 05, 2012:

Ez egy nagyszerű csomópont – igazán könnyen érthető, de tele van szilárd információkkal.

Marcy Goodfleisch from Planet Earth on May 05, 2012:

Ezek olyan érdekes tények, amelyeket tudni kell! Mindent tömören és érthetően magyaráztál el – nagyon élveztem az egész csomópontot, minden szempontból. Szerintem az emberek élvezettel fogják megtudni a válaszokat ezekre a kérdésekre. Voted up, hasznos és érdekes.

Robie Benve from Ohio on May 05, 2012:

Nagyszerű kérdések és okosan megválaszolva! Még akkor is, ha most már viszket a kíváncsiság, hogy hogyan hal meg az a 30 ember évente a hangyák miatt…

Nagyszerű munka!

Liz Elias from Oakley, CA on May 05, 2012:

Nagyon jól sikerült, valóban! Mindig is lenyűgözött az élettan tanulmányozása. Középiskolában ez volt a kedvenc tantárgyam, míg a főiskolán a geológia. A geológiát tettem be a szavazásodba, mivel a fiziológia nem szerepelt benne, de valójában ez egy feldobás – mindkettő továbbra is érdekel.

Felszavaztam, hasznos, érdekes és megosztott.

Nare Gevorgyan on May 05, 2012:

Kiváló! Ilyen alapos kutatás és világos magyarázatok. Nagyszerű munka!