Ha Ön rajong a görög mitológiáért, akkor tudja, hogy az elbeszélt történetek nem kevesebbek, mint “rendkívül bonyolultak”, és egy pontig kissé kuszák. Az érintett istenek nem csak becsapják és beleavatkoznak az emberi alattvalóikba (a görög isteneket egykor “beleavatkozó istenek”-ként emlegették), hanem bonyolult vérfertőző kapcsolatuk is van nagyjából mindenkivel. Ezért nem lesz meglepő, hogy Trója története sem világosabb, sem egyenes.”
Szóval, Trója egy valós hely volt? Ha igen, Görögország része volt, és valóban megtörtént a trójai háború? Ma már tényszerű válaszokat kapunk többek között ezekre a kérdésekre, míg másokat továbbra is a mitológia homálya borít.
Trója valóságos volt?
Igen, Trója valóságos hely volt. Azonban nincs bizonyíték arra, hogy mindaz, ami a Brad Pitt, Eric Bana, Diane Kruger és Orlando Bloom főszereplésével készült “Trója” című filmben történt, valóban megtörtént, annak ellenére, hogy a film és sok más hasonló film szorosan követte Homérosz Iliászában elmesélt történeteket.
A régészeknek, pontosabban egy Heinrich Schliemann nevű német üzletemberből lett régésznek köszönhetően ma már tudjuk, hogy Trója valós hely volt, és Törökország északnyugati partjainál található. A helyet ma Hisarliknak hívják. Az 1860-as években Schliemann egy ókori város romjait tárta fel, amelyeken látszott, hogy tűzvész pusztította el őket.
A Homérosz Iliászában talált földrajzi nyomokat követte. Amikor a törökországi Anatóliában, egy Hisarlik nevű dombon végzett ásatások során hatalmas városfalakat fedezett fel, meggyőződése lett, hogy megtalálta Trója ókori városát.
A Cincinnati Egyetem és Tubingen más csapatai által 1988-ban végzett további ásatásokon a régészek olyan nyílhegyeket találtak, amelyek egészen a 12. századig nyúltak vissza. Olyan emberi maradványokat is találtak, amelyek úgy tűntek, mintha tűzvész pusztította volna el őket, ami összhangban állt a mítosszal.
Aztán tíz évig tartó alapos régészeti munka következett ugyanebben a térségben olyan csúcstechnológiás módszerekkel, mint a mágneses képalkotó vizsgálatok. Az ENSZ azonnal Trójának és a világörökség részévé nyilvánította a területet.
A trójai legenda
A Trója nevet valószínűleg az epikus trójai háború miatt ismered, amely állítólag tíz évig tartott. A háborúról szóló legkorábbi beszámolók Homérosz Iliászában találhatók; ő egy nagyhatalmú történetíró volt, aki néhány évszázaddal a háború lezajlása után élt. Az Iliász szerint Homérosz története a trójai háború tizedik évében játszódik.
A történet szerint: Trója hatalmas ország volt, amellyel a legtöbb város és nemzet üzletet akart kötni. A város bevehetetlen volt az azt körülvevő hatalmas falaknak és egy ádáz hadseregnek köszönhetően, amelyet Hektór, Trója trónörököse és hihetetlen harcos és hadvezér vezetett. Egy spártai diplomáciai küldetés során Párisz, Hektór öccse beleszeretett Helénába, egy spártai királynőbe, aki abban az időben Menelaosz felesége volt, aki Spárta királya és Agamemnón, Mükéné (Görögország) királyának testvére volt.
Mások szerint Párisz elrabolta a spártai Helénát, akit a világ legszebb nőjeként ismertek, és hazavitte magával Trójába. Mások szerint a nő önként hagyta el Menelaoszt, és Párissal ment, aki feleségül vette és “Trója Helénájává” tette. Akárhogy is, Menelaosz elment a bátyjához, Agamemnónhoz, hogy segítsen neki megtámadni Tróját és visszaszerezni a nőjét. Így kezdődött a trójai háború.
A háború egy évtizeden át dúlt. Patthelyzet alakult ki, a görögök nem tudták lerombolni a várost, a trójaiak pedig nem tudták a görögöket visszaszorítani a tengerbe. Senki sem tudja, meddig maradt volna patthelyzet, ha a görögök nem találják ki a “trójai faló” zseniális ötletét.”
A tényleges Trója városának eredete
Hisarlik ma Törökországhoz tartozik, nem Görögországhoz. A legenda szerint azonban az egész terület (Törökország északnyugati részén) egykor a Görög Királysághoz tartozott. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Trója városa i.e. 3000 körül kezdődően közel 4000 éven át lakott volt.
A Trójával kapcsolatban az a helyzet, hogy nem egyetlen városról van szó. Valahányszor egy változat elpusztult, köszönhetően a sok háborúnak, ami abban az időben zajlott, egy másik épült a lerombolt változat tetejére. Ezért van kb. 10 Trója, ami egymáson fekszik. A régészek azt mondják, hogy mélyen a földbe kell ásniuk, hogy megtalálják Trója első részletét, amely feltételezésük szerint egy kisváros volt, amelyet egy rögtönzött védőfal védett. A trójaiak minden egyes pusztulással egyre jobban építették a védőfalakat.
Homérosz Trója
Trójának Homérosz Iliászában szereplő változata a feltételezések szerint Kr. e. 1700 és Kr. e. 1190 körül létezett, és félelmetes védelemmel rendelkezett, ezért az évtizedes sikertelen ostrom. Akár 30 láb magas falakkal is rendelkezett, amelyekbe őrtornyokat építettek.
A város pontos mérete a mai napig vitatott. Manfred Korfmann, a helyszín ásatásait vezető régész szerint az ásatásokon végzett munka alapján a város nagyjából 30 hektáros (74 hektár) volt. Vannak arra utaló jelek, hogy a Homérosz Iliászában szereplő Trójának hatalmas lakónegyed volt a fellegvár alatt. Ez a citadella páratlan volt a térségben.
A probléma az, hogy a régészek nem tudnak megegyezni abban, hogyan pusztult el a város. Míg Homérosz Iliászában az áll, hogy a görögök gyújtották fel, addig vannak olyan régészeti leletek, amelyek szerint a városfalak repedéseit egy földrengés okozta i.e. 1300 körül.
Szóval Trója egy valós hely volt? Igen. Görögországban van? Nem, Északnyugat-Törökországban van, ami a múltban valamikor Görögországhoz tartozhatott. Homérosz Iliász és a trójai háború valós? Talán soha nem tudjuk meg.