A toxikus anyagokkal való érintkezés a szájnyálkahártya traumás fekélyének ritka, de potenciálisan súlyos oka. A toxikus anyagoknak való emberi expozíciót a nem szándékos (véletlen), a szándékos (saját maga által okozott) és az egyéb expozíciók közé sorolhatjuk5. A szájüregi kémiai égésekkel összefüggésbe hozható anyagok közé tartoznak a fogorvosok által gyakran használt fogászati anyagok, a helyi vagy szisztémás betegségek kezelésére használt gyógyszerek, a szabadidős drogok és a nem gyógyszerészeti anyagok.
A vegyi anyagok okozta szájnyálkahártya-károsodás gyakran a klinikusok fogászati eljárások során elkövetett, nem szándékos terápiás hibájának eredménye, mivel a fogászati anyagok széles köre okozhat nyálkahártya-károsodást6,7,8,9,10,11,12,13,14,15,16,17,18,19,20,21,22,23 (1. táblázat). A fogászati helyreállító anyagok, az antiszeptikus készítmények és az endodontiai termékek a leggyakoribb maró hatású anyagok közé tartoznak, amelyeket a fogorvosok naponta használnak a rutinszerű fogászati kezelések során. A fogászati anyagok közül a folyadékok okoznak a legnagyobb valószínűséggel kémiai szájüregi égési sérüléseket, mivel nehezen manipulálhatók.
A betegek által helytelenül alkalmazott gyógyszerek (pl. aszpirin és származékai) miatt elkövetett szándékos önhibás terápiás hiba meglehetősen gyakori.24,25,26,27,28,29,30,31,32,33 A legtöbb esetet az aszpirin és származékai okozzák, amikor szopogatják,25 gélként,26 szájvízként,27 porként28 vagy tablettaként alkalmazzák a fájó fog mellett a fájdalom csillapítására tett kísérlet során.29,30,31,32,33 Úgy tűnik, hogy e készítmények alacsony PH-értéke (3,5-5,0) a nyálkahártya károsodásának oka. Más gyógyszereket, például a klórpromazint, a promazint15 és az alendronátot34,35 kapcsolatba hozták a felső aerodigesztív traktus nyálkahártya-károsodásával, ha a gyógyszer felírásával és az orvos utasításaival ellentétesen használják.
A különböző nem gyógyszerészeti anyagok túlzott használata – a fertőtlenítőszerektől kezdve a háztartási és ipari termékekig – a szájnyálkahártya károsodásához vezethet. A szakember tanácsának kikérése nélküli önkezelés gyakori oka az önkárosításnak. Számos jelentés szól a vény nélkül kapható termékek szájnyálkahártyára gyakorolt káros hatásairól. Ezek széles körben elérhetőek, és a betegek gyakran használják őket a szájüregi és fogászati állapotok megelőzésére és/vagy kezelésére, a szájszagtól kezdve a kisebb fertőzések kezeléséig. A szájvizeket számos klinikai helyzetben használják, és a lakosság gyakran visszaél a szájnyálkahártya károsodásához vezet.36 Egyes kereskedelmi forgalomban kapható szájvizek, köztük a Listerine37 és a klórhexidin alapú szájvizek38 inkább az alkohol, az adalékanyagok és a tartósítószerek jelenlétének és koncentrációjának, mint magának a hatóanyagnak a toxikus hatásának következtében okozhatnak nyálkahártya-elváltozásokat.39,40.
A hidrogén-peroxid gyakran okoz kémiai égési sérüléseket a szájnyálkahártyán41 , ha szájöblítőként vagy vattapamacson keresztül hígítatlan 3%-os hidrogén-peroxid-oldatként42 vagy akár 1%-os koncentrációban használják.43,32
A nyálkahártya károsodásával összefüggésbe hozott egyéb anyagok közé tartozik a benzines akkumulátorsav,15 a Minard’s Liniment44 (kámfor 5,45%; ammónia 3,5% és terpentin 10,5% W/W), az ezüst-nitrát, az Arrack45 (fügéből desztillált erős 40%-os szesz) és a fenolt és alkoholt tartalmazó helyi érzéstelenítő gél46. A fogtisztító tabletták helytelen intraorális használata nyálkahártya-sérüléseket okozhat.47,48 A friss gyümölcsök és gyümölcslevek túlzott fogyasztása szintén káros lehet savas jellegük miatt.49,50 A fokhagymát és más gyógynövényeket évszázadok óta használják gyógyszerként. Bagan és munkatársai beszámoltak egy olyan esetről, amikor a szájüregi kémiai égési sérülést a bukkális előcsarnokban éjszakára alkalmazott zúzott fokhagyma okozta.51
A szándékos toxikus expozíció öngyilkossági kísérletekben ritka, de a legsúlyosabb következményekkel jár.5 Lúgos vagy savas kémiai anyagok lenyelése különböző sérüléseket okozhat az aerodigesztív traktusban, amelyek súlyossága az enyhétől a halálosig terjedhet.52
A szabadidős drogok is vezethetnek szájüregi elváltozásokhoz (1. táblázat). A kokaint gyakran alkalmazzák az ínyre vagy az alveoláris nyálkahártyára, hogy teszteljék a drog tisztaságát, és a klaszteres fejfájás fájdalmának enyhítésére is használható.2,3,4 Más szabadidős drogokról, például a metiléndioxi-metamfetaminról (MDMA)52 és az amfetaminról a kokainnal együtt53 is beszámoltak, mint a nyálkahártya kifekélyesedésének és parodontitisznek az orális alkalmazást követő okozóiról.
A kémiai irritáló anyagok különböző mechanizmusokon keresztül okoznak szájnyálkahártya-károsodást, például savas vagy lúgos jellegük révén közvetlen károsodást. A szerves és szervetlen savak hajlamosak a hám (szövet) fehérjéihez kötődni és denaturálni a sejtek fehérjéit, ami a sejtek koagulatív nekrózisához vezet, a koagulum pedig hajlamos korlátozni a sav behatolását. A lúgok feloldják a fehérjéket és a kollagént, ami a zsírszövet elszappanosodásához és liquefaktív nekrózishoz vezet. A szaponifikáció/liquefaktív nekrózis nem korlátozza a szövetek behatolását, így a lúgok nagyobb mértékű károsodást okozhatnak, mint a savak, lehetővé téve a vegyi anyag mélyebb behatolását. Hosszan tartó érintkezés esetén egyes szerek felszívódhatnak, és szisztémás hatásokat okozhatnak.26
Az októl függetlenül a kémiailag kiváltott traumás fekélyek klinikai jellemzői általában hasonlóak. Általában minél maróbb a szer és minél hosszabb az expozíció, annál nagyobb a szövetkárosodás.
A kémiailag kiváltott szájüregi fekélyek bármelyik szájnyálkahártya-területet érinthetik, de gyakrabban a száj- és a szájnyálkahártyát. A kémiai szájüregi égések súlyossága általában az enyhe és közepesen súlyos elváltozások között mozog, néha azonban életveszélyes károsodást és maradványokat eredményezhetnek.
A maró anyaggal való érintkezést követően a szájnyálkahártya és az íny azonnali erythemája és ödémája jelentkezik, később pedig az alapul szolgáló fekélyt fedő fehér nyálkahártya pszeudomembrán képződik. A fekély szabálytalan szélű és könnyen vérzik. Ha a nagy nyálmirigyek csatornanyílásai is érintettek, átmeneti obstruktív sialadenitis alakulhat ki.47 Az érintett helyek későbbi hegesedése tartós elzáródást, krónikus sialadenitist okozhat, és a mirigy sebészi eltávolítását teheti szükségessé.55
A kémiailag kiváltott szájüregi fekély diagnózisa általában a klinikai anamnézis és a tünetek alapján történik. A diagnózist nagyban segíti a lehetséges kórokozó és a fekély kialakulása közötti kronológiai egyezést bizonyító anamnézis.56 Az elváltozás és a perilesionalis szövetek szövettani vizsgálata ritkán indokolt, kivéve, ha nehéz megfelelő anamnézist szerezni (ez szándékosan nem egyértelmű vagy zavaros lehet), vagy ha rosszindulatúság vagy potenciális rosszindulatúság gyanúja áll fenn.45 A kémiailag kiváltott fekély szövettana jellemzően a hám fokális koagulatív nekrózisának területeit, fekélyesedést, intra- és extracelluláris ödémát és szubepithelialis akut gyulladásos infiltrátumot mutat.
A kémiai trauma következtében kialakult szájüregi fekély kezelése alapvetően a toxikus anyagok azonosítását és eltávolítását igényli. A legtöbb kémiai égési sérülést enyhe vagy mérsékelt szövetkárosodás jellemzi, amely hét-tizenöt napon belül hegesedés nélkül spontán gyógyul,57 így csak palliatív és tüneti kezelésre van szükség, mint például kíméletes lepedékszabályozásra és helyi érzéstelenítővel történő öblítésre.58 Súlyosabb szövetkárosodás esetén nem hatásos helyi kortikoszteroidok (pl. triamcinolon) karboximetilcellulóz védőanyagban hasznosak lehetnek.59 A bland diéta szintén előnyös lehet.57 Az erős marószereknek való kiterjedt expozíciót követően fellépő elváltozások helyi debridementet és antibiotikus kezelést igényelhetnek.15
.