Tudomány

Példák a poláris anyagokra:

– Víz (H2O)

– Ammónia (NH3)

– Hidrogén-szulfid (H2S)

Példák a nem poláris anyagokra:

– Metán (CH4)

– Szén-dioxid (CO2)

– Kétatomos gázok, mint az oxigéngáz (O2), hidrogéngáz (H2) vagy nitrogéngáz (N2)

A poláris anyagok olyan kovalens kötésű anyagok, amelyek részben pozitív és negatív töltéseket tartalmaznak. A töltések az elektronegativitáskülönbségek eredménye az a valószínűség, hogy egy atom vonzza a kötött elektronpárokat. Az elektronegativitáskülönbségek tartománya körülbelül 0,7 és 4,0 között van. Egyes periódusos táblázatok tartalmazzák az egyes atomok elektronegativitási értékeit. A kötést alkotó két atom közötti elektronegativitáskülönbség alapján meghatározható, hogy milyen típusú kötés jön létre a két atom között az alábbiak szerint.

– Elektronegativitáskülönbség 0,5-nél kisebb = nem poláris kovalens

– Elektronegativitás 0.5 – 1,6 = poláros kovalens

– 2,0 vagy nagyobb elektronegativitáskülönbség = ionos kötés

Megjegyezzük, hogy ha két atom közötti elektronegativitáskülönbség 0,5 és 1,6 közé esik, de a vegyületben szimmetria van, akkor az adott vegyület nem mutat polaritást. Ez az oka annak, hogy a szén-dioxid (CO2) nem tekinthető polárisnak.