A Tyrannosaurus rex – röviden T. rex – amellett, hogy az egyik legnagyobb ismert húsevő dinoszaurusz, az a dinoszaurusz, amely vitathatatlanul a legnagyobb médiafigyelmet kapta. Főszerepet játszott a “Jurassic Park” filmekben, és híres kiállítása van a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban.
A Tyrannosaurus rex név jelentése “a zsarnokgyíkok királya”: “A “tyranno” görögül zsarnokot, a “saurus” görögül gyíkot, a “rex” pedig latinul királyt jelent. 1905-ben Henry Fairfield Osborn, az Amerikai Természettudományi Múzeum akkori elnöke nevezte el Tyrannosaurus rexnek.
A T. rex a Tyrannosauroidea családba tartozó, hatalmas ragadozó dinoszauruszok családjába tartozott, kis karokkal és kétujjú kezekkel. A Tyrannosaurus mellett más Tyrannosauridák nemzetségek közé tartoznak az Albertosaurus, Alectrosaurus, Alioramus, Chingkankousaurus, Daspletosaurus, Eotyrannus, Gorgosaurus, Nanotyrannus (egy vitatott nemzetség, amely valójában egy serdülő T. rex), Prodeinodon, Tarbosaurus és Zhuchengtyrannus.
T. rex kövületek Észak-Amerika nyugati részén találhatók, Albertától Texasig. De lehetséges, hogy a T. rex egy Ázsiából behurcolt faj volt, a Scientific Reports-ban megjelent 2016-os tanulmány szerint. A T. rex csontvázának elemzése kimutatta, hogy a dinoszauruszkirály jobban hasonlít két ázsiai tirannoszauruszra, a Tarbosaurusra és a Zhuchengtyrannusra, mint az észak-amerikai tirannoszauruszokra – közölték a kutatók a Live Science-nek. Talán a paleoállat körülbelül 67 millió évvel ezelőtt kelt át, amikor az Ázsia és Észak-Amerika közötti tengerszoros visszahúzódott, mondták a kutatók.
A felfedezés azonban még előzetes, és más szakértők fenntartják, hogy a T. rex Észak-Amerikában fejlődött ki, mondták.
Egy impozáns alak
A valaha talált legnagyobb és legteljesebb T. rex-csontvázat felfedezője, Sue Hendrickson paleontológus után Sue-nak becézték. A Sue mérései arra utalnak, hogy a T. rex a valaha élt egyik legnagyobb húsevő dinoszaurusz volt, csípőnél (az állat legmagasabb pontja, mivel nem állt felegyenesedve) akár 4 méter magas és 12,3 méter hosszú is lehetett. A PLOS ONE folyóiratban 2011-ben közzétett, Sue-ról készült elemzés szerint a T. rex súlya elérte a 9 tonnát (kb. 8 160 kilogrammot).
A T. rexnek erős combjai és erőteljes farka volt, ami ellensúlyozta nagy fejét (Sue koponyája 5 láb, azaz 1,5 m hosszú), és lehetővé tette számára a gyors mozgást. A 2011-es tanulmány, amely a T. rex izomeloszlását és tömegközéppontját is modellezte, azt sugallja, hogy az óriás 10-25 mph (17-40 km/h) sebességgel futhatott, ahogy azt a korábbi tanulmányok becsülték.
A kétujjas alkarjai kicsik voltak, így nem valószínű, hogy a T. rex gyilkolásra vagy akár az étel szájához juttatására is használhatta volna őket. Michael Habib, a Dél-Kaliforniai Egyetem klinikai sejt- és neurobiológia adjunktusának és a Los Angeles Megyei Természettudományi Múzeum Dinoszaurusz Intézetének tudományos munkatársának kutatása szerint azonban lehetséges, hogy a T. rexnek azért voltak ilyen apró karjai, mert erőteljes harapása volt.
A dinoszauruszok királyának vastag nyakizmokra volt szüksége, hogy megtartsa nagy koponyáját és erőteljes harapását. A nyak- és a karizmok versenyeznek a vállban lévő helyért, és úgy tűnik, hogy Habib kutatásai szerint a T. rex esetében a nyakizmok kiszorították a karizmokat. Ráadásul a hosszú karok eltörhetnek, sebezhetőek a betegségekkel szemben, és energiát igényel a fenntartásuk, így a rövid karok hosszú távon előnyösek lehettek a király számára – derül ki Habib kutatásából.
Az igazi munkát, a zsákmány elintézését a dinoszaurusz masszív és vastag koponyájára bízták. A Biology Letters című folyóiratban 2012-ben megjelent tanulmány szerint a T. rexnek volt a legerősebb harapása a valaha élt szárazföldi állatok közül. A dinoszaurusz harapása akár 12 814 fontnyi (57 000 newton) erőt is kifejthetett, ami nagyjából egy közepes méretű elefánt ülve kifejtett erejének felel meg.
A T. rex szája tele volt fogazott fogakkal; a valaha talált húsevő dinoszauruszok közül a legnagyobb fog 12 hüvelyk (30 centiméter) hosszú volt. A Canadian Journal of Earth Sciences című folyóiratban 2012-ben megjelent tanulmány szerint azonban nem minden dinoszaurusz foga szolgálta ugyanazt a funkciót. Konkrétan a dinoszaurusz elülső fogai markoltak és húztak, az oldalfogak húst téptek, a hátsó fogak pedig húsdarabokat vágtak fel, és a torkába kényszerítették a táplálékot. Fontos, hogy a T. rex fogai szélesek és kissé tompák voltak (ahelyett, hogy laposak és tőrszerűek lettek volna), ami lehetővé tette, hogy a fogak ellenálljanak a küzdő zsákmány által kifejtett erőknek, állapította meg a tanulmány.
A T. rex lehet, hogy nagy, de elődei kicsik voltak. Az első tirannoszauruszok, amelyek ember- vagy lóméretűek voltak, körülbelül 170 millió évvel ezelőtt, a jura közepén keletkeztek. Bár nem voltak termetesek, ezeknek a kis tyrannoszauruszoknak fejlett agyuk és fejlett érzékszervi érzékelésük volt, beleértve a hallást is – derült ki a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent 2016-os tanulmányból. A Timurlengia euotica nevű, újonnan felfedezett középső kréta kori tyrannoszauruszra vonatkozó megállapítás azt sugallja, hogy a fejlett agy, amelyet a tyrannoszauruszok még kicsi korukban fejlesztettek ki, segített nekik csúcsragadozóvá válni, amint a T. rex méretére nőttek.
Mit evett a T. rex?
A T. rex hatalmas ragadozó volt, és elsősorban növényevő dinoszauruszokat evett, köztük az Edmontosaurust és a Triceratopsot. A ragadozó a táplálékát guberálással és vadászattal szerezte be, hihetetlenül gyorsan nőtt, és egyszerre több száz kilót evett – mondta David Burnham, a Kansasi Egyetem paleontológusa.
“A T. rex valószínűleg opportunista volt, és valószínűleg tetemekkel táplálkozott, de ez nem túl bőséges vagy állandó táplálékforrás” – mondta Burnham a Live Science-nek. “A T. rexnek nehéz élete volt. Ki kellett mennie és ölnie az élelemért, amikor éhes volt.”
Burnham szerint sokáig csak közvetett bizonyítékok voltak arra, hogy a T. rex valóban vadászott a táplálékáért, és olyan dolgok, mint a csontok harapásnyomokkal, a tetemek közelében lévő fogak és az üldözésre utaló lábnyomok. A Proceedings of the National Academy of Science folyóiratban 2013-ban megjelent tanulmányukban azonban Burnham és kollégái közvetlen bizonyítékot tártak fel a T. rex ragadozó természetére: egy T. rex fogat, amely egy kacsacsőrű dinoszaurusz farokcsontjába ágyazódott, amely a fog felett begyógyult (vagyis a kacsacsőrű elmenekült).
“Megtaláltuk a füstölgő pisztolyt!”. mondta Burnham. “Ezzel a felfedezéssel most már tudjuk, hogy az álmainkban szereplő szörny valóságos.”
A T. rex nem volt híve egy másik T. rex vacsorájának sem, a PLOS ONE-ban közzétett 2010-es elemzés szerint a T. rex fogak által létrehozott mély sebeket tartalmazó T. rex csontok. Az azonban nem világos, hogy a kannibalista dinoszauruszok életre-halálra harcoltak-e, vagy csupán saját fajtársaik tetemét ették meg.
A tudósok nem tudják, hogy a T. rex egyedül vagy falkában vadászott. 2014-ben a kutatók dinoszaurusznyomokat találtak a kanadai Sziklás-hegység lábánál, Brit Columbiában – a hét nyom közül három a Tyrannosauridáké volt, valószínűleg az Albertosaurusé, a Gorgosaurusé vagy a Daspletosaurusé. A PLOS ONE folyóiratban közzétett tanulmány arra utal, hogy a T. rex rokonai legalábbis falkában vadásztak.
Mikor és hol élt a T. rex
A T. rex fosszíliái különböző kőzetformációkban találhatók, amelyek a felső kréta időszak 67 millió és 65 millió évvel ezelőtt, a mezozoikum vége felé tartó Maastrichti korszakból származnak. Az utolsó nem őslény dinoszauruszok közé tartozott, amelyek a kréta-paleogén kihalási esemény előtt léteztek, amely kiirtotta a dinoszauruszokat.
A T. rex sok más szárazföldi dinoszaurusznál mozgékonyabb volt, és a mai Észak-Amerika nyugati részén, az akkori Laramidia néven azonosított szigetkontinensen barangolt. A National Geographic szerint több mint 50 T. rex csontvázat tártak fel. E maradványok némelyike csaknem teljes csontváz, és legalább egy csontváz lágyrészeket és fehérjéket is tartalmazott.
Barnum Brown kövületvadász 1902-ben fedezte fel a T. rex első részleges csontvázát a Hell Creek Formáció montanai részén. Ezt a példányt később eladta a pittsburghi Carnegie Természettudományi Múzeumnak. Egy másik, szintén Hell Creekből származó T. rex-fosszílialeletét a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban állítják ki.
2007-ben a tudósok egy T. rex lábnyomát tárták fel a Hell Creekben, és felfedezésüket a Palaios című folyóiratban ismertették. Ha a nyom valóban a T. rexé, akkor ez lenne csupán a második megerősített T. rex-lábnyom, amelyet valaha is felfedeztek, az első egy 1993-ban Új-Mexikóban felfedezett lábnyom.
Kim Ann Zimmermann és a Live Science vezető írója, Laura Geggel járult hozzá a cikkhez.
- A dinoszauruszok rövid története
Még több dinoszaurusz
- Allosaurus: Tények a “különböző gyíkokról”
- Ankylosaurus: Tények a páncélos dinoszauruszról
- Apatosaurus: Tények a “megtévesztő gyíkról”
- Archaeopteryx: Tények az átmeneti fosszíliáról
- Brachiosaurus: Tények a zsiráfszerű dinoszauruszról
- Diplodocus: Tények a leghosszabb dinoszauruszról
- Giganotosaurus: Tények az “óriás déli gyíkról”
- Pterodaktilusz, Pteranodon & Más repülő “dinoszauruszok”
- Spinosaurus: A legnagyobb húsevő dinoszaurusz
- Stegosaurus: Csontos lemezek & Apró agy
- Triceratops: Háromszarvú dinoszaurusz
- Velociraptor: Tények a háromszarvú dinoszauruszról
- Velociraptor: Tények a “gyors tolvajról”
Időszakok
Prekambrium:
Paleozoikum: Tények az idők kezdetéről
Paleozoikum: Tények & Információk
- Kambriumi időszak: Tények & Információk
- Szilur korszak Tények: & Növények
- Devon korszak: Éghajlat, állatok & Növények
- Devon időszak: Éghajlat, állatok & Növények
- Permi időszak: Éghajlat, Állatok & Növények
Mezozoikum kora: Dinoszauruszok kora
- Triász időszak Tények: & Növények
- Tények a jura korszakról
- Kréta korszak: Éghajlat, állatok & Növények
- Tények a jura korszakról
- Kréta korszak: Tények az állatokról, növényekről & Éghajlat
Cenozoikum korszak: Tények az éghajlatról, állatokról & Növények
-
Negyedidőszak: Éghajlat, állatok & Egyéb tények
- Pleisztocén korszak: Tények az utolsó jégkorszakról
- Holocén korszak: Az ember kora