Víz és etanol gőzölési hője

Szóval van itt két különböző anyag, és csak a vita kedvéért tegyük fel, hogy folyékony állapotban vannak, nos, valószínűleg már felismered ezt az anyagot itt, minden molekulának van egy oxigénatomja és két hidrogénatomja, ez egy víz, és az összes szép hidrogénkötést megrajzoltuk ott, most ez az anyag legalábbis most egy kicsit talán kevésbé ismerős lehet, hogy felismeritek, hogy van egy OHA pisztolyotok, és van egy szénláncotok, ami azt mondja, hogy ez egy alkohol, és milyen típusú alkohol, nos, itt két szénatom van, tehát ez etil-alkohol, vagy más néven etanol, tehát ez itt, hadd írjam le, ez az etanol, ami az elsődleges összetevője az alkoholnak, amit az emberek isznak, ez is egy adalékanyag két a két autó üzemanyagában, de amire gondolni akarok, az az, hogy ha feltételezzük, hogy mindkettő benne van… és mondjuk, hogy mindkettő folyékony állapotban van egy pohárban, és a tengerszinten vagyunk, tehát a szokásos normál nyomásviszonyok között, melyiket lesz könnyebb elpárologtatni, vagy melyiknek több molekulája fog könnyebben gőzzé válni, azt hiszem, mondhatjuk, hogy könnyebben gőzzé válni, nos, rögtön láthatjuk, hogy mindkettőnek van hidrogénkötése, van ez a hidrogénkötés a részben negatív és a részben pozitív végek között. hidrogénkötés a részlegesen negatív és a részlegesen pozitív végek között, de a másik dolog, amit észreveszünk, hogy azt hiszem, gondolhatunk erre molekulánként átlagosan kevesebb hidrogénkötés van az etanolon, mint a vízen az etanol oxigén elektronegatívabb, már tudjuk, hogy elektronegatívabb, mint a hidrogén a szénnél is elektronegatívabb, de sokkal elektronegatívabb, mint a hidrogén, tehát itt van ez az egyensúlyhiány, és aztán a tetejébe hogy a szénnek sokkal több atomja van, amiben eloszlik a részleges töltés, így lehet, hogy egy nagyon gyenge részleges töltés oszlik el itt a szén között, de van egy erősebb részleges töltés a hidrogénen, de ez nem lesz olyan erős, mint ami itt van, mert megint csak van egy nagyobb molekula, ami eloszlik, különösen a szén körül, hogy segítsen eloszlatni a töltést, így gyengébb részleges töltések lesznek itt, és kevesebb helyen fordulnak elő. tehát kevesebb hidrogénkötés van az etanolon, mint a vízen, tehát hadd írjam le, hogy kevesebb a hidrogénkötés kevesebb a hidrogénkötés, és ahogy már beszéltünk róla a folyékony állapotban és őszintén szólva a szilárd állapotban is a hidrogénkötés tartja össze ezeket a dolgokat, ez tartja össze a vizet, ami egymás mellett folyik, ez tartja össze az etanolt, tehát ha kevesebb a hidrogén, ha kevesebb a hidrogén, hadd írjam le, hogy kevesebb a hidrogénkötés, akkor kevesebb a hidrogénkötés. hidrogénkötés, ha valójában több hidrogénatom van molekulánként, de ha kevesebb a hidrogénkötés, akkor kevesebb energia kell ahhoz, hogy ezek a dolgok felszabaduljanak, tehát mielőtt még a felszabadulásról beszélnék, és ezek a molekulák gőzzé válnak, lényegében gázállapotba kerülnek, gondoljunk csak arra, hogy ez hogyan történik, amikor egy rendszer hőmérsékletéről beszélünk, akkor valójában csak az átlagos kinetikus energiáról beszélünk, de minden molekula, ne feledjük, hogy mind ide-oda ugrálnak… különböző módon pattognak, ennek például sokkal nagyobb kinetikus energiája lehet, mint ennek, mind más irányba mozognak, ennek talán egy kicsit nagyobb, és talán ennek hirtelen nagyon nagy kinetikus energiája van, mert pontosan a megfelelő módon ütközik, és ez elég ahhoz, hogy legyőzze mind a hidrogénkötéseket itt, mind a fölötte lévő levegő nyomását, ne feledjük, ez nem vákuumban történik, itt levegő van, itt fent levegő molekulák vannak. Csak lerajzolom őket általánosan vannak különböző típusú dolgok nitrogén szén-dioxid stb. stb. de ha csak általános levegőmolekulákat rajzolok, akkor is van némi nyomás ezekből a dolgokból, amik ide-oda pattognak, de ennek az egynek lehet, hogy elég ez a bizonyos molekula elég mozgási energiával rendelkezik ahhoz, hogy legyőzze a hidrogénkötéseket és a felette lévő molekulák nyomását, hogy lényegében elpárologjon és gázállapotba kerüljön és ugyanez lehet igaz itt is, talán ez is az a molekula, amelyiknek szuper nagy kinetikus energiája van ahhoz, hogy képes legyen kiszabadulni, ebben az esetben gáz halmazállapotba kerül, gáz halmazállapotba kerül, a hidrogénkötések szét fognak szakadni, és olyan messze lesz a testvérmolekuláitól, azt hiszem, mondhatjuk, a többi etanol molekulától, hogy nem lesz képes új hidrogénkötéseket kialakítani. de mivel itt több hidrogénkötést kell felbontani, mint itt, elképzelhető, hogy átlagosan több hőre van szükség ahhoz, hogy ez a dolog elpárologjon, mint ahhoz, hogy ez a dolog elpárologjon, és ez valóban így van, és a kifejezés arra, hogy mennyi hőre van szükség egy anyag bizonyos tömegének elpárologtatásához, elképzelhető, hogy úgy hívják, hogy a párolgás hője, hadd írjam le, hogy a párolgás hője a párolgás hője a párolgás hője és elképzelhető, hogy ez magasabb. a víz esetében, mint az etanol esetében, és megadom itt a számokat, legalábbis azokat, amiknek utána tudtam nézni, kissé eltérő számokat találtam, attól függően, hogy melyik forrást néztem, de amit a víz esetében találtam, az elpárolgási hő 2260 joule grammonként, vagy a joule helyett ne feledjük, hogy a joule az energia egysége, lehet a hő egysége is a joule helyett, ha kalóriában akarunk gondolkodni, ez 541 kalória kalóriának felel meg grammonként, míg a párolgási hő 2260 joule grammonként. az etanol párolgási hője jóval alacsonyabb az etanol párolgási hője, tehát hadd tisztázzam ezt, ez itt a víz, ez a víz, és ugyanez a helyzet az etanol esetében, az etanol párolgási hője az alapján, amit megnéztem, 841 joule grammonként, vagy ha kalóriaként akarjuk leírni, akkor 200 és 201 kalória grammonként, ami azt jelenti, hogy nagyjából 201 kalóriára lenne szükség ahhoz, hogy egy gramm etanol teljesen elpárologjon normál hőmérsékleten, megtartva a normál hőmérsékletet. A nagy dolog, amiről itt beszélünk, az az, hogy kevesebb energiára van szükség ahhoz, hogy ez a dolog elpárologjon, és lefuttathatod a kísérletet, vegyél egy pohár vizet, egyenértékű poharakat, töltsd meg őket ugyanannyi idő alatt egy pohár vízzel és egy pohár etanollal, majd egy V-vel nézd meg, mennyi időbe telik, tudod, tehetsz egy hőlámpát a tetejükre, vagy csak kiteheted őket, ahol ugyanolyan hőmérsékletnek vannak kitéve. ugyanazok a légköri körülmények, ugyanazok a napsugarak, és nézzük meg, hogy mi a különbség, mennyi idő, mennyivel több energia, mennyi idő kell a víznek, hogy elpárologjon, mint az etanolnak, és van egy hasonló ötlet, ami a forráspont, mindannyian forralunk már dolgokat, a forráspont az a pont, ahol a gőznyomás az anyagból az anyagból az anyagból az egyenlő lesz, és elkezdi legyőzni a normál légköri nyomást, és így… elképzelhető, hogy a víz magasabb hőmérsékleten kezd el forrni, mint az etanol, és ez valóban így van, a víz forráspontja pontosan 100 Celsius fok, sőt a víz forráspontja volt a fontos adat a Celsius skála létrehozásához, tehát definíció szerint 100 Celsius fok, míg az etanol forráspontja körülbelül 78 Celsius fok, tehát sokkal alacsonyabb hőmérsékleten forr, és ez azért van, mert kevesebb hidrogénkötést kell felbontani.