Vörös évszázad

Pontosan egy évszázad telt el azóta, hogy a kommunisták először kerültek hatalomra. Ez Oroszországban történt, a három évig tartó világháborútól és II. Miklós cár nyolc hónappal korábbi megbuktatásától sújtott Oroszországban. Oroszországon kívül kevesen gondolták, hogy a kommunista kormány sokáig fennmaradhat. De valójában az “októberi forradalom” egy világméretű mozgalom előőrse volt – hogy egy kedvenc kommunista kifejezéssel éljek -, amely milliókat inspirált világszerte, és milliókat taszított el.

A tiszta kommunizmus elméletileg a termelőeszközök közös tulajdonát és az állam elsorvasztását jelentette volna. Nem meglepő, hogy ez soha nem valósult meg. De egy olyan ideológia, amely azt ígérte, hogy megdönti a tőke hatalmát és azokat a torzulásokat, amelyeket a tőkefelhalmozás okozott a társadalomban, követőket vonzott a keleti Koreától a nyugati Kubáig. Hívei úgy vélték, hogy a kommunizmus építéséhez ki kell gyökereztetni a kapitalista meggyőződéseket, és meg kell tisztítani azokat, akik ragaszkodnak a burzsoá vagy ellenforradalmi gondolkodásmódhoz. Sok millió embert hurcoltak börtöntáborokba, és további milliók haltak meg éhen, kiszolgáltatottságban és hóhérgolyókban a kommunista jövő építésére való törekvés során.

És aztán az egész kezdett szétesni. A cinizmus, a kimerültség és a Nyugat virágzó piacgazdaságával való elkerülhetetlen összehasonlítás tette tönkre. A 20. század középső évtizedeiben a világméretű kommunizmus volt Amerika legfélelmetesebb ellensége. De 1989 óta egyik ország a másik után vagy teljesen elvetette a kommunizmust, vagy diszkréten félrelökte azt az üzlet érdekében. Ma már csak a leghalványabb formáiban él tovább. Észak-Korea az egyetlen kegyetlen kitartás a megmaradt kommunista országok között, de a piacok még ott is megváltoztatták a gazdaság természetét.

Itt bemutatjuk a kommunizmus 100 éves hatalmi történelmének mérföldkőnek számító pillanatait, egy olyan mozgalom feljegyzését, amely világméretű forradalomra, epikus méretű iparosításra és egy új társadalmi forma megteremtésére törekedett. Egy északnyugat-oroszországi városi felkelésből nőtt ki, elterjedt az egész világon, mély rothadást alakított ki, és végül visszahúzódott, mint a folyók jege a tavaszi olvadáskor.

1917. november 7.

A nagy októberi forradalom

A bolsevikoknak nevezett forradalmi marxista frakció vette át a hatalmat Oroszországban, Vlagyimir Lenin vezetésével. (A régi orosz naptár szerint október 25-én történt, innen a név.) Egy brutális polgárháború után a bolsevikok létrehozták a későbbi Szovjet Szocialista Köztársaságok Unióját. Ez volt a világ első kommunista kormánya. A szovjetek a kommunizmust akarták exportálni a többi nagy ipari országba, ami a kapitalisták körében páriává tette őket.

1929. június 30.

Magnyitogorszk megalapítása

Jozef Sztálin szovjet vezető elrendelte egy új város építését, amely a Szovjetunió legnagyobb vas- és acélművének adna otthont. Ez része volt annak az ötéves tervnek, hogy Oroszországot kiemeljék a feudális, mezőgazdasági gazdaságból, és ipari óriássá alakítsák. Az Urál-hegységben fekvő Magnyitogorszk amerikai mérnökök segítségével épült, és az indonéziai Gary mintájára készült. A szovjet gazdasági vívmányok látványossága lett.

A szovjet gazdaságnak azonban volt egy másik oldala is: Ukrajnát ember okozta éhínség sújtotta, és férfiak és nők milliói tűntek el a gulágon. A rabmunkásokat csatornák ásására, fakitermelésre és szénbányászatra alkalmazták.

1945. május 9.

Náci Németország felett aratott győzelem

A szovjetek viselték a második világháború súlyát Európában. Az ő végső győzelmüket azóta is igazoló eseményként használják ki, amely dicsőséget és legitimitást ad az U.S.S.S.R.-nek – és orosz utódjának. A háború végén Moszkva baráti kommunista rezsimeket hozott létre egész Kelet-Európában, létrehozva azt, amit Winston Churchill vasfüggönynek nevezett, ahogy a Nyugattal folytatott hidegháború lecsengett.

Oct. 1, 1949

Mao kihirdeti a kommunista győzelmet Kínában

A nacionalisták és a kommunisták közötti hosszú ideje tartó konfliktus végül a kommunisták majdnem teljes győzelmével ért véget. Mao Zedongot, a kommunista párt vezetőjét az ázsiai kommunizmus tribünjeként üdvözölték Moszkvában. De nem telt el sok idő, és a feszültségek szakításhoz vezettek, szétválasztva a kommunizmus két legfontosabb országát.

A következő évtizedekben kínaiak milliói haltak meg munkatáborokban és éhen.

1953. július 27.

A koreai háború patthelyzetben végződik.

A második világháborúban elszenvedett japán vereséggel Korea kettészakadt a Szovjetunió szárnyai alatt álló kommunista Észak és a Nyugat-barát Dél között. A koreai háború 1950-ben tört ki, egymás ellen fordítva a koreaiakat és bevonva az egyik oldalon az Egyesült Államokat és szövetségeseit, a másikon pedig a kommunista kínaiakat. Végül döntetlennel végződött, bár Észak-Korea a mai napig győzelemként állítja be.

Nov. 4, 1956

A szovjetek leverik a magyar felkelést

Sztálin 1953-as halála után Nyikita Hruscsov szovjet vezetői kinevezése az elnyomás felengedését látszott előjelezni. A Moszkvától elszakadni vágyó, lázadó magyarok felkelést rendeztek, amely kormányuk összeomlásához vezetett. Dwight Eisenhower elnök éljenezte őket. Az Egyesült Államok azonban tétlenül nézte, amikor a szovjet hadsereg beözönlött az országba, és szétzúzta a lázadást.

1959. január 1.

Fidel Castro átveszi a hatalmat Kubában

Castro és forradalmárai a hegyekből jöttek elő, hogy megdöntsék Fulgencio Batista korrupt rendszerét, aki szoros kapcsolatban állt az amerikai szervezett bűnözéssel. Castro eleinte hajlandó volt az Egyesült Államokkal üzletelni, de az amerikai ellenségeskedéssel szemben egy éven belül Moszkvához fordult támogatásért. Az amerikai vezetőket megdöbbentette, hogy a kommunizmus megvetette a lábát a nyugati féltekén.

1975. április 30.

Saigon elesik

A vietnami véres és elhúzódó háború, amely tönkretette Lyndon Johnson kormányát és hozzájárult Richard Nixon bukásához, kommunista győzelemmel ért véget. Saigont átnevezték Ho Si Minh-városra. Ez közel volt a globális kommunizmus dagályának csúcspontjához, bár ezt akkoriban kevesen sejtették.

1980. aug. 31.

Szolidaritás alakul Lengyelországban

A háború utáni Kelet-Európa első független szakszervezete egy gdanski hajógyárban alakult meg, többek között egy Lech Walesa nevű villanyszerelő vezetésével. Először a varsói kormány próbált tárgyalni vele. Aztán a szakszervezetet betiltották. De soha nem tűnt el, és a sorsfordító 1989-es évben felemelkedett.

1989. június 4.

Tiananmen téri tüntetések leverése

A demokráciapárti tüntetők elfoglalják Peking központi terét, a kínai vezetők által óvatosan követett változások programja által inspirálva. A kihívás túl nagy volt a kommunista kormány számára, ezért csapatokat és tankokat küldött a tér megtisztítására. Százak, talán ezrek vesztették életüket. A leckét megtanulták, és semmi hasonló nem ismétlődött meg Kínában.

1989. november 9.

Berlini fal leomlik

Öt hónappal később Mihail Gorbacsov szovjet vezető jelezte a kommunista keletnémet kormánynak, hogy Moszkva – a gazdasági hanyatlás és az ideológiai hevület kiüresedése miatt aggódva – nem fog a segítségére sietni a növekvő népi tüntetésekkel szemben. A Szolidaritás már helyet foglalt a lengyel kormányban, és magyarok áramlottak át a határon Ausztriába. De amikor a fal leomlott, és a berliniek ismét örömteli tüntetéseken egyesültek, a világ számára világossá vált, hogy a kommunista korszaknak Kelet-Európában vége.

1991. aug. 19.

A sikertelen moszkvai puccs az SZSZK végét jelzi.

A szovjet keményvonalasok megpróbálták megbuktatni Mihail Gorbacsovot, mert attól tartottak, hogy a glasznoszty és a peresztrojka – a nyitottság és a szerkezetátalakítás – politikája a szétesés veszélyébe sodorja országukat. Kudarcuk nagy lendületet adott Oroszország legjelentősebb antikommunistájának, Borisz Jelcinnek, és ehelyett néhány héttel később a Kommunista Párt betiltásához vezetett. A Szovjetunió valóban szétesett, és 1991. december 25-én megszűnt létezni.

2010. aug. 16.

Kína gazdasága megelőzte Japánt

Az e napon közzétett kormányzati adatok szerint Kína megelőzte Japánt, és a világ második legnagyobb gazdaságává vált. Peking elfordult a marxizmustól és az államilag támogatott kapitalizmus felé fordult már két évtizede, és most drámai eredményeket mutatott.

2017. szeptember 3.

North Korea azt állítja, hogy hidrogénbombával képes eltalálni az Egyesült Államokat.

A Kim család három generációs vezetése Észak-Koreát gazemberállammá tette, inkább monarchiává, mint valóban kommunista nemzetté. A piaci reformok bevezetése – bár kisebb mértékben, mint Kínában vagy Vietnamban – segített a gazdaságnak. A Nyugattal, és különösen az Egyesült Államokkal szembeni ellenségeskedés azonban még inkább kiéleződött. Észak-Korea úgy tekint az atomfegyverekre, mint az egyetlen eszközre, amellyel megőrizheti szuverenitását az amerikai agresszióval szemben. Száz évvel Lenin oroszországi hatalomátvétele után ez a kommunizmus legtüskésebb bástyája.