Vendégsarok Vendégsarok

A só, vagyis a nátrium-klorid egy olyan ásványi anyag, amely a természetben a tengerekben és a föld alatti lelőhelyeken fordul elő. Ez egy ionos kémiai vegyület, melynek képlete NaCl. Ez azt jelenti, hogy minden gramm só közel 40 százaléka (39,337%) nátrium (Na) és több mint 60 százaléka (60,663%) klór (Cl).
Honnan származik a só?

A sót közvetlenül vagy tengervízből vagy természetes sóoldatból, vagy kősó lelőhelyekről nyerik. Európában számos kősó lelőhely keletkezett 200-250 millió évvel ezelőtt a korábbi tengerek elpárolgásának eredményeként, beleértve egy olyan medencét, amely Európa nagy részét borította, de azóta kiszáradt. A sókitermelésnek három fajtája van: a napenergiás párologtatás, a kősóbányászat és az oldott sóbányászat. Mindegyikhez sajátos technológia tartozik, és a sógyártók a működési területük sajátos domborzati és társadalmi-gazdasági viszonyaitól függően választják ki a legmegfelelőbb technikát.
A só az asztalon
A só legismertebb felhasználási módja kétségtelenül a főzés és az ételkészítés eleme. Az emberi szervezet nem képes saját maga előállítani a sót, ezért a szervezet az élelmiszerekben található különböző sóforrásoktól függ a szükséges napi bevitel biztosítása érdekében. A sónak számos élelmiszer előállításában is fontos technológiai szerepe van. A jól ismert tartósító és ízfokozó funkciója mellett számos élelmiszer, például a kenyér és a sajt állagának és textúrájának kialakításában is alapvető szerepet játszik. Európában az összes előállított sónak mindössze 7%-a étkezési só.

Só, a vegyipar alapvető építőköve
Valószínűleg kevésbé ismert, hogy a vegyipar messze a legnagyobb sófogyasztó. A só a klór és a nátronlúg előállításának alapanyaga; ezeket a sót sósav formájában elektrolízissel állítják elő. A klór rendkívül hatékony fertőtlenítőszer, és naponta használt termékek ezreinek vegyipari gyártásában nélkülözhetetlen összetevő. A vegyiparon belüli további felhasználási területei:

– Cellulóz- és papíripar: pépesítéshez és semlegesítéshez, mosáshoz és fehérítéshez, valamint a hulladékpapír feldolgozásához
– Textilipar: bőrcserzés, gyapjú és pamut kikészítése, festés és fehérítés
– Kőolajadalékok
– Festékek

Az infografika számos további felhasználási területet mutat be a vegyiparban.

Vízkezelés és hatása az energiahatékonyságra
A kemény víz olyan víz, amely láthatatlanul oldott ásványi anyagokat, elsősorban kalcium- és magnézium-ásványokat tartalmaz. A kemény víz hatását az emberek leggyakrabban a vízforralókban és a zuhanyrózsákon, illetve más, vizet használó háztartási készülékekben felhalmozódó vízkő miatt veszik észre. A kemény vízzel kapcsolatos problémák vízlágyító berendezés telepítésével orvosolhatók. A vízlágyítók ioncserével működnek. A víz lényegében negatív töltésű apró gyantagyöngyök millióin halad át, amelyek vonzzák a keménységre ható ásványi anyagokat – kalciumot és magnéziumot. A gyantát “kimossák”, hogy eltávolítsák az ásványi anyagokat, majd újra felhasználják. Az ioncserélő gyanták regenerálásához elengedhetetlen a só. A vízlágyítás növeli az energiaigényes készülékek hatékonyságát és élettartamát. Ezáltal a só segít csökkenteni az energiafogyasztást és csökkenti a meghibásodott készülékekből származó hulladékot.

A só biztonságban tart minket télen
Télen számítunk a sóra, hogy útjainkat biztonságban és hó- és jégmentesen tartsuk. Hatalmas előnyei miatt a só a legszélesebb körben használt jégtelenítő szer Európában és az egész világon. Nemcsak a természetben széles körben elterjedt, könnyen tárolható és felhasználható, hanem megfelelő használat esetén a legkevésbé terheli a környezetet is. Amikor a sót jégre és hóra juttatjuk, csökkenti a víz fagyási hőmérsékletét, és így elolvasztja a jeget és a havat.