A veszettség fertőzés, ha nem kezelik, gyakran halálos kimenetelű. Olyannyira végzetes, hogy amint a tünetek jelentkeznek, a halál elkerülhetetlen.
Egy hónappal ezelőtt egy fiatal norvég lány halála került be a hírekbe, akit egy kóbor kiskutya harapott meg, miközben a Fülöp-szigeteken nyaralt. Különböző jelentések szerint a fiatal lány körülbelül két hónappal a kiskutya harapása után halt meg.
“A vírus lappangási ideje általában 20-60 nap, a harapás méretétől függően. Ha a harapás az agy közelében van, például a karon, akkor körülbelül öt nap” – mondta Dr. Maricelle Licuanan Resurreccion, a Philippine Pet Birth Control Center alapítója.
Míg veszettséggel akkor fertőződünk meg, ha fertőzött kutya vagy macska harap meg, ugyanilyen halálos lehet, ha egy veszett kutya vagy macska nyállal fertőzött körmökkel – mondjuk, ha a mancsát nyalogatta – karmol meg egy embert. Bár nagyon valószínűtlen, hogy egy karmolásból veszettséget kapjunk, mégis megtörténhet.
A vírusnak csak egy behatolási pontra van szüksége, mondta Resurreccion, például felsértett bőrre. Elmondta azonban, hogy nem minden veszettséggel fertőzött kutya vagy macska mutat agressziót. Kezdetben nem lehet megállapítani, hogy egy állat fertőzött-e. Ha az ember az utcán sétál, és egy fertőzött kutyával vagy macskával találkozik, nem tudná megkülönböztetni a nem fertőzöttektől.
A veszettségnek két formája van: a bénulásos és a veszett. Az állatok veszettségi fertőzésének korai szakaszában csak enyhe tünetek jelentkeznek. A kutyáknál a dühöngő veszettség szélsőséges viselkedésbeli változásokban, például agresszióban és támadásban nyilvánul meg. A néma vagy bénulásos veszettséget gyengeség és koordinációvesztés, majd bénulás jellemzi.
Gyorsan terjedő
A veszettség gyorsan terjedő vírus. Ha tehát kutyádat megharapták, vagy harcba keveredett egy másik állattal, vagy megkarmolták, azonnal állatorvoshoz kell vinned kutyádat, még akkor is, ha kedvenced már be van oltva. Nem bízhat semmit a véletlenre.
A veszettségi fertőzés tünetei közé tartozik a nyálfolyás, az ugatás hangjának megváltozása, bénulás, görcsroham, láz, hidrofóbia (hirtelen fellépő irracionális félelem a víztől), félénkség vagy agresszió, túlzott izgatottság, hipersaliváció (túlzott nyáltermelés) vagy habos nyál, ingerlékenység, izomkoordináció hiánya, üres tekintet és fényérzékenység.
“Az egyetlen módja annak, hogy biztosra menjünk, ha vérmintát veszünk” – mondta Resurreccion.
A kutya vagy a macska nem születik veszettséggel. Ez egy gyakori tévhit, mondta Resurreccion. A kutyák és macskák csak akkor lehetnek veszettek, ha veszett állat harapja meg őket.
“Ha egyszer megvizsgálják és igazolják a veszettségi fertőzést, az a kutya vagy az az ember szinte biztos, hogy meghal” – mondta. “Ezért fontos, hogy kivizsgáltassuk és beoltassuk magunkat, amint felmerül a gyanú, hogy megharaptak. Ne várjuk meg a tüneteket. Amikor a tünetek megjelennek, már túl késő lesz.”
Resurreccion szerint a virulencia, a vírus képessége ugyanaz, akár kölyökkutyából, akár felnőtt kutyából származik. Menj el egy humán kórházba vagy egy állatharapási központba. A megelőzéshez rendelkezésre állnak a preexpozíciós oltások, és az expozíciót követő oltások mindenkinek, aki kapcsolatba kerülhetett veszett állattal. Ahhoz azonban, hogy az expozíció utáni vakcina hatékony legyen, a tünetek megjelenése előtt kell beadni őket.
Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja szerint, ha a tünetek már jelentkeznek, a betegség szinte mindig végzetes.
A 24 éves Birgitte Kallestad a BBC szerint 200 év óta az első veszettséggel kapcsolatos haláleset Norvégiában. A nő állítólag kisebb karmolásokat kapott a kölyökkutyától, amiket lemosott és sterilizált, de soha nem fordult orvoshoz.
“Ne simogassunk ismeretlen kutyákat vagy macskákat, még akkor sem, ha barátságosak. Előbb kérje ki a tulajdonos engedélyét. A kóbor kutyák és macskák esetében, ha lát egyet, és megsajnálja, hívja az állatmentőket. Kóbor kutyákkal és macskákkal csak szakemberek, vagy oltott ember foglalkozzon” – mondta Resurreccion.