Virális “szörny” valójában egy értékes damaszkuszi kecske

Az elmúlt napokban Egyiptomot egy vírusvideó ejtette rabul, amelyet egy Facebook-csoportban tettek közzé, hogy kecskéket vásároljanak és adjanak el az országban. A szóban forgó videón egy különös külsejű lény látható, hosszú nyakkal, kiálló homlokkal és látszólag szokatlan alaharapással. Annak ellenére, hogy a nézők – talán kissé kegyetlenül – “kecskeszörnynek” nevezték el, az állat valójában egy damaszkuszi kecske – egy Szíriában, Cipruson és Libanonban őshonos, díjnyertes faj, amelyet kiváló minőségű teje miatt keresnek.

Az IFLScience szerint a most elhíresült kecske “valószínűleg a legdrámaibb tulajdonságokkal rendelkező egyedek több generáción át történő párosításának eredménye”. Az újságok tévesen “mutánsnak” bélyegezték a kecskét, nem vették észre, hogy vonásai a fajtára jellemzőek. Bár vonásai kétségtelenül eltúlzottak az átlagos damaszkuszi kecskékhez képest, a való életben valószínűleg kevésbé szélsőségesek, amint az a videó közelebbi megtekintése után kiderül.

Távolról, azok számára, akik még soha nem láttak damaszkuszi kecskét, az állat szája rendkívül nagynak és kissé groteszknek tűnik, és nyilvánvalóan szélesre van nyitva, hogy riasztó sikolyokat adjon ki. A videón hallható zajok azonban valójában a környező kecskéktől származnak, és a Te Igazságod valójában türelmesen várakozik a karámjában – csukott szájjal – és figyeli a nap eseményeit. Ráadásul úgy tűnik, hogy egy rendkívül előnytelen kameraszög szerencsétlen áldozata lett.”

Míg a ló- és tevebemutatók fogalmához már hozzászoktunk, sokan meglepődnek majd, ha megtudják, hogy a kecskeversenyek is népszerűek a régióban. 2008-ban a fajta a címlapokra került, amikor a szaúd-arábiai Rijádban megrendezett “Mazayen al-Maaz” versenyen egy Qahr nevű kecske nyerte el a “Legszebb kecske” címet.

A kecske rajongók számára ez a szokatlan egyiptomi állat a kecske-világ amúgy is eklektikus személyiségeinek listájára kerülhet. A kecskék szerelmeseit korábban az amerikai ájult kecskék, tudományos nevükön a “myotonikus” kecskék bűvölték el. Amikor megijednek, az állatok általában megpróbálnak elszaladni a pánik forrásától, hogy aztán pillanatokkal később összeessenek és összeessenek. Ezek a rohamok, amelyek során a kecskék végtagjai lefagynak, általában öt-húsz másodpercig tartanak, és az örökletes genetikai rendellenesség, a “myotonia congenita” okozza őket. Az ájult kecskéket először az 1880-as években hozták be a Tennessee állambeli Marshall Countryba, de száz évvel később már viszonylag ritkán fordulnak elő.

Az arab világ a furcsa kecskék egy másik nevezetes példányát is produkálta, mégpedig a marokkói fára mászó kecskéket. Az ország délnyugati részén a kecskék nyolc-tíz méter magasra is fel tudnak mászni az argánfákra, hogy megegyék azok gyümölcsét és leveleit. Azáltal, hogy felöklendezik és kiköpik a diót – vagy kiköpik azt -, állítólag megspórolnak az argánszüretelőknek egy fontos lépést a népszerű dió elkészítésében, mivel az argánolaj készítésének első lépése a dió feltörése. Míg egyesek szerint a kecskék tevékenysége fontos az argánerdők élővilága szempontjából, mások azt gyanítják, hogy a megnövekedett kecskepopuláció visszafogja a fák növekedését – mert folyamatosan eszik őket.

Mások számára azonban a kecskék a vírusszerűen terjedő ordító kecske videókkal kerültek be a szívükbe. A ‘Goats Yelling Like Humans’ című videó az elmúlt öt év alatt 39 millió megtekintést gyűjtött össze, és a legjobb kecskéket mutatja be, akiknek hangja kísértetiesen hasonlít az emberéhez. A lármázás azonban nem csak egy fajra jellemző, a kiabálás meglehetősen gyakori a kecskék körében.

Az ilyen viselkedés okait már vizsgálták, és többek között az anyák és a kölykök egymást hívják, valamint élelemért kiáltanak. Úgy tűnik, Dr. Jean-Marie Luginbuhl, az Észak-Karolinai Állami Egyetem munkatársa szerint, akit a Slate kecskebarátok kérdeztek, a kecskéknek mindegyike “jellegzetes hanggal” rendelkezik, és nem mindegyikük hangja olyan, mint az emberé, amikor kiabál. A vírusvideóval kapcsolatban pedig egy Dr. An Peischel, a Tennesse State University munkatársa kijelentette: “a hangokat adó egyedek nem mind kecskék voltak. Több birkáról van szó.”