A világűrből a Föld látványa egyszerűen lenyűgöző. Bármilyen szép is a mi kék márványunk, a földi események története nem mindig ilyen. Az emberiség gyakran küzdött azért, hogy megértse önmagát, és ezért összecsapások törtek ki a kulturális különbségek, az erőforrásokért folytatott küzdelem és az eltérő ideológiák miatt. Itt, az Amerikai Egyesült Államokban az egyik legnagyobb problémánk a faji kérdésekkel kapcsolatos nézeteink voltak. Tegyük tehát a faj témáját a tudomány szemüvegén keresztül a mai nagy kérdéssel: Hány emberfajta létezik? Hallgassa meg ezt a Question Your World (Kérdezd meg a világodat) című rádióriportot, amelyet a Virginiai Tudományos Múzeum készített, hogy többet megtudjon.
Azzal, hogy megközelítsük azt a témát, hogy mennyire különbözőek vagyunk valójában, egyszerűen a tényekhez kell ragaszkodnunk. A tudomány már elég régóta tanulmányozza az emberiséget, és most már egy egész bolygónyi szakértő konszenzusa áll rendelkezésünkre a tudomány, az emberi evolúció és a biológia területén, hogy tájékoztasson minket. Az elfogulatlan kutatási módszerek és a világ minden tájáról érkező szakértők kollektív munkásságának felhasználásával jobban megérthetjük az emberi családot.
Először is, körülbelül 250 000 évesek vagyunk. A Homo sapiens, azaz mi, körülbelül negyedmillió évvel ezelőtt jelent meg először a Földön. A fosszilis maradványaink bizonyítékai és a mélyreható kormeghatározási módszerek lehetővé tették számunkra, hogy ne csak az eredetünket értsük meg, de képesek vagyunk megismerni, hogyan vándoroltunk, mikor vándoroltunk, hová vándoroltunk, és még sok bizonyítékunk van a környezeti stresszre, ami sok vándorlásunkat okozta a Földön, mint faj történelmünk során, beleértve itt Közép-Virginiában. Ez is valami, ami mindannyiunkban közös. Mindannyian rokonok vagyunk az Afrikából származó kezdeti őseinkkel, majd lassan bejártuk a Földet, és sokféle helyet vájtunk ki magunknak otthonként.
A származáson kívül van még néhány alapvető közös vonásunk. Mindegyikünk 46 kromoszómával rendelkezik. Ezek a nukleinsavak és fehérjék vékony szálai, amelyek végső soron mindannyiunkat alkotnak. Ezek közé tartozik a mindannyiunk testében található 22 333 gén kifejeződése. Ezek a biológiai építőelemek alkotják mindannyiunkat, függetlenül attól, hogy honnan származunk, miben hiszünk, vagy akár hogy nézünk ki. Így van csodálatos sokszínűség a Földön. A gének számtalan más tényező alapján másképp fejeződnek ki, de végső soron mindannyian ugyanazokból az összetevőkből származunk.
Hogyan van a különbözőségünk? Persze, vannak az életnek olyan aspektusai, amelyek különböznek. Körülbelül 6700 nyelvünk van, körülbelül 5000 különböző kultúránk, és a különböző napi szokások széles spektruma, amelyek a gazdaságon, a technológiához való hozzáférésen, az éghajlaton, amelyben élünk, és még sok máson alapulnak. Ezzel együtt ezek mind 100%-ban külső tényezők.
Pillanatnyilag közel 7,4 milliárdan vagyunk szétszóródva szerte a világon, és egy maroknyi, akik időnként hosszabb időt töltenek az űrben. Ez a hatalmas népesség különböző sportokban, politikai ideológiákban, vallásokban és spiritualitásban, étkezési preferenciákban és azon túl is részt vesz. Ismétlem, ezek mind külső tényezők, és nincsenek hatással ránk, mint alapvető szempontokra, amelyek élőlényekké tesznek bennünket.
Amikor tehát mindezt figyelembe vesszük, akkor most már rátérhetünk a nagy kérdésre. Hány különböző emberfajta létezik a Földön? Számos, az élet minden területéről származó szakértő együttes munkája világszerte egyetért abban, hogy valójában nulla faj létezik. Nem létezik olyan, hogy faj. Mi csak egy faj vagyunk itt a Földön. A külső tényezőkre vonatkozó előítéletek, olyan dolgok, amelyeken egyetlen egyes ember sem változtatható meg alapvető szinten, mind az évszázadok során az oktatás hiányából, a perspektíva hiányából, az információhoz való hozzáférés hiányából és az eredendő tudományos alapelvek félreértéséből épültek fel, amelyek szó szerint minden egyes élő ember fejlődését és kialakulását irányítják ezen a bolygón.
Valóban egy óriási emberi család vagyunk, akik mindent megteszünk, hogy az életszínvonalat fejlesszük, jobban megértsük a természeti világunkat, és remélhetőleg a logika és a párbeszéd révén megpróbálhatjuk jobban megérteni egymást. A tudomány megmutatja nekünk, hogy nincs olyan, hogy faj.