Még csak hat év telt el Kendrick Lamar “Good Kid, m.A.A.A.d City” című albumának megjelenése óta, de máris klasszikusnak számít. A borítón “rövidfilmként” címkézett ‘Good Kid, m.A.A.A.d’ City’ egy nagyszerű film összetett narratíváján osztozik – egy jól átgondolt, éleslátó és összefüggő alkotás, amely a Compton utcáin felnövő fiatal Kendrick Lamar történetét meséli el, és az ez idő alatt felmerülő belső konfliktusokkal foglalkozik. A debütáló “Section 80” után, amely 2011-es megjelenésekor a kritikusok elismerését kapta, a “Good Kid, m.A.A.A.d City” volt az a történet, amit Kendrick Lamar tudta, hogy meg kell osztania.
Konceptalbumként egy bonyolult történetet mesél el, és a hallgatót a hangzásbeli kreativitáson keresztül – Lamar anyukájának hangüzeneteitől az őt megelőző nyugati parti rapperek hangmintáihoz és feature-jeihez – a comptoni utcákba vezeti. Leghatásosabb eszköze azonban a hangja, és az a képessége, hogy dupla, sőt tripla ütemű dalszövegeket találjon ki, amelyek életének bonyolult történéseit közvetítik.
Az album úgy kezdődik, hogy K Dot (az alteregója) 17 évesen, a nyitódalban, a “Sherane a.k.a Master Splinter’s Daughter” című számban a lánya, Sherane (az album során visszatérő nevek egyike) házához hajt. Ez egy összefüggő (bár nem mindig kronologikus) történet kezdete. Lamar ezt szándékosan tette, azt akarta, hogy a hallgató többször is egységként élje át az albumot, hogy megértse annak mélységét, amit közöl.
Ezután Lamar végigvezet minket Compton vad utcáin, ahogy a lány barátaival tölti az időt, akik a gettó szisztematikus politikájába – ivás, drogok, lopás és bandákba keveredés – játszanak bele. Az album előrehaladtával látjuk, ahogy Lamar keresi az erkölcsi iránytűjét, ahogy tetteinek súlya utoléri őt. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint elszakadni a barátaitól – ez Compton, így születnek és nevelkednek ott az emberek, beleértve őt magát is. Nem látjuk tisztábban ezt az erkölcsi keresést, mint a találóan “The Art of Peer Pressure” című számban. “Igazából józan lélek vagyok, de most a haverokkal vagyok” – könyörög, miközben azt keresi, mit jelent (az ő szavaival élve) “igazi n**ga” lenni – valaki, akire mások felnézhetnek.
A “Good Kid, m.A.A.A.d City” egy nagyon személyes album, amely egyben Lamar első, halállal és brutalitással kapcsolatos tapasztalatainak elbeszélése is. Az agresszív ‘m.A.A.A.d City’ című számban a kemény és fülbemászó produkció alatt Lamar elmeséli első lövöldözésekkel kapcsolatos tapasztalatait, köztük Tony nagybátyja halálát. A halál témái Lamar önvallomásos megtisztulása során csúcsosodnak ki a ‘Clean’ című számban, amikor rájön, hogy bárkit le lehet lőni, és hogy “igazinak” lenni nem csak a pénzből, a hatalomból és a tiszteletből fakad, ahogy azt korábban skandálta. Megtisztulása kapcsolódik a mártíromság gondolataihoz, ami egy folyamatos motívum, ahogy az a ‘Sing About Me, I’m Dying of Thirst’-ben, a tizenkét perces elmélkedésben az őt ért halálesetekről is tisztán hallható. A ‘Money Trees’-ben a horog a ‘The one in front of the gun lives forever’-t zengi, megerősítve azt az elképzelést, hogy Comptonban lelőni magunkat szent út. Az album boldog véget ér, ahogy Lamar elkötelezi magát amellett, hogy felülemelkedik a Los Angeles-i Compton ingatag életmódján.
Míg a ‘Good Kid, m.A.A.A.d City’ egy hihetetlenül beszédes album, a súlyos és mélyreható témák azt sugallhatják, hogy nem könnyű hallgatásra készült, és nem büszkélkedhet buliindító számokkal – ami nem így van, köszönhetően az aprólékos produkciójának. Az olyan számok, mint a ‘Bitch Don’t Kill My Vibe’ és a ‘Swimming Pools (Drank)’ kiváló példák erre – játsszuk le bármelyiket egy buliban, és garantáltan egy csapat énekel majd velük együtt. Az album tele van olyan mintákkal, mint Janet Jackson a ‘The Art of Peer Pressure’-ben, olyan minőségi feature-ökkel, mint Schoolboy Q és Dr Dre, amelyek kiegészítik a saját számaikat, és persze Kendrick Lamar hihetetlen rappelési tehetségével. Mindezeket a szempontokat alaposan átgondolták, és a nyugati part vezetőjének, Dr Dre-nek a közreműködésével a “Good Kid, m.A.A.A.d City” a comptoni rapperek új generációjának albumává vált, és a mainstream felé is zökkenőmentesen át tudott lépni.
Gyorsan előre 2019-be, és Kendrick Lamar sikere exponenciálisan nőtt, miután 2015-ben követte harmadik albumát, a ‘To Pimp a Butterfly’-t, egy másik politikai és társadalmi töltetű albumot, amely nemzetközi elismerést kapott, majd a legutóbbi ‘DAMN’-t 2017-ben. Kendrick Lamart általában a kifogástalan időzítéséért dicsérik, zenéjét a modern világot uraló társadalmi-politikai feszültségekhez igazítja, gyakran tárgyalja a rendőri brutalitást és a rasszizmust, amellyel Amerika szembesül. Lamar minden egyes új megjelenésével továbbra is átlépi a határokat, és olyat tesz, amit előtte még egyetlen rapper sem tett meg. A “Good Kid, m.A.A.A.d City”, amelyet mindenki a modern kor egyik legértőbb és legintelligensebb rapperének tart, tizenkét Grammy-díjjal és Pulitzer-díjjal a háta mögött (az első nem klasszikus vagy jazz előadó, aki ezt elnyerte), Lamar a világ egyik legfontosabb zenei történetmesélőjévé válásának kezdetét jelentette.