Hacsak a levegőt nem számítjuk, a világunkban tényleg nagyon kevés olyan dolog van, aminek ne lenne alakja. A forma mindenütt jelen van. Gyakran ez az első dolog, amit látunk, amikor ránézünk egy jelenetre, akár tudatában vagyunk, akár nem.
A művészetben (és a fotográfiában) a forma a hat klasszikus tervezési elem egyike, amelyhez tartozik még a vonal, a forma, a textúra, a szín és a tér. Szinte minden fénykép tartalmaz egy vagy több alakzatot, de a nagyszerű fényképek azok, ahol a fotós egyedi vagy érdekes módon használta az alakzatot.
Az alakzat csak egy tárgy kétdimenziós tulajdonságaival foglalkozik. (A forma, az alakzat unokatestvére a háromdimenziós tulajdonságokat szolgáltatja.) Minden olyan tárgyban megtalálható, amelynek határozott körvonala van. Ennek a gondolatnak a legegyszerűbb változatához nézzünk meg egy olyan képet, ahol a téma sziluettje világos háttér előtt van, például egy naplementében. A sziluettképen nincs háromdimenziós információ, így a néző csak a formára koncentrálhat. A sziluettek azért vonzóak, mert a tárgy részletei rejtve maradnak, így a nézőnek csak találgatnia kell, hogy a tárgy valójában hogyan nézhet ki.
A forma természetesen nem csak a sziluettekre korlátozódik. Egy háromdimenziós tárgynak is lehet erős alakja. A trükk abban rejlik, hogy megtanuljuk megtalálni a vonzó formájú tárgyakat, és ugyanilyen vonzó módon megörökíteni őket. A többi klasszikus designelemhez hasonlóan a forma ügyes használata is értelmet és érdekességet adhat a fényképnek. Az alakzatok különböző típusainak megértése és a munkájában való felhasználásuk módja az egyik módja annak, hogy jelentősen javítsa a fényképek minőségét.
Organikus alakzat vs. geometrikus alakzat
A természetben gyakran előfordulnak organikus alakzatok (innen a név). Ide tartoznak az olyan görbék, mint amilyeneket például egy virág szirmában láthatunk, és a szabálytalan formák, mint amilyeneket például egy sziklafalban láthatunk.
A geometriai formák ezzel szemben egyenesek és szimmetrikusak. Ahogy azt már kitalálhattad, a geometrikus formák gyakrabban fordulnak elő az ember alkotta világban, mint a természetben – olyan dolgok tartoznak ide, mint az épületek, utak és hidak.
Pozitív forma vs. negatív forma
Ha még csak most kezdesz tudatosan foglalkozni a formákkal a fényképezésben, valószínűleg eddig elsősorban a pozitív formákra koncentráltál. A pozitív formák a látható tárgyakban találhatók. A töknek pozitív alakja van. A madárnak pozitív alakja van. De időt kell szánnod arra is, hogy megkeresd a negatív formákat, vagyis azokat az alakzatokat, amelyeket a körülöttük lévő tárgyak alkotnak, de nincs saját, kézzelfogható formájuk. Ilyen típusú alakzatot találhatsz egy boltívben vagy a szív alakzatban, amelyet két madár egymás felé fordulva hoz létre.
Mit mond az alakzat
Az alakzatok általában sok információt közvetítenek a szemlélő számára. Méretet és súlyt sugallnak, és az, ahogyan a negatív térrel és a képen lévő más tárgyakkal kölcsönhatásba lépnek, elárul valamit a nézőnek a tárgy arányairól, arról, hogyan viszonyul más tárgyakhoz, és mennyire fontos vagy domináns.
A vonalhoz hasonlóan a különböző típusú formák is különböző üzeneteket közvetítenek. A szabályos formák, például a körök, négyzetek és háromszögek egyenletes oldalakkal a rend és a stabilitás érzetét közvetítik. A szabálytalan formák, például a téglalapok, ferde háromszögek, párhuzamosok és oválisok a mozgás illúzióját kelthetik a fényképen, vagy egyszerűen csak dinamikusabbnak tűnnek. Az íves, organikus formák nyugalmat és lusta mozgást sugallnak.
A formák hatékony használata
Amikor a témát nézi, döntse el, mi az, ami érdekessé teszi az adott tárgyat. Ha a tárgy körvonalai dominánsabbak, mint a háromdimenziós tulajdonságai, akkor inkább a forma, mint a forma szemével kell megközelítenie a fényképet. (Ezzel szemben, ha a tárgy a fény hatása vagy a térfogata miatt tűnik érdekesnek, akkor a fotónak inkább a tárgy formájára kell összpontosítania). Fontos ezt a különbséget megtenni, mert az alak és a forma két nagyon különböző típusú képet eredményez. Ha a téma az alakja miatt érdekesebb, akkor inkább a szögre, a perspektívára és a többi tárgy elhelyezésére kell összpontosítania a jelenetben. Ha a téma a formája miatt érdekesebb, akkor inkább a fénnyel és az árnyékkal kell foglalkoznia, és azzal, hogyan tudja a legjobban kiemelni a tárgy kétdimenziós formáját.
A forma megtalálható egyetlen tárgyban vagy tárgyak gyűjteményében. Hogy elkerülje a néző túlterhelését, próbáljon meg olyan tárgyak gyűjteményeit keresni, amelyek hasonló alakúak, például egy halom doboz vagy egy csokor szőlő. Többféle alakzat hozzáadása – például körök, háromszögek és négyzetek kombinációja – zavaró lehet, és káoszt okozhat.
A gyakorlatba ültetés
Néha nézővé kell válnia ahhoz, hogy jobb fotós legyen. Egy egyszerű gyakorlat, amellyel elindulhatsz az alakzatok elsajátítása felé vezető úton, ha végignézed a saját munkáidat, és megvizsgálsz minden egyes fotót, hogy megtaláld-e a pozitív és negatív alakzatokat. Válassza ki a kedvenc fotóit, valamint azokat is, amelyek nem tűnnek olyan jól sikerültnek. Keresd meg azokat, amelyeken erős geometriai formák vannak, és kérdezd meg magadtól, mitől jó fotók ezek. Most keresse meg az organikus formákat, és határozza meg, hogy ezek a képek milyen hangulatot látszólag közvetítenek. A kedvenc fotóid különböző típusú formákat vagy hasonló formákat tartalmaznak? A változatos formákat tartalmazóak rendezetlenséget sugároznak, vagy kellemetlen érzést keltenek benned?
Ha végeztél a saját munkáiddal, térj át a mainstream képekre és ismert fotósok fotógyűjteményeire. Jó eséllyel könnyen kiszúrja az alakzatokat ezeken a fotókon. Hasonlítsd össze őket a sajátoddal, és nézd meg, van-e még mit javítani rajtuk.
Most pedig vidd magaddal ezeket az új készségeket a terepre. Amikor olyan jelenetet fotózol, amelyhez nem kell gyorsan mozognod, különben elveszíted a felvételt, szánj néhány percet arra, hogy alaposan megvizsgáld a környezeted formáit. Ha nem találsz erős formákat a jelenetben, próbálj ki egy másik perspektívát vagy szöget. Ha rákényszeríti magát, hogy észrevegye a környezetében lévő alakzatokat, az előbb-utóbb segíteni fog abban, hogy természetes szemet fejlesszen rá.
Természetesen nem minden fotónak kell erős alakzattal rendelkeznie. Ha mind a hat klasszikus designelemet ismeri, hatékonyan összpontosíthat bármelyikre, és még így is nagyszerű fényképet készíthet. De a forma egy igazán jó kiindulópont, különösen egy olyan hobbifotós számára, aki művészibb szemszögből szeretné megközelíteni a fotózását. Az alakzat a hat tervezési elem közül a legkönnyebben és legtermészetesebben megtalálható egy jelenetben, és elsajátítása nagyszerű módja annak, hogy klasszikus szépséget adjon a portfóliójához.