A Volvox egy mozgékony zöld algakolónia, amely egy üreges nyálkás gömb peremén elhelyezkedő 500-50 000 sejtből áll. Ezek a nagyméretű kolóniák gyakran szabad szemmel is láthatóak. Minden egyes sejtnek saját, egyedi nyálkahártyája van, amely lehet markáns vagy észrevehetetlen. A sejteket protoplazma szálak tartják össze, amelyek egyes fajok fiatal telepeinél jobban láthatók. A telepes nyálkát egy határréteg veszi körül, amely a Chlamydomonas sejtfalához hasonló kémiai összetételű. A Chlamydomonashoz hasonlóan minden gömb alakú vagy tojásdad sejtnek két egyforma flagellája van, amelyeknek az alján egy pár összehúzódó vakuolum található, és egy nagy csésze alakú kloroplasztisz egyetlen pirenoiddal. A telepek összehangolják a gömb különböző oldalain lévő sejtek flagelláris mozgását, hogy gördülő mozgással úszhassanak, és szükség szerint irányt változtassanak. A Volvox fototaktikus és képes a mérsékelt fény felé úszni. A Volvox telepek poláris szerveződést mutatnak. Az elülső sejtek nagyobb szemfoltokkal és nagyobb fototaktikai képességekkel rendelkeznek, míg a hátsó sejtek a szaporodásban vesznek részt. A Volvoxot a kutatók széles körben használják genetikai és fejlődési modellként a sejtdifferenciálódás további megértéséhez. A 20 Volvox-fajt elsősorban a nyálkahártya és a szomszédos sejteket összekötő citoplazmatikus szálak jellemzői alapján lehet megkülönböztetni. A DNS-szekvenálás kimutatta, hogy a nemzetség polifiletikus, és hogy a különböző fajok négy ősvonalból fejlődtek ki. A kutatók végül a fajokat különböző nemzetségekbe sorolhatják át, hogy tükrözzék ezt a rokonságot.