Kép: Raquel Reyes
A vírusos vérzéses lázak a viszonylag enyhe és a súlyos életveszélyes betegségek egy spektrumát foglalják magukban, amelyeket hirtelen fellépő izom- és ízületi fájdalom, láz, vérzés és a vérveszteség miatti sokk jellemez. Súlyos esetekben az egyik legszembetűnőbb tünet a testnyílásokból és belső szervekből származó vérzés.
A kelet-mediterrán régióban a legfontosabb vírusos vérzéses lázak a sárgaláz, a Rift-völgyi láz, a dengue-láz, a krími-kongói vérzéses láz és az Ebola-vírus okozta betegség.
A vírusos vérzéses láznak többféle terjedési módja van:
emberről emberre a tüneteket mutató betegekkel, testnedvekkel vagy holttestekkel való közvetlen érintkezés útján
nem megfelelő fertőzésellenőrzés kórházi környezetben (krími-kongói vérzéses láz, Lassa, Ebola)
vágási gyakorlat
fertőzött állatok nyers húsának vagy pasztőrözetlen tejnek a fogyasztása (krími-kongói vérzéses láz, Rift-völgyi láz)
közvetlen érintkezés rágcsálókkal, vagy rágcsálók ürülékével szennyezett anyagok belélegzése vagy érintkezése (Lassa)
szúnyogcsípés (Rift-völgyi láz, Dengue) vagy kullancs (Krím-kongói vérzéses láz).
A vírusos vérzéses lázak megjelenése és újbóli megjelenése világszerte növekvő aggodalomra ad okot. Az elmúlt két évtizedben a kelet-mediterrán térségben több mint 12 országban fordultak elő a sárgaláz, a Rift-völgyi láz, a súlyos dengue és a krími-kongói vérzéses láz nagyobb kitörései, valamint szórványos esetei.
A vírusos vérzéses lázak nagy járványok kialakulásával járnak, amelyek magas halálozási aránnyal járnak, mivel nincsenek specifikus orvosi ellenintézkedések, például vakcinák vagy vírusellenes szerek, kivételt képez a sárgaláz. Az időben történő laboratóriumi diagnózis hiánya, a késői felismerés, a nem megfelelő fertőzésellenőrzési gyakorlat az egészségügyi intézményekben és a gyenge vektorellenőrzési programok szintén meghosszabbíthatják a vérzéses lázak kitöréseit.