Az elmúlt hónapokban sokkal többet beszéltem a nyércekről, mint gondoltam volna. A SARS-CoV-2 (az emberekben COVID-19-et okozó vírus) tekintetében a mink és a görények (közeli rokonaik) izgalmas történet, de megpróbálok röviden beszélni róla. A nercek azért váltak fontossá, mert a SARS-CoV-2 egyes országokban a nercfarmokon széles körben kitört, a görények pedig azért fontosak, mert háziállatok, és úgy tűnik, hogy ugyanúgy fogékonyak a vírusra. Amit a muszkafélék családján belül erről a két fajról tudunk, az meglehetősen eltérő. A görényekről jó kísérleti adatokkal rendelkezünk, de nagyon kevés terepi adat áll rendelkezésünkre. A nyércek esetében ez éppen fordítva van.
Mi a helyzet a nyércekkel és a SARS-CoV-2-vel?
Azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy ez váratlanul ért minket. A COVID-19 világjárvány kezdetén senki sem beszélt a nyércfarmokat érintő/előállító kockázatokról. Pedig a nyércek rendkívül fogékonyak a SARS-CoV-2 vírusra. Néhány országban, először Hollandiában, de most már Európa több országában és az Egyesült Államokban is kiterjedt járványok törtek ki a nyércfarmokon. Az esetek túlnyomó többségében a gyanú szerint a nyérceket eredetileg egy ember fertőzte meg, majd a vírus állatról állatra terjedt tovább. Néhány érintett gazdaságban kevés egészségügyi problémát tapasztaltak, míg mások jelentős megbetegedésekről és az állatok megnövekedett elhullásáról számoltak be, ami néhány országban a nyércek széles körű kivágásához vezetett, hogy megpróbálják megfékezni a vírus terjedését.
Az állatok egészségi állapotán túl néhány további aggodalomra is okot adnak ezek a járványok. Az egyik a zoonózisnak az emberre való visszavezetése, mivel egy holland tanulmányban nercről emberre való nyilvánvaló átvitelről számoltak be. A nyércfarmokon élő vadmacskák fertőzését is azonosították, ami aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy a macskák (vagy a szökött nyércek) megfertőzhetik a környező vadon élő állatokat. A kérdéssel kapcsolatos munka folyamatban van.
A nyércek tehát megfertőződhetnek, a vírus hatékonyan terjed a nyércek között, a nyércek potenciálisan megfertőzhetik a velük kapcsolatba kerülő embereket, és a nyércek más állatok számára is expozíciós forrást jelenthetnek. Mindezek aggasztóak.
Hogyan áll a görények és a SARS-CoV-2? Ugyanolyan fogékonyak, mint a nyércek?
Azt, hogy a görények “ugyanolyan fogékonyak”-e, mint a nyércek, nehéz megmondani; azonban egyértelműen fogékonyak a fertőzésre, megbetegedhetnek, és elég vírust üríthetnek ahhoz, hogy más görényeket megfertőzzenek, amint azt több kísérleti vizsgálat is kimutatta. Figyelemre méltó, hogy a görények a SARS-CoV-2 meglehetősen alacsony dózisával is megfertőződhetnek.
Egy dolog, ami némi aggodalmat és zavart keltett, az az a jelentés volt, amely szerint a görények “a levegőn keresztül” terjeszthetik a vírust. Bár a vizsgálat kimutatta, hogy a görények képesek voltak átadni a vírust a 10 cm-re lévő ketrecekben lévő más görényeknek, az eredmények valójában nem a levegő útján történő valódi terjedésre utalnak (ez egy kissé terhelt kifejezés). Inkább valószínűsíthetően cseppfertőzéssel terjedt a vírus rövid távolságra. Egy újabb tanulmány kicsit nagyobb aggodalomra adott okot, mivel a vírus görények közötti átviteléről számolt be több mint 1 méteres távolságból. Ebben a vizsgálatban a légáramlás nagy volt, és a fertőzött görényekből a nem fertőzöttek felé irányult, így bár a vírus ilyen körülmények között legalább 1 métert megtett, óvatosnak kell lennünk, amikor azt értékeljük, hogy ez mit jelent. Azt hiszem, ez alátámasztja azt a tényt, hogy ez a vírus rövid távolságokat is képes megtenni a levegőben, de sok tényező befolyásolja, hogy milyen messzire jut el, és milyen kockázatokkal jár az aeroszolos átvitel. Egyre többet tudunk meg arról, hogy a szellőzés és a környezeti feltételek az emberről emberre történő terjedés szempontjából is fontosak.
Mennyire betegedhetnek meg a görények a SARS-CoV-2-től?
A kezdetben arra számítottam, hogy a görények fogékonyak lesznek a súlyos betegségre, mivel a görények is eléggé megbetegedhetnek, és néha el is pusztulhatnak az eredeti SARS-vírussal való fertőzés után. A SARS-CoV-2 nem tűnik olyan keménynek rájuk nézve, de a kísérleti adatok változóak. Egyes tanulmányok korlátozott vagy a betegség nyilvánvaló jelei nélküli fertőzésekről számoltak be (Shi et al., Schlottau et al., Kim et al.) Legalább egy tanulmány azonban a SARS-CoV-2 okozta súlyosabb, néha eutanáziát igénylő betegségről számolt be görényeknél. Az eredmények közötti különbség a vírus dózisával függhet össze: a kísérleti tanulmányban, ahol súlyosabb betegséget figyeltek meg, nagyobb dózisokat alkalmaztak.
Ha a görények fogékonyak a SARS-CoV-2-re, miért nem érkeztek jelentések fertőzött házi görényekről?
Jó kérdés. Ez valószínűleg a korlátozott teszteléssel függ össze. A kanadai SARS-CoV-2 felügyeleti vizsgálatunkban csak egy görényt tudtunk tesztelni. Nem sok más felügyeleti adatot láttam erre a fajra vonatkozóan. Van egy nyomtatás előtti tanulmány, amely az emberről görényre történő átvitelt vizsgálta egy olyan háztartásban, ahol két fertőzött ember és 29 görény volt, de nem találtak bizonyítékot a görényre történő átvitelre. Egyetlen háztartás vizsgálatából azonban nehéz sok következtetést levonni. A görények vizsgálatát 16 nappal az első személy megbetegedése után, illetve 13 nappal a második személy megbetegedése után kezdték el. Az emberek betegségének korai szakaszában kihívás mintát venni az állatokból, ezért az ilyen vizsgálatokkal (a miénkkel együtt) valószínűleg alulbecsüljük az átvitelt. Ugyanebben a tanulmányban a görényekben is kerestek antitesteket, de a vírusteszteléshez szájüregi kenetből vett antitesteket küldtek be, és nem vagyok benne biztos, hogy bárki tudja, mennyire érzékeny ez a technika. Tehát nem volt bizonyíték az emberről görényre való átvitelre, de ez csak egy háztartás volt, és a tesztelésnek jelentős korlátai voltak. Több háztartás több görényének vizsgálatára van szükség. A fertőzött görényekről szóló jelentések hiánya annak is betudható, hogy a kutyákhoz/macskákhoz képest kevesebb kedvtelésből tartott görény van, és ennek megfelelően kevesebb vizsgálatot végeznek emiatt is. A görények a kísérleti vizsgálatok szerint fogékonyabbak, mint a kutyák és macskák.
A görények megfertőzhetik az embereket SARS-CoV-2 vírussal?
Nem tudjuk. Tekintettel a vírusra való fogékonyságukra, a kísérleti tanulmányok adataira és a SARS-CoV-2 nyércről emberre történő lehetséges átvitelének bizonyítékaira, azt hiszem, fel kell tételeznünk, hogy egy fertőzött görény bizonyos fokú kockázatot jelenthet az emberekre is. Ha azonban egy görény fertőzött, akkor szinte biztosan a háztartásban élő embertől kapta el, és ez az ember sokkal nagyobb kockázatot jelent a háztartásban élőkre, mint a görény. A fő kockázatot az jelenti, ha a görény elhagyja a háztartást (pl. állatorvoshoz megy) abban az időszakban, amikor a háztartásban élő emberek fertőzöttek, mivel magával viheti a vírust, és így potenciálisan továbbadhatja másoknak.
Mit kell tenni a nyércekkel és görényekkel?
- Aki COVID-19 vírussal fertőzött, semmiképpen ne menjen nyércfarm közelébe (vagy bárkihez, aki nyércfarmon dolgozik). Ez a legfontosabb.
A görényekre ugyanaz az általános megközelítés vonatkozik, amit a kutyák és macskák esetében ajánlunk:
- Ha Ön COVID-19-es, próbálja meg korlátozni vagy elkerülni a görénnyel való érintkezést.
- Ha a görénye kapcsolatba került valakivel, akinek van COVID-19 vírusa, tartsa távol más emberektől vagy állatoktól.
- Ha a görénye kapcsolatba került valakivel, akinek van COVID-19 vírusa, és beteg, értesítse állatorvosát. Legalábbis kezdetben inkább telefonon beszélje meg a teendőket, minthogy megjelenjen görényével az állatorvosi rendelőben.
A következő állatkísérletek: A következő állatfajok: Lovak