A kutatók évtizedek óta vizsgálják a zene fájdalomcsillapítás hatékonyságát. A fájdalomcsillapító zenét a palliatív ellátás, az onkológia, a fizikoterápia, a gyermekgyógyászat, a műtét utáni eljárási fájdalom és a szülés területén vizsgálták. Egy 2006-os Cochrane-áttekintés megállapította, hogy a zenehallgatás csökkenti a fájdalom intenzitásának szintjét és az opioidszükségletet, de az előnyök nagyságrendje kicsi, klinikai jelentősége pedig nem egyértelmű. A szülészetben végzett korábbi tanulmányok eltérőek, mivel egyesek a császármetszés idején, mások a szülés alatt értékelik a zenehallgatást a fájdalomcsillapításban. Egy 2014-es tanulmány a progresszív izomrelaxációs gyakorlatok és a zene hatását vizsgálta az alacsony hátfájásra és az életminőségre a terhesség alatt. Néhány korábbi tanulmány, amely zenét vagy fehér zajt vizsgált a vajúdás alatti fájdalomcsillapításra, kedvező eredményeket mutatott. Egy 25 nőn végzett prospektív vizsgálat kevés gyakorlati értéket talált az audioanalgéziának.
A legtöbb, a vajúdás alatti fájdalomcsillapítás zeneterápiáját értékelő tanulmányt azonban a minta nagysága korlátozta. Konkrétan egy 2011-es Cochrane-áttekintés, amely a relaxációs módszereket mint a vajúdás alatti fájdalomcsillapítás módszerét összehasonlító randomizált, kontrollált vizsgálatokat vizsgálta, nem talált elegendő bizonyítékot a zene és az audio-analgézia szerepére vonatkozóan, és további kutatások szükségességét állapította meg. Ebből a felülvizsgálatból kizárták a Phumdoung és munkatársai által végzett vizsgálatot, mivel a szerzőktől nem sikerült további módszertani és statisztikai információkat szerezni. Nemrégiben egy Törökországban végzett randomizált, kontrollált vizsgálatban (RCT) 156 nőt randomizáltak zenei és kontrollcsoportba. A zenei csoportba tartozó anyáknál a szülés minden szakaszában szignifikánsan alacsonyabb szintű fájdalmat és szorongást tapasztaltak. A fájdalmat és a szorongást vizuális analóg skálával értékelték. Bár ez az eddigi legjobb bizonyíték, nem lehet általánosítani más populációkra, és az elsődleges eredmény szubjektív volt. A videojátékok 2012-es szisztematikus áttekintése javulást talált a pszichológiai terápia, a fizikoterápia, a fizikai aktivitás, a klinikai készségek, az egészségnevelés, a fájdalomelterelés és a betegség önkezelésének eredményeiben.
A szülésindítás gyakori szülészeti eljárás. A szülés sok nő számára súlyos fájdalommal jár, és általában orvosi kezelést igényel a fájdalomcsillapítás érdekében. A vajúdáskor alkalmazott fájdalomcsillapítás típusai közé tartozik a parenterális (fentanil, nalbuphin, meperidin) és a regionális (spinális, epidurális, kombinált spinális epidurális) fájdalomcsillapítás. A fájdalomcsillapítás minden típusa azonban kockázatot jelent az anyára és a magzatra nézve. A parenterális szerek beadása a fájdalomértékek minimális-nulla csökkenését eredményezi, a nagy dózisok pedig befolyásolják a magzati szívfrekvencia követését, és később növelik a naloxonterápiát igénylő csecsemők számát. Bár a regionális analgézia kiváló fájdalomcsillapítást biztosít, gyakori szövődmények közé tartozik a hipotenzió, a láz, a postduralis punkció utáni fejfájás, az átmeneti magzati szívfrekvencia-csökkenés, a viszketés és a nem megfelelő fájdalomcsillapítás. E kockázatok és egyéb okok miatt sok nő inkább orvosi terápia nélkül vagy minimális orvosi terápiával szeretné végigcsinálni a szülést, és kiegészítő terápiákat kíván a fájdalom kezeléséhez. Hiányoznak az adatok a zene és a videojátékok vajúdás alatti fájdalomcsillapításra való alkalmazásáról.
A jól megtervezett RCT-kből származó jó minőségű bizonyítékok hiánya miatt javasolunk egy randomizált, kontrollált vizsgálatot, hogy meghatározzuk a zene és a videojátékok hasznosságát a fájdalomcsillapításban a szülés megindítása során. A vizsgálatban való részvétel céljából olyan terhes nőket keresünk meg, akiket a 37. hét után Foley-lyukkal történő vajúdásindításra terveznek. A vizsgálathoz tájékozott beleegyezést szereznek be. A betegeket randomizálják egy zene/videojáték csoportba (1. csoport) és egy nem zene/videojáték csoportba (2. csoport). A zenés/videojátékos csoportba randomizáltak egy iPod-ot kapnak erre a célra. Az iPod tartalmazni fog ingyenes zenei alkalmazásokat, mint például a Pandora, valamint néhányat a leggyakrabban letöltött játékok közül. A randomizálást egy számítógép által generált véletlenszerű számlista segítségével végzik el, amely a betegeket a vizsgálat 2 csoportjába sorolja. A randomizálásra a Foley-lyuk elhelyezése után kerül sor. A vizsgálatba való beosztást és a véletlen számok beosztásának listáját a vizsgálat végéig átlátszatlan borítékokban biztonságban tartják.
A szülés és a szülés megindítása céljából a szülés és a szülés során szülésindításra jelentkező, és a vizsgálatban való részvételre hajlandó betegeket megvizsgálják, hogy alkalmasak-e a vizsgálatra. A Foley-gömb elhelyezése után a betegeket randomizálják. A zene/videojáték csoportba soroltak egy iPod-ot kapnak, amelyet a vajúdás alatt használhatnak. Ezek a betegek választhatnak, hogy fülhallgatón vagy hangszórón keresztül hallgatnak-e zenét, amely felerősíti a hangot. A nem zene/videojáték csoportba sorolt páciensek nem kapnak iPodot, és arra kérik őket, hogy a lehető legnagyobb mértékben kerüljék saját személyes eszközeik használatát (ha van ilyen). Megértve, hogy a nem zene/videojáték csoportba randomizált betegek továbbra is használhatják saját elektronikus eszközeiket, a betegek és az ápolószemélyzet segítségével mindkét csoportban rögzíteni fogják az elektronikai eszközök zene/videojáték célú használatának idejét.
Minden ápolót tájékoztatni fognak a vizsgálati eljárásról. Az ápolók nem fogják megkérdezni egyetlen betegtől sem, hogy kíván-e fájdalomcsillapítót, hogy elkerüljék a beteg kérlelését. Minden beiratkozott betegnél egy Foley-gömböt helyeznek be közvetlenül a belső méhnyaknyílás fölé, majd normál sóoldattal felfújják a méhnyak mechanikus tágítására. A Foley-gömböt a csőnek a beteg lábához való ragasztásával vonóerő alá helyezzük. A Foley-gömböt a behelyezés és a kezdeti húzás után nem kell további húzni. Tizenkét óra elteltével, ha a Foley ballon még mindig a helyén van, a Foley ballont leeresztik és eltávolítják, és a szülészeti ellátás további részét a felügyelő kar belátására bízzák. Hat óra elteltével vagy az epidurális érzéstelenítés után a zene/videojátékok használata a beteg kívánságától függően folytatódik vagy megszűnik.
A vizsgálatot a beleegyező nyilatkozatban foglaltak szerint ismertetik, és amennyiben a beteg beleegyezik, az összes kockázat és előny ismertetése után eldönti, hogy részt vesz-e a vizsgálatban vagy sem. Az összegyűjtendő adatok a következőkből állnak: életkor, gravida/para, terhességi kor, testtömegindex, a beavatkozás időpontja és dátuma, a szülés időpontja és dátuma, a szülés módja, Bishop-pontszám a felvételkor (a Bishop-pontszám a méhnyak szülésre való felkészültségét értékeli, és digitális kismedencei vizsgálattal mérik. A < 7-es pontszám kedvezőtlennek minősül, és a méhnyak érését jelzi a szülés megindítása érdekében), a fájdalomcsillapítás igénylésének időpontja és dátuma, a parenterális gyógyszeres kezelés típusa és mennyisége, a Foley-gumó behelyezésétől a kilökődésig eltelt idő, a beteg fájdalom pontszáma a vizuális analóg skálán, és a beteg elégedettsége. Az adatokat a betegek kórlapjaiból, valamint a beteggel folytatott közvetlen interjúból nyerik ki. A részvételre jogosultak beleegyezését beszerezzük, és azt a betegkórlapon tároljuk. A beleegyezés egy példányát átadják a betegnek. A betegek beleegyezését angol vagy spanyol nyelven, az adott nyelvet folyékonyan beszélő kutatószemélyzet fogja megadni. Az elsődleges eredmény az lesz, hogy a betegek mennyi idő alatt kérnek fájdalomcsillapítót a Foley-lyuk behelyezése után. A két csoportot összehasonlítják a fájdalom kimenetelében mutatkozó különbségek tekintetében.