Zsergő alsó lábszár

Mi okozza a bizsergő érzést az alsó lábszárban?

Az alsó lábszár bizsergésének számos lehetséges oka van. Ezek jellemzően az idegek vagy a gerincvelő károsodása által okozott neurológiai sérülések, az egész testet érintő szisztémás betegségek vagy a gyógyszerek mellékhatásai kategóriájába tartoznak. Az októl függ, hogy mennyire súlyos az alsó lábszár bizsergése, és milyen hamar kell orvoshoz fordulni.

Neurológiai sérülések

A neurológiai sérülés miatt súlyosabb okok a következők lehetnek:

• Sztroke: A stroke vagy tranziens iszkémiás attak (TIA) akkor következik be, amikor az agy egy részébe jutó véráramlás elakad. Attól függően, hogy az agy melyik részéből hiányzik a véráramlás/oxigén, a tünetek eltérőek lehetnek. Néha a stroke a lábak bizsergését, zsibbadását, gyengeséget vagy bénulást okoz, más tünetekkel együtt, mint például a karok bizsergése/gyengesége/zsibbadása, látászavarok, egyensúlyzavar vagy beszédzavar. Ha ezen tünetek bármelyikét észleli, azonnal orvoshoz kell fordulnia.
• Megcsúszott porckorong: A gerincét alkotó csontok között kocsonyaszerű anyaggal töltött puha lemezek vannak, amelyek a gerinc egyes csontjait a helyükön tartják. Ha egy porckorong megreped, és a kocsonyás anyag kidudorodik, az nyomhatja a gerincvelőből kilépő idegek egyikét. A porckorongok kidudorodása vagy kicsúszása általában akkor következik be, amikor nehéz bútorok emelése vagy edzés közben megerőlteti a hátát. A porckorong-csúszás irritálhatja az alsó lábszárba vezető idegeket, és ez az irritáció az alsó lábszárban bizsergést okozhat.
• Spinal stenosis: A gerincvelőt a gerincoszlopot alkotó csontok védik és veszik körül. Egy olyan csatornán halad keresztül, amelyet ezek a csontok alkotnak, és idővel, különösen az életkor előrehaladtával, ez a csatorna szűkülhet. Ha a szűkület a hát alsó részén jelentkezik, az nyomást gyakorolhat a gerincből kilépő idegekre. Ilyenkor állva vagy járva bizsergést, zsibbadást, gyengeséget és fájdalmat/görcsöt tapasztalhat a lábában (lábaiban), amely előrehajolva vagy ülve javul.
• Sciatica: Amikor egy porckorong-csúszás vagy gerincvelő-szűkület érinti az isiászideget (egy ideg, amely a hát alsó részéből ágazik ki, és a csípőn, a fenéken és az egyes lábakon keresztül halad lefelé), az isiász tünetei jelentkezhetnek. Az isiászfájdalom a hát alsó részéből a fenékbe és a lábszár(ak) hátuljára sugárzik, attól függően, hogy melyik isiászideg van irritálva, és sokkszerű vagy égő érzésként is érezhető. Az isiász bizsergéssel, zsibbadással és gyengeséggel is járhat az érintett láb(ak)ban.
• Daganat vagy rendellenes növekedés: Kóros növekedések vagy daganatok nyomást gyakorolhatnak a gerincre, ahogy az a gerinccsatornán keresztül halad. A hát alsó részén lévő daganatok vagy kinövések irritálhatják a gerincet vagy a gerincből kilépő idegeket, és az alsó lábszárban bizsergést, zsibbadást, gyengeséget vagy fájdalmat okozhatnak.
• Restless leg syndrome (RLS): A nyugtalan láb szindróma kellemetlen vagy kellemetlen érzéseket okoz a lábakban, amelyet a lábak mozgatásának ellenállhatatlan késztetése kísér, jellemzően késő délután kezdődik, de legsúlyosabb éjszaka, pihenés közben. Ezek az érzések lehetnek bizsergés, égő, viszkető, fájdalmas és/vagy kúszó-mászó érzés, és megnehezíthetik az elalvást vagy az elalvásban maradást, különösen azért, mert a kellemetlen érzés jellemzően a lábak mozgatásával vagy járással enyhül.

Szisztémás betegségek

Más alapbetegségek is vezethetnek az alsó lábszárban jelentkező bizsergés érzéséhez, például:

• Vitaminhiány vagy elektrolit egyensúlyzavar: A nem megfelelően kiegyensúlyozott étrend, amely vitaminhiányhoz vezet, különösen a B-vitaminban, az alsó lábszár bizsergését okozó idegkárosodáshoz vezethet. Ezenkívül egyes vese- és májproblémák az elektrolitok (például kálium, kalcium és magnézium) felhalmozódását vagy csökkenését okozhatják, ami idegkárosodást és alsó lábszár bizsergést eredményezhet.
• Diabetes mellitus: A cukorbetegség okozhat egyfajta idegkárosodást, az úgynevezett diabéteszes neuropátiát, amely zsibbadást, bizsergést és/vagy égő érzést okoz a lábakban, és ha súlyos, akkor a lábakban is.
• Vérérérproblémák: Az olyan egészségügyi állapotok, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség, valamint a dohányzás a lábában (lábaiban) lévő erek beszűkülését vagy részleges elzáródását okozhatják, ami az idegek oxigénellátásának csökkenéséhez vezet. Ezt nevezzük perifériás artériás betegségnek (PAD). Ha ez bekövetkezik, az idegkárosodás zsibbadás, bizsergés, gyengeség, fájdalom és/vagy égő érzés formájában jelentkezhet a test különböző idegeiben, beleértve a lábakhoz vezető idegeket is.
• Autoimmun betegségek: Autoimmun betegség akkor lép fel, amikor az immunrendszer, amely általában azért dolgozik, hogy megvédje Önt a betegségekkel és fertőzésekkel szemben, ehelyett a testét alkotó egészséges sejteket kezdi megtámadni. Egyes autoimmun betegségek, mint a szklerózis multiplex (MS) és a Guillain-Barre-szindróma az idegeket támadják meg, és néha friss vírusfertőzésekhez társulnak. Ezek zsibbadást, bizsergést, gyengeséget és néha bénulást okozhatnak a lábakban.
• Fertőző betegségek: Egyes fertőző betegségek idegkárosodást okozhatnak az autoimmun támadások serkentésével (lásd fentebb) vagy az idegek közvetlen megtámadásával. A legtöbb idegkárosodáshoz vezető fertőző betegség vírusos, ide tartozik a nyugat-nílusi vírus, a humán immundeficiencia vírus (HIV) és a herpes simplex vírus (HSV). A Lyme-kór egy bakteriális fertőzés, amely hatással lehet az idegekre.

Medicinák, gyógyszerek vagy toxinok

Sok gyógyszer, gyógyszer és toxin okozhat kellemetlen hatásokat az alsó lábszár bizsergése az egyik lehetőség. Bizonyos kemoterápiás gyógyszerek károsítják a karok és a lábak idegeit, és ezekhez társulhat lábszárzsibbadás. A túlzott alkoholfogyasztás szintén idegkárosodáshoz vezethet hosszú távon. Az olyan mérgeknek való kitettség, mint az ólom, a higany és az arzén szintén bizsergéshez vezethet az alsó lábszár(ak)ban.

Ez a lista nem minősül orvosi tanácsadásnak, és nem biztos, hogy pontosan tükrözi az Ön állapotát.

Sérvezett (csúszott) porckorong a hát alsó részén

A gerincoszlop vagy gerinc 26 csontból, úgynevezett csigolyákból áll. A csontok között kocsonyaszerű anyaggal töltött puha porckorongok vannak. Ezek a porckorongok párnázzák a csigolyákat, és a helyükön tartják őket. Bár az emberek porckorong-csúszásról beszélnek, valójában semmi sem csúszik ki a helyéről. A porckorong külső burka megreped, és a kocsonyaszerű anyag kidudorodik. Ez nyomhatja az idegeket, ami a fájdalmat okozza.A porckorong-csúszás nagyobb valószínűséggel következik be a hátat érő megterhelés, például nehéz emelés során, és az idősebbeknél nagyobb a kockázat.

Ritkaság: Gyakori

Főbb tünetek: derékfájás, mérsékelt hátfájás, a lábba lövellő hátfájás, ülés közben rosszabbodó hátfájás, lábgyengeség

Előrehaladás: Háziorvos

Restless legs syndrome (rls)

A nyugtalan láb szindróma (RLS) egy krónikus állapot, amelyet fekvés közbeni kellemetlen érzések és a lábak mozgatásának erős késztetése jellemez. A lábmozgás átmenetileg enyhíti a kellemetlen érzéseket, ami gyakran rossz minőségű alvást eredményez. Az RLS társ…

Vertebralis osteomyelitis

A vertebralis osteomyelitis vagy gerincoszteomyelitis a gerinc csontjainak fertőzése. Általában az ágyéki, vagyis a hát alsó részét érinti, és lehet akut vagy krónikus.

A fertőzést baktériumok, leggyakrabban a Staphylococcus aureus és a Pseudomonas aeruginosa, valamint egyes gombafajok okozzák. Ezek a kórokozók a test máshol lévő fertőzött sebéből a véráram útján eljuthatnak a gerinc csontjaihoz.

A legérzékenyebbek a legyengült immunrendszerrel rendelkezők; a gyenge keringés; a közelmúltbeli sérülés; vagy a hemodialízis alatt állók. A gerinc csontvelőgyulladása a csontvelőgyulladás leggyakoribb formája felnőtteknél, bár gyermekek is érintettek lehetnek.

A tünetek közé tartozik a duzzanat, a bőrpír és a fájdalom a fertőzés helyén, valamint láz, hidegrázás és fáradtság.

A tünetek miatt orvoshoz kell fordulni, mivel a csigolya csontvelőgyulladás tályoggá alakulhat és további szövődményeket okozhat, ha nem kezelik.

A diagnózis felállítása vérvizsgálatokkal, a gerinc képalkotó vizsgálatával és néha biopsziával történik.

A kezelés több hetes intravénás antibiotikum vagy gombaellenes gyógyszeres kezelés, amely ambulánsan is adható.

Ritkaság: Ritka

Tünetek: Felső hátfájás, spontán nyak- vagy hátfájás, láz, lábzsibbadás, felső lábszárzsibbadás

Sürgősség: Kórházi sürgősségi osztály

Fibuláris idegsérülés

A fibuláris idegeket peroneus idegeknek is nevezik. A fibuláris idegek az alsó gerincoszloptól végig futnak a láb hátsó részén, és a sarkon végződnek. Ha a fibuláris idegek sérülnek vagy összenyomódnak, az a lábfej leesése néven ismert állapotot eredményezhet.

A fibuláris idegek sérülhetnek műtét, különösen csípőprotézis vagy teljes térdprotézis; a térd vagy a deréktájék bármilyen sérülése; vagy neurológiai betegségek, például szklerózis multiplex vagy Parkinson-kór következtében.

A lábfej leesése azt jelenti, hogy a személy nem képes a bokájától felfelé hajlítani a lábát, mert az ezt az akaratlagos mozgást irányító fibuláris idegek sérültek. A lábfejben fájdalom, zsibbadás és gyengeség, valamint járási nehézség is jelentkezhet.

A diagnózis felállítása fizikális vizsgálat, idegvezetési vizsgálatok és képalkotó eljárások, például röntgen- vagy MRI-felvételek segítségével történik.

A kezelés ortézisek, azaz speciálisan a lábfej számára készült cipők, támaszok és merevítők használatát, fizikoterápiát, és néha műtétet foglal magában az ideg dekompressziójának vagy más módon történő helyreállításának elősegítésére.

Ritkaság: Ritka: Nem gyakori

Tünetek: fájdalom a lábszárideg eloszlásában, zsibbadás a lábszárideg eloszlásában, járási nehézség vagy gyengeség a láb dorziflexiójával

Előrehaladás: Várni és figyelni

Diabetikus neuropátia

A diabetikus neuropátia a hosszú ideje fennálló vagy rosszul szabályozott diabetes mellitus (DM) által okozott idegkárosodás. A diabéteszes neuropátia kialakulásának egyéb kockázati tényezői közé tartozik az elhízás, a dohányzás, a szív- és érrendszeri betegségek és a rendellenes lipidszintek.

A diabéteszes neuropátia számos …

Sztroke vagy tia (átmeneti iszkémiás roham)

Az átmeneti iszkémiás rohamot vagy TIA-t néha “mini stroke”-nak vagy “figyelmeztető stroke”-nak nevezik. Minden stroke azt jelenti, hogy a véráramlást valahol az agyban egy vérrög akadályozza meg.

A kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek, bár bárki átélhet TIA-t.

A tünetek “átmenetiek”, ami azt jelenti, hogy perceken belül jönnek és mennek, mert a vérrög magától feloldódik vagy elmozdul. A stroke tünetei közé tartozik az arc és/vagy a test egyik oldalán jelentkező gyengeség, zsibbadás és bénulás; elmosódott beszéd; rendellenes látás; és hirtelen, erős fejfájás.

A TIA nem okoz maradandó károsodást, mert gyorsan elmúlik. A betegnek azonban kezeltetnie kell magát, mert a TIA figyelmeztet arra, hogy valószínűleg károsabb stroke következik be. Vigye a beteget a sürgősségi osztályra, vagy hívja a 9-1-1-et.

A diagnózis felállítása a kórtörténet; fizikális vizsgálat; CT- vagy MRI-vizsgálat; és elektrokardiogram alapján történik.

A kezelés magában foglalja a további vérrögképződés megelőzésére szolgáló véralvadásgátló gyógyszeres kezelést. Az artériák egy részének kitisztítására műtét is javasolt lehet.

Ritkaság: Gyakori

Főbb tünetek: szédülés, lábzsibbadás, karzsibbadás, új fejfájás, merev nyak

Tünetek, amelyek soha nem fordulnak elő stroke vagy tia (átmeneti iszkémiás roham) esetén: kétoldali gyengeség

Elégzés: Sürgősségi orvosi szolgálat

Krónikus idiopátiás perifériás neuropátia

A perifériás neuropátia a lábakban jelentkező zsibbadás, bizsergés és tűszúrás-érzés. Az idiopátiás azt jelenti, hogy az ok nem ismert, a krónikus pedig azt, hogy az állapot folyamatosan fennáll, anélkül, hogy javulna vagy rosszabbodna.

Az állapot leggyakrabban 60 év feletti embereknél fordul elő. Az idiopátiás neuropátiának nincs ismert oka.

Tünetei közé tartozik a kellemetlen zsibbadás és bizsergés a lábakban; a fájdalom és a normál érzékenység hiánya miatt nehezen áll vagy jár; valamint a láb- és bokaizmok gyengesége és görcsölése.

A perifériás neuropátia nagymértékben befolyásolhatja az életminőséget, ezért a tünetek kezelése és a kellemetlenségek csökkentése érdekében orvoshoz kell fordulni.

A diagnózis felállítása fizikális vizsgálattal; vérvizsgálatokkal más betegségek kizárására; valamint neurológiai és izomvizsgálatokkal, például elektromiográfiával történik.

A kezelés magában foglalja a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat; a súlyosabb fájdalom kezelésére vényköteles fájdalomcsillapítókat; fizikoterápiát és biztonsági intézkedéseket a láb érzékelésének elvesztésének kompenzálására; valamint terápiás lábbeliket az egyensúly és a járás segítésére.

Ritkaság: Ritka

Főbb tünetek: disztális zsibbadás, izomfájdalmak, ízületi merevség, zsibbadás a test mindkét oldalán, izomtömeg-vesztés

Rendkívüliség: Háziorvos

Perifériás artériás betegség (pad)

A perifériás artériás betegséget PAD-nak, időszakos sántításnak vagy érbetegségnek is nevezik. A szívből kiinduló nagy fő artéria az aorta, és annak kisebb ágai a perifériás artériák.

A PAD-ban ezeket a perifériás artériákat elzárja a plakk, amely olyan törmelék, amely felhalmozódik ezen artériák bélésén, és végül elzárja a véráramlást.

A PAD kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség.

A PAD általában a lábakhoz vezető artériákat érinti, de bármely artériát érintheti. A tünetek közé tartozik a zsibbadás és a fájdalom a lábakban, különösen testmozgáskor, amikor több vérkeringésre van szükség, de az áramlás akadályozott.

Ezek a tünetek miatt fontos, hogy kezelést kérjen. A PAD a szívroham, a stroke és a fertőzés fokozott kockázatához, valamint gangrénához vezethet, ami életveszélyes orvosi vészhelyzetet jelent.

A diagnózis felállítása kórtörténet, fizikális vizsgálat, vérvizsgálat, és néha futószalagon végzett vizsgálat, MRI és arteriográfia segítségével történik.

A kezelés magában foglalja a gyógyszeres és műtéti beavatkozást az elzáródott artériák megnyitására vagy áthidalására, valamint az életmód megváltoztatását az étrend, a testmozgás és a dohányzás abbahagyása tekintetében.

Ritkaság: Gyakori

Főbb tünetek: lábzsibbadás, spontán lábfájdalom, csökkent terhelhetőség, hideg láb, combfájdalom

Tünetek, amelyek perifériás artériás betegség (pad) esetén soha nem fordulnak elő: sérülésből eredő vádlifájdalom, sérülésből eredő combfájdalom

Sürgősség: Háziorvos

Sklerózis multiplex (ms)

A szklerózis multiplex vagy MS a központi idegrendszer betegsége. A szervezet immunrendszere megtámadja az idegrostokat és azok myelinburkolatát. Ez visszafordíthatatlan hegesedést, úgynevezett “szklerózist” okoz, ami akadályozza az agy és a test közötti jelátvitelt.

Az ok ismeretlen. Talán genetikai hajlamhoz köthető. A betegség általában 20 és 50 éves kor között jelentkezik, és nőknél sokkal gyakoribb, mint férfiaknál. Egyéb kockázati tényezők közé tartozik a családi kórtörténet; vírusfertőzések, mint például az Epstein-Barr; más autoimmun betegségek; és a dohányzás.

A tünetek közé tartozik a zsibbadás vagy gyengeség a karokban, lábakban vagy a testben; részleges vagy teljes látásvesztés az egyik vagy mindkét szemben; bizsergés vagy sokkszerű érzés, különösen a nyakban; remegés; és a koordináció elvesztése.

A diagnózis felállítása a kórtörténet, neurológiai vizsgálat, vérvizsgálat, MRI és néha gerinccsapolás alapján történik.

Az SM nem gyógyítható, de a kortikoszteroidokkal és plazmacserével (plazmaferezissel) végzett kezelés lassíthatja a betegség lefolyását és kezelheti a tüneteket a jobb életminőség érdekében.

Ritkaság: Ritka

Főbb tünetek: súlyos fáradtság, székrekedés, zsibbadás, csökkent nemi vágy, látóideggyulladás jelei

Sürgősség: Háziorvos

Fibromyalgia

A fibromyalgia olyan krónikus tünetek összessége, amely folyamatos fáradtságot, diffúz érintésre való érzékenységet, mozgásszervi fájdalmat és általában valamilyen fokú depressziót foglal magában.

Az ok nem ismert. Amikor a fibromyalgia megjelenik, általában egy stresszes fizikai vagy érzelmi esemény, például autóbaleset vagy válás után jelentkezik. Lehet genetikai összetevője is, amikor a személy a normális érzést fájdalomként éli meg.

A fibromyalgiában szenvedők csaknem 90%-a nő. Aki reumás betegségben, például reumatoid artritiszben vagy lupuszban szenved, hajlamosabb lehet a fibromyalgiára.

A rossz alvás gyakran tünet, a ködös gondolkodással, fejfájással, fájdalmas menstruációval, valamint a hőre, hidegre, erős fényre és hangos zajokra való fokozott érzékenységgel együtt.

A fibromyalgiára nincs standard teszt. A diagnózis általában akkor kerül felállításra, ha a fenti tünetek három hónapig vagy tovább tartanak, és nincs látható okuk.

A fibromyalgia nem múlik el magától, de nem is rosszabbodik.

Ritkaság: Gyakori

Főbb tünetek: fáradékonyság, ízületi vagy izomláz, szorongás, depresszív hangulat, fejfájás

Fibromyalgiával mindig előforduló tünetek: ízületi vagy izomláz

Előfordulási gyakoriság: Fibromyalgia: Háziorvos